Főleg a rántotthúsos óriás tányérokkal! Három darab 4 szemlyes tálat rendeltem, de a felét ha megtudtuk enni akkora adag volt! A kiszolgálás szívélyes mosolygós volt, pedig nem volt óriási az italfogyasztás sem! Kedvesen sűrűn kérdezve, hogy mit hozhatnak! Távozáskor előttünk csomagolták dobozainkba a megmaradt sülteket! Megjegyzésként csak annyit, hogy a kerthelyiség mellett, az udvar fele, ki lehetne alakítani egy kissebb játszóteret! Akkor talán nem zavarnák a kicsik, a többi vendéget! Mindent egybevetve, biztosan leszünk még a hely vendégei! Ha nem is 16-an, de 5 fő biztosan! További sikeres éveket és sok vendéget kívánok az étteremnek! Heti Menü Hétfő július 22. Hamis gulyásleves A menü: Baconba tekert pulykamáj, kukoricás rizzsel, pecsenyelével B menü: Sült Hekk, Almás kukorica salátával Kedd július 23. Grízgaluskaleves A menü: Tejfölös tökfőzelék, párizsi csirkemellel, sütemény B menü: Kolbászos rakott burgonya, Savanyúság Szerda július 24. Brill Orosháza Hétvégi Menü: Aranypatkó Csárda | Orosházaaranypatkó Csárda | Orosháza. Frankfurti leves A menü: Szilvalekváros derelye B menü: Túrós metélt tejföllel Csütörtök július 25.
Egy kis mozgás - A gyerekek szinte szomjazzák a kalandot és a kihívásokat, és nagy a mozgásigényük, ezért a falmászás egy jó kis program lehet a családnak. Igen. Vissza akarok szokni a nemdohányzásra. És ez nagyon nehéz, mert tizenöt év után már csak mély hipnózisban tudnám felidézni, milyen volt az, amikor cigi nélkül keltem, cigi nélkül mentem az utcán, cigi nélkül ittam a kávét, cigi nélkül buliztam, hogy az élet más egyéb fontos helyzeteiről ne is beszéljek. Már nem tudom visszaidézni azt a kort, amikor a cigi nem hiányzott, mert szerencsére nem tudtam, hogy milyen. Nagyon hülye vagyok: 27 éves koromig eszembe se jutott rágyújtani. Az egyetemi kollégiumban masszív dohányosokkal laktam együtt, hetente kétszer buliztunk – soha egy cigi. Aranypatkó orosháza menu.htm. Valamikor valamelyik szerkesztőség folyosóján gyújtottam rá először, mert rájöttem: ahol a dohányosok vannak, ott mindig jó a hangulat. Azóta én vagyok az Index egyik legnagyobb leszokója. Illetve visszaszokója. Nemzeti civil kontroll kiemelt hírek map
A fizikában, amikor a súrlódási erők egy lejtős felületre, például egy rámpára hatnak, a rámpa szöge szögben megdönti a normál erőt. A súrlódási erők kidolgozásakor ezt a tényt figyelembe kell venni. A normál erő, N, az az erő, amely egy tárgyhoz nyom, merőlegesen annak a felületnek, amelyen a tárgy nyugszik. A normál erő nem feltétlenül egyezik meg a gravitáció által kifejtett erővel; ez a tárgy felületére merőleges erő, amelyen egy tárgy csúszik. Más szavakkal: a normál erő az a erő, amely összehúzza a két felületet, és minél erősebb a normál erő, annál erősebb a súrlódás. Meg kell küzdenie a gravitációt és a súrlódást, hogy egy tárgyat felhajthasson. Mi van, ha nehéz tárgyat kell rámenni egy rámpán? Tegyük fel például, hogy mozgatnia kell egy hűtőszekrényt. Kempingbe akarsz menni, és mivel sok halat fogsz várni, úgy dönt, hogy magával viheti a 100 kilós hűtőszekrényét. Az egyetlen fogás a hűtőszekrény behelyezése a járműbe (lásd az ábrát). A hűtőszekrénynek fel kell mennie egy 30 fokos rámpán, amelynek statikus súrlódási tényezője a hűtőszekrénynél 0, 20 és kinetikus súrlódási együtthatója 0, 15.
Ha érdekli a gyorsulás, alakítsa át az egyenletet a = F ÷ m értékre. Az erő egy vektormennyiség, ami azt jelenti, hogy figyelembe kell vennie az irányát, amelybe hat. Például, ha egy fadarabot lenyom egy asztalra, akkor megnő a normál erő, így növekszik a súrlódási erő. A súrlódásnak kitett tárgyra jutó teljes erő (F) egyenlő az alkalmazott erő (F app) és a súrlódási erő (F fr) összegével. Mivel azonban a súrlódó erő ellenzi a mozgást, negatív az előremenő erővel szemben, tehát F = F app - F fr. A súrlódási erő a súrlódási együttható szorzata, és a normál erő, amely további lefelé irányuló erő hiányában a tárgy súlya. A tömeg (w) egy tárgy tömege (m), a gravitációs erő szorzata (g): F N = w = mg. Most már készen áll arra, hogy kiszámítsa egy (m) tömegű objektum gyorsulását az alkalmazott F erő és egy súrlódási erő hatására. Mivel az objektum mozog, a csúszó súrlódási együtthatót használva kapja meg ezt az eredményt: a = (F alkalmazás - µ sl × mg) ÷ m
Mitől függ, hogy egy fékező autónak mekkora lesz a gyorsulása? Használjuk Newton II. törvényét, felírva azt az egész autóra: $$F=m\cdot a$$ $$a={{F}\over {m}}$$ Vagyis az autóra hat külső erőnek (az autót fékező $F$ erőnek) és az autó tömegének hányadosa dönti el az autó gyorsulását. De mi is pontosan ez az erő? Első gondolatunk az lehetne, hogy a fékpofában ébredő erőről van szó, hiszen ha erősebben nyomjuk a féket, akkor hamarabb megállunk, azaz nagyobb a gyorsulás nagysága. Azonban egy rendszerben ébredő belső erők sosem képesek a rendszer egészét gyorsítani, hanem csak annak egy részét tudják gyorsítani. Ezt úgy szokás megfogalmazni, hogy egy rendszer tömegközéppontjának gyorsulását csak külső erők okozhatják. Egy rendszer belső erői ugyanis Newton III. törvénye miatt párosával lépnek fel, ezért az egész rendszer szempontjából páronként kioltják egymást. Járművek esetében a gyorsulást (lassulást) okozó külső erő feladatát a jármű alátámasztása (talaj, úttest, sín) által a kerekekre kifejtett súrlódási erő látja el.
Nehézségi erő F=mg Munka definíciója nagyon leegyszerűsítve, erőszőr elmozdulás, szóval: W=F * x = m * g * x Nyomóerő Ő ugyan hat, de nem hozz létre elmozdulást, ezért nem végez munkát se. Igazából ő képes konvertálni egy másik ható erő irányát. Például ha egy lejtőn lévő testet a földdel párhuzamosan tolsz, akkor a nyomóerő konvertálja a te erődet egy másik irányba és így jön létre az elmozdulás, de ott is te végzed a munkát és nem a nyomóerő. Bár most belegondolva, ez a normál erőre igaz, feltételeztem, hogy te is arra gondolsz. Ha arra gondolsz, hogy van egy test és elkezdem nyomni, akkor az ő munkája is a szokásos erő * elmozdulás. Tehát W= F * x Leírom általánosabban hátha megérted úgy és tisztává válik minden, mert lényegében ugyanazokat kérdezed csak nem tudsz róla. :) A munka egy olyan skalár mennyiség ami egy erőhatás és annak hatására létrejövő elmozdulás szorzata. (Ez így nem teljesen igaz, de középiskolában ez elfogadott magyarázat. ) Kétféle csoportba tudjuk sorolni az erőket, ez a konzervatív erő és disszipatív erő.