A boldog Grincs Kifalva lakóit vendégségbe hívta a barlangjába, és maga szelte fel a karácsonyi pecsenyét. A Grincs név eredetének felderítése azonban itt még nem érvéget. Ugyanis a franciák grincheux szóval illetik általában az idős, zsörtölődő, negatívan gondolkodó öregembereket. Olyannyira helyett kapott ez az elnevezés a mindennapok szókincsében, hogy amikor 1930-ban Franciaországban bemutatták Disney "Hófehérke és a hét törpe" animációját, az egyik törpét, Grumpy-t, azaz Morgót, a franciák átnevezték Grincheux-nek. Lehet, hogy innen ered a mesebeli Grincs neve is? A grincsfa fontos alapanyaga a zanót. Karácsony a hegyekben - Christmas FM. A grincsfa, amely önálló életre kelt ebből a mesekönyvből, tulajdonképpen egy megkötözött fenyő – mondják, hiszen csak így férhetett a zsákba az ellopott karácsonyfa. Ez a magyarázat azért sántít, mert, mint tudjuk, a Grincs nem ellopta a karácsonyfát, hanem mérgében felgyújtotta. Mások szerint, és ez a valószínűbb, inkább a "megtért" Grincs manót szimbolizálja, aki boldogan ünnepli a karácsonyt, fejebúbján a kajla, zöld manósapkával.
Miért ne díszítenél grinccsel? Vannak, akik rémülten borzonganak a grincs nevének hallatán, pláné a grincsfa láttán. Szögezzük le, a grincsfa nem anti karácsonyfa, nem a pokolba mutató utat mutatja a csúcsa, és nincs negatív kisugárzása, sőt… Ismerd meg az igazi Grincset! Honnan származik a Grincs? A Grincs (eredeti cím: How the Grinch Stole Christmas) egy 2000-ben bemutatott amerikai film, amely a Dr. Karácsony a hegyekben - előzetes - YouTube. Seuss (írói álnév) azonos című, 1957-ben megjelent gyermekeknek szóló képeskönyve nyomán készült. A Grincs egy kifalván élő, zöld, szőrmók teremtmény, egy manó, aki szégyellte szőrösségét. A kifalvi Martha May iránt érzett viszonzatlannak gondolt szerelme, és egy ezzel összefüggésben őt ért lelki trauma miatt pszichés gondjai támadtak, és megutálta a karácsonyt. Majd bánatában felköltözött a közeli Kobak-hegyre, ahol remeteként élte tovább az életét. Azonban a faluban egy kislány, Cindy, aki megismerte a Grincs szomorú történetét, elhatározta, hogy mindenképpen megszeretteti a Grinccsel a karácsonyt, ezért meghívta őt a kifalvi karácsonyi mulatságra.
A diótörő és a négy birodalom – a diótörő története kicsit újragondolva 100. Családi karácsony - két ünnep között irány a mozi! Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Akárhogy is történt, ahogy sok filmklasszikus, úgy ez is végül megtalálta a célközönségét, a szívmelengető börtönsztori pedig már hosszú évek óta tartja első helyét. A Hollywood-i akták következő részében A remény rabjai. A remény rabjai A történet A remény rabjai egy ártatlanul bebörtönzött könyvelő mindennapjait írja le több évtizeden keresztül a Shawshank Büntetésvégrehajtási Intézet falai közt, személyes kapcsolatain, barátságain, bántalmazásain, és az elítéltek életének megkönnyítését célzó törekvésein át az egyik legfantasztikusabb börtönszökésig, amit csak a Monte Cristo grófja óta láttunk, mindezt parádés szereposztában, a főszereplőt alakító Tim Robbins, valamint a jóbarátját játszó Morgan Freeman közreműködésével. A remény rabjai egy végtelenül visszafogott, mégis katartikusan érzékeny film, mely észrevétlenül mesél a remény sokszínűségéről, értékéről, a hozzá való ragaszkodás hatásairól, az erkölcsi és etikai szabályok zárt közösségen belüli átrendeződéséről, a barátság mindent legyőző hatalmáról, vagy a bajtársiasság felszabadító erejéről.
Mert zseniális az egész film elejétől a végéig és csak le kell vennem a szekrényem polcáról. Popovicsp87 2021. szeptember 6., 10:04 Nem rövid film, de nézeti magát. Hangulatos, de arra nem jöttem rá, hogy miért övezi ekkora kultusz. A színészi játékkal nincs gond, Tim Robbins és Morgan Freeman hozza a kötelezőt. Ugyanakkor olyan tingli-tangli a hangulata, sok feszültség nincs benne. Valentine_Wiggin 2017. július 19., 20:36 Mindig Monte Cristo grófja feelingem volt tőle, csak éppen ez a film inkább a börtönre koncentrál, és a bosszú sem annyira véres, de maga a zseniálisan megtervezett szökés és elégtétel, és a félelmetesen okos, de ártatlanul bebörtönzött főhős stimmel. Andy karaktere számomra abszolút szerethető és megérthető volt, ahogy Reddingé is, az alakítások hibátlanok, az érzelmek erősek. Hiába állítom, nem szabad az alapján megítélni egy filmet, hogy mások mit mondanak, mégis, gyakran engem is visszatart egy történet megismerésétől ez az érzés… és "A remény rabjainál" pont arról volt szó, hogy annyian dicsérték, tartottam tőle, vajon megérdemli-e. Nem életem filmje ugyan, de fantasztikus mű, amit semmiképp nem szabad kihagyni, tényleg meg kell nézni.
A bíró megkérdezi tőle: milyen büntetést szeretnél rájuk mérni? Zain azt válaszolja: ne lehessen több gyerekük. A Kafarnaum – A remény útja nem lineárisan épül fel, hanem a tárgyalás közben elevenítik fel az eseményeket, amelyek a húga "eladásától" a börtönig tartanak. A bírósági jelenetekre főleg a játékidő elején és a végén fektet hangsúlyt a rendező. A köztes bonyodalom szinte teljes mértékben a szegénységről szól. Hogyan lehet élni nyomorban? Látjuk azt, hogy milyen trükköket találnak ki az emberek az életbemaradásért. És kiderül az is, hogy milyen álmaik vannak, milyen célok vezetik a mélyszegénységben élő embereket. Ez a szegmens többnyire rendkívül érzékenyen viszonyul a szereplőkhöz. Nadine Labaki libanoni rendezőnő akkor találkozott a főszereplőt játszó kisfiúval, amikor az mindössze 8 éves volt. A Szíriából elmenekült fiú 12 éves volt már, amikor a Kafarnaumot felvették. A forgatás csaknem fél évig tartott, és az önmagában nemes gesztus, hogy a felvételek a helyszíni gettókban készültek.
Andy szakmája révén kiválóan ért a pénzhez, amit az intézmény igazgatója Samuel Norton ( Bob Gunton) is észrevesz. Az istent játszó Norton pénzmosáshoz használja fel a bankár tehetségét. Andynek ebben a kegyetlen világban, ahol a gátlástalan őrök és egyes rabok miatt hatalmas az erőszak, kell megőriznie a reményt. Megpróbál saját magának és társainak is élhetőbb körülményeket teremteni és a szökésről sem tesz le annyi év után sem. A filmnek vontatott, körülményes ritmusa van, nem kapunk akció jelenetek hegyeit, de ennek ellenére mindvégig magas bennünk a feszültség. Az első pillanatoktól az utolsói mozzanatokig a mozi hatása alá kerülünk és mi is az egyik Shawshank rabjává válunk. Az ekkor még tapasztalatlan rendező Frank Darabont komoly hangsúlyt helyez arra, hogy alaposan megismertesse velünk a szereplőket és kitárja az aprólékosan kidolgozott karakterek mélységeit. A filmbeli hősöknek rendkívül ötletgazdag és színes a jellemük, illetve a forgatókönyvet is nagyon nagy részletességgel dolgozták ki.
Mély emberismeretről tanúskodó, fájdalmas, kőkemény és túlságosan is pontos, de feledhetetlen moziélmény azoknak, akiknek nem csak a blockbusterek és a térdcsapkodós vígjátékok hiányoztak a mozizár idején. Remény (Håp) – norvég-svéd filmdráma, 126 perc – 8/10 Kiemelt kép: ADS Service