Az évek során ez súlyos élelmiszer- és vízhiányt, a természeti erőforrások csökkenése miatti visszatérő konfliktusokat, tömeges munkanélküliséget és kényszermigrációt eredményezett. Az egyre kétségbeejtőbb körülmények és a hosszú távú megoldás keresése közepette a nyolcvanas évekre erősödött fel az a kivételes ötlet, hogy a régió leromlott tájait a nyugati Szenegáltól a keleti Dzsibutiig húzódó "Nagy Zöld Falon" keresztül alakítsák át, a kontinens teljes szélességében. A régió országai végül az Afrikai Unió vezetésével vágtak bele 2007-ben a nem mindennapi kezdeményezésbe. A pánafrikai indítványhoz eredetileg 11 tagállam csatlakozott, napjainkra viszont már 20 fölött jár az együttműködő országok száma. Tervek A világ legforróbb sivatagaként ismert Szahara terjeszkedése egyre több, egyre súlyosabb problémával és azok következményeivel fenyegeti a régió lakosságát. A Nagy Zöld Fal projekt hosszútávú megoldást jelenthet Afrika éghajlatának alakításában. A kezdeményezés célja 2030-ig 100 millió hektár leromlott állapotú termőföld minőségének feljavítása, továbbá 250 millió tonna szén-dioxid megkötése.
Az év csapadékos napjainak a száma fokozatosan csökken. Az elmúlt években súlyos aszályok sújtották a térséget és gyakoribbá váltak a por- és homokviharok. A Nagy Zöld Fal 780 millió hektár elsivatagosodott vidéken húzódna, a terület az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint jelenleg 232 millió embernek ad otthont. Ha sikerül befejezni a a szárasságtűrő fákból kialakított zöld falat, az 7700 kilométeres hosszával és átlag 15 kilométeres szélességével a világ legnagyobb ember alkotta "építménye" lesz. Nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosa) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosa) terülne el. A program teljes költsége meghaladja a nyolcmilliárd dollárt, de az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja az elképzelést. Ugyanis a Nagy Zöld Fal nemcsak klímavédelmi szempontból páratlan kezdeményezés, hanem elősegítheti a térségben a békét is. A projekt olyan országok között valósul meg, ahol eddig a szegénység és kilátástalanság miatt sok volt a konfliktus, és háború dúlt.
A Nagy Zöld Fal- már a nevében is a monumentalitásra törekvő projekt nem véletlenül kapott akkora érdeklődést: tulajdonképpen megtudhatjuk általa, hogy van-e értelme az erdősítésnek, van-e gyakorlati haszna annak, ha igyekszünk növények telepítésével megállítani a klímaváltozást. Nos, a projekt nem valósul meg, inverz módon ez mégis fantasztikus hír. Nem lesz Fal Az Afrikai Unió országai egy 8 ezek kilométeres, 18 millió hektáros sávot akartak dzsungellé tenni a Száhel-övezetben. Ez a régió is, mint sok másik, elsivatagosodik, és a folyamat vége, hogy az emberi életre alkalmatlanná válik, ez pedig sok millió embert érintene, vagyis igyekeznek tenni valamit ellene. A területen csemetéket kezdtek ültetni, elképesztő mennyiségben. Ehhez kutakat kellett ásni, hogy az öntözés is megoldható legyen, és a talaj erózióját is meg kellett akadályozni – lassítani, hogy a fák képesek legyenek megkapaszkodni. Elképesztően sok munka, rengeteg pénz, de a dzsungel nincsen sehol – a projekt elbukott. Pontosabban a Nagy Zöld Fal dzsungelterve bukott el, mert már most, mikor igazából szavannás területek, fákkal tarkított részek jöttek csak létre, fantasztikus változásokat lehet tapasztalni.
A lakosok a fák leveleiből komposztot készítenek, a lombok árnyékolnak és hűtik a környezetet, így jóval kevesebbet kell öntözni a növényeket. Buktatók és a pozitív jövőkép Noha az elmúlt 14 év alatt rengeteg fát ültettek el, a szélsőséges környezeti viszonyok miatt ezek közel 80 százaléka szinte azonnal kipusztult. "Ha az összes fa, amelyet az 1980-as évek óta a Szaharában ültettek, túlélt volna, ma úgy nézne ki a táj, mint Amazónia" – fogalmaz Chris Reij, a World Resources Institute szakértője. A projekt nagyon lassan halad, a Száhel-övezet országai 2020-ra összességében 4 százalékkos készültségi fokig jutottak el. Az egyes nemzetek teljesítményei között óriási a szórás. Etiópia például elvégezte a rá jutó munka zömét: 5, 5 milliárd palántát ültetett el és 792 ezer új teraszt hozott létre. Ezzel szemben Burkina Faso csupán 16, 6 millió növénnyel és palántával birkózott meg, Csád pedig mindössze 1, 1 millióval. A Nagy Zöld Fal ezek dacára sem nevezhető sikertelennek. Tervezők és környezetvédelmi szakemberek segítségével egy mozaiktájat hoztak létre, amely gondosan szabályozza a vízhasználatot és a növények életét a terméshozam javítása és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében.
A gyepek, cserjék és fák visszatelepítése elősegíti a terület szén-dioxid-megkötését és az oxigéntermelést. A következő négy év munkájára felajánlott 14, 32 milliárd dollár támogatásnak köszönhetően a jövő beruházásai pozitív hatással lesznek a Száhel-övezet éghajlatára, a biológiai sokféleségre és az emberek megélhetésére az egész régióban. "Az energiaügyi és közlekedési innovációk a fenntartható fejlődést, valamint a gazdasági és társadalmi átalakulást irányíthatják. A természetalapú megoldások - például az afrikai Nagy Zöld Fal - különösen ígéretesek" - mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára, és hozzátette: a projekt tanulságos példaként szolgálhat más, elsivatagosodással küzdő országoknak, térségeknek is. Már érzékelhető a Nagy Zöld Fal hatása A projektet előkészítése és elindulása után is számos kritika érte. Egyes tudósok szerint tévedés azt gondolni, hogy a forró időjárással képes dacolni a mintegy 15 kilométer széles, 8000 kilométer hosszú fal. Ugyanakkor az adatok szerint a vállalkozás egyáltalán nem tekinthető kudarcnak.
Hiszen azok az elvándorolók akik nem a környék nagyvárosait veszik célba, nagyrészt Európa felé indulnak majd el — azt a mértékű migrációs nyomást pedig aligha bírja majd el az öreg kontinens. Nagy Zöld Semmi? Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy az elmúlt közel 14 év alatt, miért nem történtek a látványos előrelépések a projektben a fenti részeredményeken túl. A válasz összetett, hiszen azt nem lehetne állítani, hogy nem történt semmi, millió és millió fát ültettek már el, azonban az eddig telepített állomány 80%-ka szinte azonnal ki is pusztult. Csemeték milliói pusztultak el, mert nem gondoskodtak róluk megfelelően Ha az összes fa, amelyet az 1980-as évek óta a Szaharában ültettek, túlélt volna, ma úgy nézne ki a táj, mint Amazónia. – mondta Chris Reij, a World Resources Institute szakértője Korábban a szakértelem hiánya is kézzelfogható volt. Olyan fákat ültettek melyek kevésbé állnak ellen a forróságnak, vagy épp több gondoskodást igényeltek volna, erről viszont nem állt rendelkezésre megfelelő információ, nem voltak a helyieknek szaktudása.
A kezdeményezés visszaállítaná az életet Afrika szárazság sújtotta övezetében, növelné a termőföldet, javítaná az élelmiszer ellátottságot, munkahelyeket és új otthonokat teremtene. A zöld fal 15%-át már felépítették, Szenegálban 525 kilométer hosszú faültetvényt hoztak létre, 11 millió fát ültettek el. A 2016-os adatok szerint 4 millió hektárt vontak be így a mezőgazdaságba. A projekt nem csak klímavédelmi szempontból egyedülálló, de elősegítheti a térségben a békét is. Megvalósításához hatalmas összefogás szükséges, olyan országok között, ahol eddig a szegénység és kilátástalanság miatt sok volt a konfliktus és háború dúlt. Jelenleg 20 afrikai ország vesz részt a faültetésben. Forrás: és 2019. 05. 15. (szerda) 12. 53
Eladó családi ház Eladó családi ház, Kötcse, 2+2 szobás Eladó családi házak Kötcse Kötcse Eladó családi házak 90 m 2 alapterület 2 és 2 fél szoba Jó állapotú 9984 m 2 telekméret Hirdetés gáz (cirko) Hirdetés Otthonfelújítás? A Gépész szakáruházakban víz-gáz-fűtéstechnikai termékek széles kínálatával várjuk!
Mindegy, hogy konkrét elképzelésekkel rendelkezünk, vagy egyszerűen csak nézelődünk a kötcsei ajánlatok között.
Ha szeretnéd a saját hirdetésed itt látni a listában, akkor add fel mielőbb, hogy vevőre találhass. Tetszik az oldal? Oszd meg ismerőseiddel, hogy Ők is rátalálhassanak következő otthonukra, vagy el tudják adni az ingatlanukat.