"Ez a soha el nem múló szerelmem, a hobbim, a munkám, az életem" – mondja Faltisz Alexandra – és most néhány napig a maglódi gyermekek, meseszerető felnőttek is beléphetnek ebbe a varázslatos világba. L. Molnár Edit könyvének a képei is láthatók Maglódon, címe, akárha Faltisz Alexandrára illenék igazán: Mese a kislányról, aki nem akart felnőni...
Egyszer volt, hol nem volt, kerek erdő közepén élt egyszer egy sündisznó. Nagyon mogorva sündisznó volt; legalábbis ezt tartották róla. Mindenkivel csak morgott, mindennel elégedetlen volt, és még ha jó szándékkal közeledtek hozzá, akkor is tüskés gombócc Az erdő állatai már nem is tudták, honnan olyan biztosak benne, hogy a sündisznóhoz nem érdemes jó szándékkal közeledni. Egyszerűen csak biztosak voltak benne. Egymás között csak morogtak rá, és ha néha mégis szóba elegyedtek vele, legfeljebb csak az időjárásról folyt a kurta társalgás. Azt viszont soha senkinek nem jutott eszébe megkérdezni tőle: fáj-e a szíve. Pedig bizony nagyon fájt a szíve. Világéletében arra vágyott, hogy megsimogassák. De a szúrós tüskéktől senki sem fért hozzá. Valaha régen akadtak néhányan, akik megpróbálták, de ahogy tüskéivel megbökte őket, mind megharagudtak. Azóta senki sem próbálkozott. Mese a kislányról, aki nem akart felnőni - Jelenlegi ára: 1 690 Ft. Így éldegélt a sündisznó napról napra és évről évre, míg egyszer éppen az erdei ösvény egyik szélétől igyekezett a másik felé, amikor vidáman ugrándozó lépteket hallott: egy kislány közeledett, aki szinte repült lefelé a lejtőn, s közben egy víg dalocskát énekelt.
Faltisz Alexandra a legfoglalkoztatottabb magyar meseillusztrátorok egyike. Hat kötetének és mesenaptárjának mintegy 100 alkotása "Mesékben élek" címmel látható december 5-e óta a MagHáz kiállító termében és a városi könyvtárban. A tárlatot január 6-áig tekinthetik meg. A megnyitóra pedig december 14-én 11 órakor kerül sor. "1962-ben születtem Pécsett – írja Faltisz Alexandra. – 1987-ben végeztem a Magyar Képzőművészeti Főiskola alkalmazott grafika szakán. Gyerekkorom óta mesékben élek, meséket rajzolok, néha írok is. Számomra a soha el nem múló szerelmet a mesék jelentik. Ez a munkám, a hobbim, az életem. Őszinte hittel vallom, hogy egy jó és szép könyv elkísér egy életen át, mint ahogy az én életemet, látásmódomat is meghatározták a gyermekkori olvasmányok, és a hozzá tartozó illusztrációk. Letöltés Mese a kislányról, aki nem akart felnőni – és más történetek PDF EPUB – leiter.hu. Éppen ezért hatalmas felelősségnek tartom, hogy csak olyan munkát adjak ki a kezem közül, amit nyugodt szívvel adnék a saját gyermekem kezébe is. Főként mesekönyv illusztrációval foglalkozom, de készítettem animációs filmeket, báb- és díszletterveket, kőszínházi előadásokhoz jelmez és látványterveket is.
A szék mögött, kellő távolságból, kecsesen hófehér szárnyas paripa állt. A kislány puha léptekkel végigment a termen, majd megállt a Mágusok előtt. – Kit keresel Kicsi Tündér? – nézett rá kissé szigorú, de azért barátságos mosollyal a legvénebb ősz szakállú Mágus, akit társai a Nagy Mesternek hívtak. – Királyhoz jöttem! Üzenetem van a számára! Senki nem mert pisszenni se, döbbenten álltak a kislányt figyelve, feszült csendbe várva a fejleményeket. Mindenki azt találgatta, vajon mit lép erre a merészségre a Mágustanácsot őrző Mihály, a Hadak Ura, s a Mágusok? Mese a kislányról z. Hogy fogják kedvesen, de határozottan rendre utasítani a vakmerően szemtelen kislányt?! Ekkor azonban váratlanul nagy robajjal kinyílt a terem leghátsó ajtaja, s belépett rajta a Tejút Ura, a pompázatos ruhába öltözött Nimród Király. Hatalmas termetével egyenesen a kislány elé lépett, s lassan lehajolva, óvatosan a karjaiba emelte a csöppséget. – Bátor kis emberek vagy! Már jelezték az Őrzők, hogy jönni fogsz, mondd hát, mi hírt hoztál az Emberek Földjéről?
– Itt vagyok suttogta. A süni borzasztóan izgult, hogy megint elrontja az egészet. – Hát Isten hozott; mondta akadozva, és nagyon megkönnyebbült, hogy sikerült kimondania. – Most megengeded, hogy megsimogassalak? A sündisznó összeszedte minden bátorságát, és félénken kidugta az orrát. A kislány feléje nyúlt, hogy megsimogassa, de amint a keze odaért volna, a sündisznó összerezzent, visszahúzta az orrát, és meredező tüskéi a kislány ujjába szaladtak. Még a vér is kiserkent belőle. A kislány feljajdult, ujját a szájába kapta, és sírva fakadt. – Látod, mondtam én, előre megmondtam morgott a sün, jobb lett volna, ha sohase szólsz hozzám. Menj innét, hagyj magamra! Hálátlan vagy és igazságtalan! Mese a kislányról 4. És utálatos! sírt a kislány, és elrohant. A sündisznó most már kétségbeesetten kiabált utána. – Várj! Gyere vissza! Én nem akartam!! Nem így akartam Én világéletemben arra vágytam, hogy megsimogassanak! Soha senki nem simogatott meg! Te voltál az egyetlen, aki.... Már nem tudta folytatni. Hangja zokogásba fulladt.
A Telbisz által futtatott modell számításai szerint hazánk középpontja az északi szélesség 47 fok 10 perc és a keleti hosszúság 19, 24 perc metszéspontján található. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
De térjünk vissza Pusztavacsra, mit is jelent a teljesen szabálytalan alakú ország mértani közepe? Mondhatjuk úgy is, hogy súlypont. Ha egy teljesen homogén anyagból kivágjuk Magyarország »térképét«, akkor a súlypont az a pont, ahol felfüggesztve vízszintes marad – magyarázza Telbisz Tamás a -nak. Hernád, Lehel út Az ország közepét Pusztavacstól némileg északi, északkeleti irányba helyező középpontot az 1960-as években számolták ki. Hol van magyarország közepe 2020. Az alkalmazott módszer nagyon lecsupaszítva úgy néz ki, hogy vettek egy téglalapot, ami érinti az országhatár legkeletibb, legnyugatibb, legészakibb és legdélibb pontját, majd a téglalap átlóinak metszésénél megállapították a középpontot. Ez tényleg a laktanya területén van, de nem 3200 méterre a jeloszloptól, hanem 2800-ra, ám ez most mellékes. Logikus az is, hogy egy laktanya területén nem lehet látogatóközpontot nyitni, főleg nem a Magyar Honvédség Veszélyesanyag Ellátó Központjában. Ám a térinformatikai rendszer most megmutatta, hogy hazánk földrajzi közepe nem ott van, ahol eddig hittük, hanem kilométerekkel távolabb, Hernád falu egyik szélső utcájától (Lehel út) pár száz méterre.