Főoldal TV, Audio, Játékkonzol Audio Autóhifi Autóhifi csatlakozók, tartozékok Autóhifi erősítő MAC AUDIO MPE 4. 0 erősítő MAC Audio MAC AUDIO MPE 4. 0 erősítő Alapadatok Teljesítmény 40 W Súly 2, 75 kg Négycsatornás erősítő. Az MPE 4. 0 erősítő teljeskörű zenei élményt varázsol autójába. Lenyűgöző mélybasszus tartalékaival, és semleges hangkarakterével kielégíti a minőségi zenehallgatás szerelmeseinek igényeit. Az erősítőt alacsony működési feszültség, gyors kapcsolási képesség és kitűnő hőstabilizáció jellemzi. Két csatorna hídba kapcsolásával megnövelhető a kimenő teljesítmény. Maximális kimeneti teljesítmény 4 Ohmon: - 4 x 180W sztereo/2 x 500W hídba kötve Névleges kimeneti teljesítmény (RMS) 4 Ohm-on: - 4 x 60W sztereo/2 x 160W hídba kötve Maximális kimeneti teljesítmény 2 Ohm-on: - 4 x 250W Névleges kimeneti teljesítmény (RMS) 2 Ohm-on: - 4 x 80W Tömeg: 2, 75 kg Négycsatornás erősítő.
Főoldal TV, Audió & Szórakozás Audio lejátszók, Autó HIFI Autóhifi Erősítő Mac Audio MPX 2000 2 csatornás erősítő. Hasonló elérhető termékek Kétcsatornás erősítő 2x60W RMS, vagy 1x160W RMS Ohm teljesítmény Frekvencia tartomány 5 - 50 kHz Részletes leírás » 19 990 Ft Termék ár: 19 990 Ft Exclusive külső, régi belső!
Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: A(z) Erősítők, receiverek kategóriában nem találtunk "Mac audio" termékeket. Nézz körbe helyette az összes kategóriában. 2 4 3 1 5 MacAudio Premium X 2. 16 Állapot: használt Termék helye: Pest megye Hirdetés vége: 2022/04/29 06:18:11 Az eladó telefonon hívható Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka
cs-szabo Cs. Szabó László 1905. november 11-én született Budapesten, magyar író, esszéíró, kritikus. Főbb művei: Franklin Delano Roosevelt (1935), Kárpát kebelében (1936), Szerelem (1944), Véres drágakő (1967), Hűlő árnyékban (1982), A tág haza (1995) Cs. Szabó László érdeklődési területe az olasz reneszánsz, William Shakespeare munkássága, az angol klasszikus festészet és a magyar irodalom voltak. Híres irodalmi lapokban jelentek meg művei, tagja volt a Magyar Mickiewicz Társaságnak. Cs. Szabó László 1984. szeptember 28-án hunyt el Budapest, 78 éves korában. Társszerzőként az Antikvá elérhető kötetei.
(1905-1984) 1905. november 11-én Budapesten született, de Kolozsvárt nőtt fel. Családja erdélyi volt, félig székely, félig szász, erre utal előneve: Csíkcsekefalvi. 1918-ban került Budapestre, részt vett Ady Endre temetésén. A közgazdasági egyetemen, majd a párizsi Sorbonne-on tanult 1925-26-ban. Gazdaságtörténészi diplomáját 1931-ben kapta. A Kereskedelmi és Iparkamarában dolgozott, első írásai 1927-ben jelentek meg, a Nyugat munkatársa lett. 1935-től 1944-ig a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetője volt, ahová Kozma Miklós elnök, Horthy bizalmasa hívta meg, Ortutay Gyulával egyidejűleg, aki a helyettese lett. A rádióban számos baloldali és zsidó írót is megszólaltattak, amíg lehetett. A német megszállás után mindketten lemondtak, Cs. Szabó Balatonfüreden, majd Budán bujkált. 1945 után Ortutay a rádió elnökeként visszahívta őt, de Cs. Szabó nem vállalta, a Képzőművészeti Főiskolán tanított magyar irodalmat és művelődéstörténetet. 1948-ban féléves itáliai ösztöndíjat kapott, de hat hét múlva Bóka László államtitkár táviratilag hazarendelte.
Utóbbi küldetését (mely ellenkezett a gazdasági érdekekkel is) azonban a későbbiekben nem töltötte be. Az új, független intézmény belvárosi épületeiben (Szerb utca, mai Bródy Sándor utca és Puskin utca) a kereskedelmi-közgazdasági képzés mellett mezőgazdasági, közigazgatási szakosztályokat is magába foglalt, illetve indított diplomáciai-külügyi képzést. A diplomáciai-külügyi szakra iratkozott be Cs. Szabó is, amely szakot a bethleni konszolidációs politika értelemszerűen kiemelten kezelt. (Ennek jele volt, egyúttal a "keresztény-nemzeti" kurzusra jellemző adalék, hogy – ellentétben a többi szakosztállyal – a diplomáciai szakirányra egyáltalán nem vettek fel zsidó származású hallgatót). Cs. Szabó évfolyam- és diáktársai között láthatunk később karriert befutott diplomatákat (Szegedy-Maszák Aladár, Parcher Félix), a korszak ismert újságíróit (Saád Béla, Nyikos Kálmán) és politikusát (Mester Miklós). Cs. Szabó jó tanuló volt, az 1925/26. tanévet ráadásul párizsi részképzésben töltötte: a mai Institut d'Etudes Politiques (közkeletű nevén Sciences Po) elődjére, az École libre des sciences politiques-re járt a francia fővárosban.
Három költő (Bp., 1942) címmel Byron, Shelley és Keats verseiből állított össze antológiát. Az 1944-es német megszállás után lemondott állásáról, Balatonföldváron, majd Budán bujkált. 1945 után a Képzőművészeti Főisk. újonnan alapított művelődéstörténeti tanszékének vezetője lett, 1946-47-ben hosszabb nyugat-európai tanulmányutat tett. 1946-ban jelent meg Két part c. esszékötete, 1947-ben Márvány és babér c. gyűjteménye az Itáliának szentelt versekből. 1948 végén tanulmányútra Olaszo. -ba utazott, s nem tért vissza. Kezdetben Rómában és Firenzében élt, majd 1951-ben Londonban telepedett le, s az angol rádió m. osztályának munkatársaként dolgozott. Írásai ettől kezdve a Látóhatárban, illetve Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében és az Irodalmi Újságban jelentek meg. 1958-ban felvette a brit állampolgárságot. 1972-ben nyugalomba vonult. 1953-ban Rómában jelent meg Magyar versek Aranytól napjainkig c. terjedelmes antológiája, amely az emigrációban élő magyarság fiatalabb nemzedékeinek nevelésében töltött be igen fontos szerepet.