Kategória: Munkajog 2017. 07. 20. 06:21 Aki munkavállaló, az jogosult a szülési és a fizetés nélküli szabadságra is. Mik a szülési szabadság érvényes szabályai? A cikke megadja választ. Szülési szabadság 2021-ben - FreeBees - Blog. A szülési szabadságról a munka törvénykönyve, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezik. Ezek alapján a szülési szabadság szülés esetén vehető igénybe. Szülési szabadságra jogosult az anya és az örökbefogadó nő, tehát a szülési szabadság csak nőkre vonatkozik, férfiakra nem. A szülési szabadság összesen 24 hét, azaz 168 nap, és úgy kell kiadni a munkáltatónak, hogy maximum négy hét a szülés várható időpontját megelőzze. Ezt az időt munkában töltött időnek kell tekinteni. A szülési szabadság ideje alatt jár a csecsemőgondozási díj, ez maximum a gyermek megszületését követő 168 napig jár. A csecsemőgondozási díj tehát a szülési szabadság ideje alatt jár, de alapfeltétele az, hogy az anyának társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie (szülés előtti két évben 365 nap).
Érdekes módon többen is megkérdezték az utóbbi időben tőlem, hogy szükséges-e formálisan, hivatalosan a szülési szabadság igénylése, vagy csak elég, hogy bejelentik a szülés tényét a munkáltatónak. Ha valaki nincs teljesen tisztában a fogalmakkal, valóban érthető, hogy attól fél, újra csőbe húzza a munkáltatója. Pláne, ha a várandósság alatt is voltak már összezördülések a céggel, mint ahogy az egyik olvasóm is ettől fél. Nézzük tehát a tudnivalókat a szülési szabadság igényléséről: Kit illet meg a szülési szabadság? A munka törvénykönyve szerint az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, s ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadság, amit a munka törvénykönyve előír. A szülési szabadságot legkésőbb a szülés napján igénybe kell venni, de úgy is ki lehet adni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Ha te korábban az első gyermeked miatt még fizetés nélküli szabadságot igényeltél, s eddig ezen voltál, akkor a második babád születésével megváltozott a távolléted jogcíme. Mivel a CSED-et a szülési szabadság idejére folyósítják, nincs abban semmi hátsó szándék, ha a munkáltatód azt kéri, hogy válts szülési szabadságra az eddigi fizetés nélküli szabadságról.
2020. január 1-től megváltozik a szabályozás. 2019. december 31-ig csak a nők jogosultak a szülési szabadságra, ám ez 2020-tól megváltozik. Az új szabályozás életbe lépésétől kezdve már férfiak számára is nyitva áll ez a lehetőség, de nem minden esetben. Szülési szabadság jár a) az anyának, illetve b) 2019. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a nőnek, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A fenti szabály 2020. január 1-től így néz ki: Szülési szabadság jár a) az anyának, illetve b) 2020 január 1-től hatályos rendelkezések alapján annak a szülőnek, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza. A férfiak tehát abban az esetben vehetnek igénybe szülési szabadságot, ha az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozzák a csecsemőt. A szülési szabadság megszűnése A szülési szabadság 24 hét elteltével megszűnik.
A szülő csak akkor mehet táppénzre, ha előtte legalább két évig rendelkezett társadalombiztosítással. A táppénz maximum egy évig vehető igénybe, és addig jár, amíg az alkalmazott keresőképtelen. De ez az idő függ attól is, hogy a kismama mennyi ideig volt korábban biztosítva. Összegzés Minden munkáltatónak tájékozódnia kell, hogy milyen kötelességei vannak a gyermeket váró dolgozói felé és minden várandós munkavállalónak érdemes tisztában lennie azzal, hogy milyen lehetőségei vannak a szülési szabadsággal kapcsolatban.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Habsburgok elleni háborúja során kétszer is ostromolta a regéci várat 1644-ben, másodjára el is foglalta azt a Habsburg-párti Esterházytól. Az 1645-ben megkötött linzi béke aztán szentesítette is Rákóczi foglalását, a vár és uradalma ettől kezdve a Rákócziak birtoka. A család a regéci várat egyik mellékrezidenciájaként használta. Gyakran tartózkodtak a vár falai között, sőt II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában néhány évig itt is nevelkedett. A Thököly-felkelés idején kuruc támaszpontként szolgáló várba a Thököly ellen harcoló Habsburg csapatok 1685-ben vonultak be. Az 1686. május 2-án - felsőbb utasítás alapján - megkezdték a regéci vár, az egykori fényes főúri rezidencia módszeres lerombolását. Regéci Vár - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. A vár építéstörténete A regéci vár legkorábbi részének a Felsővár sziklacsúcsán álló öregtorony és az egykor hozzákapcsolódó íves vonalú várfal tekinthető. A toronynak azonban csak az alsó szintje tartozik az első építési periódushoz, felső szintjeit az 1540-es években, amikor északkeleti sarkához egy háromszintes kerek ágyútornyot illesztettek, teljesen újjáépítették.
A királyi birtokként szolgáló várat Luxemburgi Zsigmond király 1427 körül a szerb despota családnak, a Brankovicsoknak adományozta sok más magyarországi birtokkal egyetemben. Tőlük 1459-ben került vissza a vár királyi tulajdonba, ám I. Mátyás király már 1464-ben, a felemelkedését ekkor, többek között a regéci uradalom megszerzésével megkezdő Szapolyai családnak adta örökbirtokként. A Szapolyai család birtoklása 1526-ig töretlen, ám az 1526-1541 közötti időszakban, a két király, I. Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János és híveik közötti rendszeres háborúskodások idején még nem teljesen tisztázott a vár tényleges birtoklásának története. Annyi azonban tudható, hogy ebben az időben többször sor került a vár ostromára is. 1541-ben a várat és uradalmát Serédy György és Gáspár kapták adományba I. Regéc vára - HellóZemplén! programajánló: ezt látni kell!. Ferdinánd királytól. Ezzel kezdődik a vár történetének fénykora. A Serédyek és utánuk több birtokos család a 16-17. században már egyik rezidenciájaként használta a regéci várat. A várat a Serédyektől az Alaghy család tagjai, János, György és Menyhért örökölték meg.
Lent a völgyben, közvetlenül a várhegy lábánál kezdődnek a gyönyörű erdők, és elnyúlnak ezek hosszan, ameddig a szem ellát. Jó néhány száz éve építetett templom tornyok látszanak imitt-amott és a Zempléni Tájvédelmi körzet kékes zöld dombjai zárják be a szemhatárt. Észak felé a lankás hullámos dombos vidékek már Szlovákiához tartoznak, kis gazdaságokkal, házakkal, erdőcskékkel és a fölöttük vitorlázó felhők tovasuhanó árnyékával. A vár jellegzetes fehér falai impozáns sziklákra épültek, a kilátás télen a környező hófödte tájra páratlan. A Füzéri vár impozáns épülete A vár történelme A történelem során sok vihar száguldott át a Füzéri vár felett. Háború, viszálykodás és pestis is pusztította, ám mindig újra talpra állt és mindenkor híven szolgálta lakóit. Mivel a Füzéri vár szinte meghosszabbítását képezi a Salgói várnak, amelyről tudjuk hogy a végvárrendszer része volt, ez is vitathatatlan középpontját képezte a Magyarországot a külső támadásoktól megvédő földrajzi erődítményrendszernek.
A romokat a XX. század közepéig csak néhány utazó és kiránduló látogatta, majd a hetvenes évektől már önkéntes várbarátok és az erdőgazdaság munkásai is, de tevékenységük sokáig csak az alkalmanként meg-megismételt bozótirtásra korlátozódott. Regéc önkormányzata 1990-től foglalkozott a műemlékkel, 1999-től régészeti feltárás és állagmegóvás vette kezdetét. 2003 tavaszától az északi bástya visszaépítésével foglalkoztak. Stabilizálták és részben visszaépítették a palotaszárny falait is, illetve sok helyen kicserélték az elöregedett falépcsőket és feljárókat. 2016-ban adták át a több mint 300 éve lerombolt, most felújított öregtornyot, ami azért is jelentős, mert pontosan az eredeti formája szerint állították helyre. Négy szintjén kőtár és multimédiás, interaktív kiállítások várják a látogatókat. A vár mellett rendezvényteret is létrehoztak, ahol tematikus programokat, lovagi tornákat tartanak. Az itteni fogadóépület pihenőt, ajándékboltot, büfét és kávézóteraszt foglal magában, utóbbiról szép kilátás nyílik a környékre.
A klasszikus felosztásban 27 -... Szerző: Magyar Természetjáró Szövetség, Mutass mindent Közeli látnivalók Ezek automatikusan generált javaslatok. Tartalmak mutasd a képeket képek elrejtése Funkciók 2D 3D Utak és térképek
Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkelti a bujdosó kurucok vezére Thököly Imre, az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett. Az esküvő után a regéci tárházba viszik Thököly ezüstneműit. 1683 májusában Regécen szervezik a felső magyarországi hadellátó központot, Szirmay Miklós várkapitány gondoskodik róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona ebben az időben itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készíti a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. 1685-ben döntő támadásra készülnek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szereli fel Regécet. Nem sokkal ezt követően Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyit, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta. Tőből feldúlatott s kiforgattatott a német által. Regéc várának hadi jelentőssége a Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt, az 1701-ben készült jelentés szerint kijavítása aligha lehetséges.