Egyes kynológusok viszont éppen azt hangsúlyozzák, hogy miután Magyarországon sohasem volt különösebben népszerű az agarak futtatása, vagyis a versenyszerű agarászat, a Kárpát-medencében élő magyar agár tulajdonképpen megmaradt ősi formájában, csupán alkalmazkodott a helyi körülményekhez. Mindenesetre – és ezzel bizony nagyot ugrottunk a magyar agár történetének ismertetésében – amikor az egyik magyar film forgatásakor Mátyás király udvarához tartozó "korabeli" magyar agarakra volt szükség – sehol nem találtak ilyen állatokat. Nos, a kihaltnak vélt magyar agarat Szigethy Kálmán, a gödöllői filmtelep vezetője sajátos módon Szabolcs-Szatmár megyében fedezte fel, ahol vásárolt is egy szukát és két kant, majd ezeket továbbtenyésztette. Csupán ezután figyelt fel néhány lelkes kutyatenyésztő erre a régi magyar fajtára, és megkezdődött a magyar agár újkori tenyésztésének története, a fajta korszerű típusának kialakítása. Magyar agár általános leírás Ősi vadászkutyafajta. Nem túl filigrán, de nem is erős állat.
Az ásatások nyomán megtalált koponyacsontok arra engednek következtetni, hogy a magyar agár már a honfoglalás idején is egy létező kutyafaj volt. Az összes létező agárfajta közös őse azonban az egyiptomi agár, amely történészek szerint már időszámításunk előtt a harmadik évezredben is népszerű állatnak számított. A magyar agár eredete Az agarak alapjában véve vadászkutyák, legfőbb jellemzőjük a könnyed mozgás és az elképesztő gyorsaság. Egy olyan közkedvelt ebfajtáról van szó, amely számos nemzet által ismert, ugyanis mindegyik ország kitenyésztette a maga agarát. Az európai fajták közül azonban a magyarországiak állták ki leginkább az idő próbáját, annak ellenére, hogy nem sorolhatóak a legfelkapottabb hazai kutyák közé, ha ugyanis a legtöbben meghallják az "agár" szót, azonnal az angol agárra asszociálnak. Az agarászat már Szent István idején is divatos tevékenységnek számított, a későbbiekben azonban Hunyadi Mátyás is lelkes agarásznak számított. Az ősmagyar agár azonban akkor ment keresztül az első igazán nagy változásokon, amikor a török uralom idején keresztezték őket a keleti agarakkal.
Kölyök Derby - Magyar agár döntő 2010 - YouTube
Mindig emlékeztesd magad, hogy ez egy egyszeri összeg, ami befektetés a közös, boldog jövőtökbe. Ha máshol feltünően kedvező áron találsz egy Magyar agár kiskutyát, könnyen a saját csapdádban találhatod magad és a későbbiekben nagy valószínűséggel rengeteg pénzt fogsz otthagyni az állatorvosi rendelőben. Ugye te sem ezt akarod? Tudj meg többet: Miért a Wuuff-on válassz kiskutyát?
Latinovits Zoltánnak régi álma volt, hogy rendezhessen, de erre az "illetékes elvtársak" nemigen adtak lehetőséget. 1971-ben azonban gyakorlatilag száműzték a fővárosból, és a Veszprémben töltött két évad alatt két olyan bemutatót jegyzett rendezőként, amely métán helyet kér magának a nagy rendezések sorában. A '71–72-es évadban színre vitte Németh László Győzelem című darabját, majd a '72–73-asban Gorkij Kispolgárok című színművét. HírAréna: A Világ Sajtója. Koltai Tamás a Színház 1973 májusi számában így ír erről a (két) rendezésről ( A tétnélküliség drámája): Az első, ami vitathatatlan a veszprémi Kispolgárok-előadásban: Latinovits Zoltán rendezői professzionalizmusa. Németh László Győzelem című drámájának színpadra állításakor még úgy tűnhetett föl némelyek szemében, mint a hályogkovács, aki nincs tudatában annak, hogy életveszélyesen operál. Látszat volt az is; Latinovits nem a dráma ellen rendezett, hanem megkövesedett előadási hagyományok ellen. Nem a zárt drámai konstrukciót verte szét, s főként nem az írói gondolatot, hanem csak azokat a szcenikai közhelyeket, amelyek a színpadi gyakorlatban hozzáragadtak a Németh László-drámákhoz.
1976. június 4-én együtt indultak családi sétára, Bujtorék visszafordultak, míg Latinovits betért egy pohár borra egyetemi tanár ismerőséhez, ahonnan feldúlva folytatta útját a peronig. A mai napig nincs teljes egyetértés, hogy tudatosan vetette magát a vonat elé, vagy a baleset elkendőzésére a jegyzőkönyvet hamisították meg. A szomorú tény, hogy Latinovits Zoltán 10 perccel a tragédia után belehalt súlyos sérüléseibe, már megváltoztathatatlan. Ruttkai őrjöngött. Éppen verset mondott volna a budapesti Fészek-klubban, amikor hírt kapott élettársa haláláról. Latinovits emlékezetét Illyés Gyula: Búcsú L. Z. Tanulmány a nőkről – Wikipédia. -tól című (expresszionista) versében is megőrizte. A vasárnapi lapok (június 6. ) tájékoztattak haláláról, az "egyenkommüniké" a következő volt: "Latinovits Zoltán érdemes művész 45 éves korában – hosszan tartó, súlyos betegség után – véget vetett életének. A mai magyar színházművészet kiemelkedő egyénisége volt. Halála kulturális életünknek súlyos vesztesége. Temetéséről később történik intézkedés. "
Én nem szeretném tudni. Kiemelt kép: Zoltán Szalay / Fortepan
Időnként kicsúszik belőlem valami, ám attól még nem vagyok művész. " Bujtor István előbb orvosnak készült, majd közgazdászdiplomát szerzett. Arra gondolt, hogy külkereskedőként teremt majd egzisztenciát. Másként alakult. Számtalan színpadi főszerepet is eljátszott, például Petrucchiót (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalskit (T. Williams: A vágy villamosa), Bromdent, aaz... Csűrös Karola, az ország Etusa: Nem adtam fel az életet, de ez mégsem jó már így A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett, Déryné-díjas, Érdemes-művész színésznő. Hivatása mellett házasságával is példaadó évtizedeket tud maga mögött: több mint ötven évig voltak hű társai egymásnak a 2019-ben meghalt Horváth Ádám televíziós rendezővel. A Szomszédok című teleregényt kitaláló, majd megvalósító televíziós alkotó osztotta feleségére a sorozatbeli keramikus művész, Etus szerepét, akinek karakterét szívébe zárta az ország. Csűrös Karola persze már korábban is népszerű művész volt, a Madách Színház mellett más színterek vendégeként, illetve a korábbi televíziós, filmes, rádiós, szinkronfeladatok kappcsán...