Négy hónapja a magyar Sándor-huszárok és az osztrák Esterházy-huszárok hat képviselője léptethetett be lovon a Szent Péter térre. A huszárok május elején indultak a magyar-osztrák határról: Németországon át Lyonba utaztak, hogy onnét már lóháton tegyék meg a Rómáig vezető csaknem másfél ezer kilométeres utat. Ezt járta be egykoron Hannibál, illetve később a 72 éves VII. Pius pápa is, miután Napóleon 1814-ben "visszaadta" a Lyonban tartott egyházfőt. Magyar huszárok Lengyelországban » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A pápát akkor Nepomuki Horváth János kapitány vezetésével magyar huszárok kísérték Lyontól Rómáig, s a fázós egyházfőre huszármentét terítettek, amiről ma egy festmény is tanúskodik – VII. Pius pápa huszármentében – a vatikáni könyvtár folyosójának falán. Most az utolsó magyar uralkodó boldoggá avatásának tiszteletére jöttek el tucatnyi magyar hagyományőrző lovas egyesület és klub, bandérium és ezred képviselői, s közülük kilencen – hét huszár és két, korabeli ruhába öltözött hölgy – lovagolhattak be az Angyalvártól a Szent Péter térre, történelmi és csapatzászlaikkal.
A 15 éves háború időszakától kezdve mind nagyobb elismertségre tesznek szert, és a Rákóczi-szabadságharc idejére már büszkén viselik a huszár elnevezést, ami megkülönböztette minden más lovaskatonától a császári haderőben. Ekkorra már két reguláris huszárezred is szolgált, amik 1918-ig fennálltak. A lovasság fegyvernemen belül a huszárság mindig is magyar csapatnemnek számított és előkelő helyet fogalt el a vértesek, dragonyosok és más csapatnemek között. A huszárok közé még közlegénynek sem vettek be akárkit és ez az elit státusz egészen az I. Világháború végéig, sőt még azon túl is elkísérte őket. Mitől huszár a huszár? Mi különbözteti meg bármely más nemzet lovas alakulataitól? Magyar huszárok Lengyelországban | Híradó. – Nehéz kérdés, de annyi bizonyos, hogy a magyar huszárság, ellentétben a lovasság más alakulataitól, önállóak voltak. A vezetők csak a feladatok kereteit írták elő, azt, hogy azt hogyan, milyen módszerekkel, eszközökkel érik el az eredményeket, azt rájuk bízták. Ez a cselekvési szabadság kellett ahhoz, hogy a XVIII.
Tizenhét hagyományőrző egyesület részvételével, gyalogsági és tüzérségi alaki-küllemi szemlét tartott a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség a kecskeméti repülőbázison. Negyedszázados fennállása óta, első alkalommal idén nyílt lehetősége a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetségnek a szervezetükhöz tartozó egyesületek tagjai alakiasságának és egységes megjelenésüknek az ellenőrzésére. A lovasság képviselői szeptemberben Bábolnán, a gyalogosok és a tüzérek pedig pár napja az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison bizonyították, hogy megfelelnek az országos szövetség által támasztott egységes elvárásoknak. Vannak vidékek / Magyar huszárok II.. A kecskeméti szemlén tizenhét, a Napóleoni idők, az 1848/49-es szabadságharc, az Osztrák–Magyar Monarchia, az első világháború, a Horthy-korszak és a második világháború katonai hagyományait ápoló egyesület vonult fel. – A mostani alapszintű szemle megrendezésével több évtizedes tervünket sikerült megvalósítanunk – mondta Székely Tibor hagyományőrző ezredes, az országos szövetség elnöke.
1/4 Bene János múzeumigazgató (b) egy újságíróval beszélget az 1944 nyarán Lengyelországban állomásozó magyar huszárhadosztályok mindennapjait, illetve a magyar-lengyel barátság néhány pillanatát bemutató kétnyelvű vándorkiállítás megnyitóján a Jósa András Múzeumban Nyíregyházán 2015. március 4-én. A tárlat március 9-én indul Varsóba, ünnepélyes megnyitója március 10-én lesz a varsói Függetlenség Múzeumában, majd Lengyelország több múzeumában is látható lesz. MTI Fotó: Balázs Attila 2/4 Az 1944 nyarán Lengyelországban állomásozó magyar huszárhadosztályok mindennapjait, illetve a magyar-lengyel barátság néhány pillanatát bemutató újonnan megnyílt kétnyelvű vándorkiállítás a Jósa András Múzeumban Nyíregyházán 2015. A tárlat március 9-én indul Varsóba, ünnepélyes megnyitója március 10-én lesz a varsói Függetlenség Múzeumában, majd Lengyelország több múzeumában is látható lesz. 3/4 Bene János múzeumigazgató az 1944 nyarán Lengyelországban állomásozó magyar huszárhadosztályok mindennapjait, illetve a magyar-lengyel barátság néhány pillanatát bemutató kétnyelvű vándorkiállítás megnyitóján a Jósa András Múzeumban Nyíregyházán 2015.
Ilyen volt például a bal kézzel történő tisztelgés, és a katonák rikító öltözete. A színes egyenruhákban harcoló tisztek ugyanis a hadviselés jelenlegi körülményei közt kiváló célpontjai lennének az ellenséges mesterlövészeknek. Pár száz évvel ezelőtt viszont az ilyen díszes ruhák, a pontatlan és kis lőtávolságú fegyverek korában egyáltalán nem jelentettek veszélyt a viselőikre. A Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület a Honvédelmi Minisztérium pályázatán igényelhető maximális összeget, egymillió forintos fejlesztési támogatást nyert. Szkenderovics Zoltán hagyományőrző főhadnagy, a több mint kilenc évvel ezelőtt alakult kecskeméti egyesület vezetője elmondta: kiváló ötletnek tartja ezt a szintfelmérő ellenőrzést. Sok külföldi meghívást kapnak ugyanis, az ottani fellépéseik alkalmával pedig rádöbbentek, hogy vendéglátóikhoz képest a magyar hagyományőrzőknek évtizedes lemaradást kell bepótolniuk. A pénz felhasználása tehát nem fog gondot okozni, már csak azért sem, mert egy honvéd gyalogos egyenruhája, fegyvere "alaphangon" úgy kétszázötvenezer forintba kerül.
Az alakulatot ma is Első Bercsényi Huszár Ejtőernyős Ezrednek hívják, s ünnepi alkalmakkor kuruc nótákat énekelnek a katonák. Persze magyarul. Igaz, fogalmuk sincs, miről szól a Bercsényi-bújdosó, de a szöveg benne van a kiképzési tervben, így hát megtanulják hiba nélkül. Legfeljebb kissé katonásan pattog az induló ott is, ahol keserűségbe kéne hajolnia: Süvít a szél / Késmárk felett, / Édes hazám, / Isten veled. A tarbes-i Bercsényi-ezred laktanyájának dísztermében vörös brokátra aranybetűkkel hímzett nevek olvashatók: az ezred egykori parancsnokainak névsora. Több mint száz név, de közülük a legfontosabb az alapító neve: Ladislas Bercsenyi 1720–1751. Ugyanitt a huszárok harcmodorát felelevenítő festmények, fegyverek, egykori katonaöltözetek, s itt van Bercsényi sírjának márványfedele is. Eredetileg egy kiállításra kérték kölcsön, de aztán sosem került vissza. Itt van a legjobb helyen. A Bercsényi család történetének a 2010-ben elhunyt Vajay Szabolcs heraldikus és genealógus volt a legjobb ismerője.
– Az egyesületeinkben folyó munkát, a közösségek szakmai fejlődését biztosító egységes minősítési rendszer kidolgozása iránti igény ugyanis már több mint húsz évvel ezelőtt felvetődött. Egy-egy adott korszaknak megfelelő egyenruha, fegyver, felszerelési tárgy és ezek szabályos viselése, az alakiasság ugyanis alapvető követelmény a katonai hagyományőrzőkkel szemben. Csakúgy, mint bábolnai, a repülőbázison tartott szemle is egy állapotfelmérés volt. – Megmutatta a hagyományőrzők jelenlegi felkészültségét, alakiasságukat és küllemüket – foglalta össze a találkozó jelentőségét dr. Baczoni Tamás őrnagy, az HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum egyenruha- és felszerelés gyűjtemény gyűjteményvezetője. – Az összkép bíztató, a résztvevők megfeleltek a közelmúltban kidolgozott minősítés követelményeinek. A feltárt hiányosságok majdani pótlásakor pedig számíthatnak a Honvédelmi Minisztérium támogatására. A tárca ugyanis 2015-től kiemelt feladatnak tekinti a haderő és az elődeit méltó módon megjelenítő, színvonalas hagyományőrző csapatok közti együttműködés erősítését.
A Szuezi-csatorna déli részének kiszélesítését fontolgatja Egyiptom, ahol beszorult az Ever Given konténerszállító hajó, hat napig eltorlaszolva a forgalmas vízi utat – közölte a Szuezi-csatorna Hatóság (SCA) elnöke. A Reuters hírügynökségnek adott interjújában Oszama Rabi elmondta, hogy különleges daruk beszerzését is tervezik, amelyekkel 52 méteres magasságból is le tudják emelni egy hajó rakományát. Mint mondta, szükség esetén a 250 méter széles részt akár 400 méterre is kiszélesíthetik. A 400 méter hosszú, több mint 200 ezer tonnás Ever Given március 23-án erős szélben átlósan beszorult a csatorna egyik szűk, déli szakaszában, aminek következtében teljesen leállt a forgalom az Európa és Ázsia közötti legrövidebb hajózási útvonalon. Beszorult egy hatalmas teherhajó a Szuezi-csatornába | Magyar Narancs. A kiszabadított hajót az SCA vizsgálatának idejére egy tóra vontatták, amely a csatorna két szegmensét választja el. Rabi szerint a hajó adatrögzítőit eltávolították és átadták egy szakértői vizsgálóbizottságnak. Rabi hangsúlyozta, hogy éjjel-nappal dolgoztak a konténerhajó kiszabadításán, amihez 15 vontatóhajót vetettek be.
Egy beszorult hajó fennakasztotta a globális ellátási láncot. Izrael régóta beszél arról, hogy a szállítóknak felajánlja a Vörös tenger-Földközi-tenger vasútvonalat, de gazdaságilag és politikailag nem volt ígéretes terv – írja a Háárec. 2012-ben az izraeli kormány úgy döntött, vasutat épít Eilatba, amely személy- és teherszállításra alkalmas. De később arra jutottak, hogy gazdaságilag ez nem kifizetődő, és a tervet félretették. Most viszont ismét jó ötletnek tűnik a terv. Egy teherszállító hajó egy hétre fennakasztotta a globális ellátást, mikor beszorult a Szuezi-csatornába. Hirtelen Eilatra ismét alternatívaként tekintettek az Ázsia és Európa közti szállítás terén. A hajók a csatorna helyett kiköthetnének Eilatban, kipakolhatnának, áruik vonattal mehetnének Asdodba vagy Haifába, ahol hajóra tennék őket és onnan mehetnének Európába. A hajók megspórolnák a csatorna vámdíját, ami több százezer dollár is lehet, de Izrael beszedhetne valamekkora összeget a kikötői közti mozgatásért. A lap szerint a terv azonban nem kivitelezhető, mert az eilati kikötőt nem lehet eléggé kiterjeszteni ahhoz, hogy visszahozza a vasút árát komoly környezeti károk nélkül.
A játékról írt tesztünket itt olvashatja: Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.