A Magyar Közlöny keddi számából derült ki, hogy a kormány szeptember elsejéről 15-ére tolta az egészségügyi dolgozók kötelező beoltásának idejét. Azonban a Pintér Sándor által jegyzett rendelet indoklást nem közölt azzal kapcsolatban, hogy miért halasztja két héttel a kötelezővé tett oltás felvételét. A magyar kormány még júliusban döntött úgy, hogy a koronavírus-járvány további hullámainak megfékezése és a betegek védelme érdekében az egészségügyi dolgozóknak kötelezővé teszi a védőoltás felvételét, amire szeptember elsejéig adott időt. Ennek értelmében az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban, a kórházakban, a mentőknél, a gyógyszerellátásban, a diagnosztikában foglalkoztatott egészségügyi dolgozókat, a betegszállítókat és a magán egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott egészségügyi dolgozókat, az egészségügyi ellátást nyújtó szociális intézmények dolgozóit, és a szociális intézményekben egészségügyi ellátást nyújtó dolgozókat érinti a rendelet. Azok az egészségügyi dolgozók, akik ennek nem tesznek eleget, azokkal az egészségügyi szolgáltatók nem hozhatnak létre új jogviszonyt, valamint meg kell szüntetniük a jogviszonyt azokkal az egészségügyi dolgozókkal, akik megtagadják az oltás felvételét.
Az oltás felvétele annak is kötelező, aki ebben az ágazatban szeretne elhelyezkedni, neki a foglalkoztatás megkezdése után 15 napja van arra, hogy elkezdje az alapimmunizálást - mondta az osztályvezető. Kiemelte, az egészségügyi dolgozók oltása mind a saját egészségük, mind a betegek védelme érdekében fontos. Jelezte azt is, a harmadik oltás felvétele számukra nem kötelező, de az emlékeztető oltás lehetősége előttük is nyitva áll. Galgóczi Ágnes beszélt arról is, hogy küszöbön áll a negyedik járványhullám, azonban a védőoltásokkal és a higiénés szabályok betartásával elkerülhető egy "erős" járvány. Hozzátette: Magyarországon alacsony esetszámokkal ugyan, de hétről hétre emelkedik a megbetegedések száma, és növekszik a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvizekben is. Vannak Európában olyan országok, ahol robbanásszerű az esetszámok növekedése, és az látszik, hogy a brit (alfa) vírusvariánst kiszorítja a vírus indiai (delta) mutánsa, ami 60 százalékkal fertőzőképesebb - hívta fel a figyelmet.
A járvány negyedik hulláma hazánkban is felszálló ágban van, a kormány és az operatív törzs is figyelemmel kíséri a járványhelyzetet, és amennyiben szükséges további intézkedéseket hoz - ezt reagálta tegnap délután a Koronavírus Sajtóközpont az megkeresésére, hogy tervez-e a kormány szigorítást. A következő kérdéseket küldte el a lap: tervezi-e a kormány a maszkhasználat szigorítását, hogy ne csak a tömegközlekedési eszközökön és a hivatali ügyfélpontokon, hanem az üzletekben és zárt térben - mozi, színház - is kötelező legyen a viselése? Tervezi-e a kormány a rendezvények/tömegrendezvények tiltását bizonyos létszám fölött, és hogy védettségi igazolványhoz - oltottsághoz - köti a szállodák, éttermek látogatását? A Kormányinfón legutóbb a védettségi igazolvány esetleges újbóli kötelező bemutatásával kapcsolatos kérdésre Gulyás Gergely azt mondta: ezek olyan döntések, amiket korábban már meghoztak, "de ha szükséges, újra meg tudunk hozni", "a legfontosabb, hogy mindenki oltassa be magát".
A harmadik, emlékeztető oltásról szólva a szakember elmondta, hogy ezt alapvetően azoknak ajánlják, akik a fertőzés szempontjából a kockázati csoportba tartoznak, tehát az időseknek, a krónikus betegségben szenvedőknek, legyengült immunrendszerű betegeknek. Az emlékeztető dózis a második adag beadását követő 4-6 hónap múlva kérhető, és a szakmai ajánlás szerint, aki első két oltásnak vektorvakcinát kapott, az elölt vírust tartalmazó vagy mRNS-vakcinát kaphat emlékeztetőül és fordítva. Erőteljesebb immunválaszt várnak ugyanis attól, ha egy más hatásmechanizmussal működő vakcinát adnak emlékeztető oltásnak - jegyezte meg Galgóczi Ágnes. Az osztályvezető emlékeztetett, hogy augusztus 1-jétől indul a 60 év felettiek oltási kampánya. Ennek keretében a háziorvosok, önkéntesek, személyesen keresik fel azokat az időseket, akik még nem kérték a védőoltást. Oltásra lehetőség van az érintett otthonában vagy az orvosi rendelőben is.
Milyen kockázatai lehetnek a küretnek? Konizáció / kúpkimetszés Kóros citológiai lelet miatt végzett műtét, melynek lényege, hogy a méhnyakról eltávolított részben szövettani vizsgálattal lehet az elváltozásokat kizárni illetve megerősíteni. Bővebben a konizációról » Méhszájplasztika Főként a már többször szült nőknél kialakult sérült méhnyak műtétei helyreállítását értük ez alatt, amely csak negatív citológiai lelet esetén végezhető. A nőgyógyászati küret | Mióma.hu. Mikor javasolt a méhszájplasztika? Vizelettartási zavar műtéti megoldása Ahogyan a vizelettartási panaszok okai is sokfélék, ugyanúgy a megoldáshoz vezető út is többféle műtéttel lehetséges. Kinek milyen beavatkozás javasolt? Histeroszkópia - méhtükrözés Amíg a küret során gyakorlatilag "vakon" csak a tapintásunkra hagyatkozunk, a méhtükrözés során látjuk is a panaszt okozó elváltozásokat, így azok kezelése célzott. Bővebben a méhtükrözésről » Laparoszkópia - hastükrözés Amíg régen a nők hasát a legtöbb nőgyógyászati műtét esetén felvágták, ma már lehetőség van ugyanezt 3-4 apró lyukon át, úgynevezett "kulcslyuk-sebészeti" műtéttel elvégezni.
A hysterectomia olyan nőgyógyászati nagyműtét, amely során a páciens méhét részben vagy teljes egészében eltávolítják. Teljes vagy részleges méheltávolításra számos betegség adhat okot. Leggyakrabban mióma, rosszindulatú daganat, a méh süllyedése, előesése, gyógyszeres kezelésre nem reagáló vérzészavar, endometriózis vagy kismedencei gyulladás esetében javasolhatja a szakorvos ezt az eljárást. A műtétet alapos nőgyógyászati kivizsgálás és ultrahang előzi meg, amelyek alapján a szakorvos megállapítja, hogy hasi-, hüvelyi- vagy laporoszkópiás méheltávolítás a megfelelő beavatkozás. Egyes esetekben lehetőség van részleges méheltávolításra, amely során a méhnyak nem kerül eltávolításra. Változókorban lévő pácienseknél mérlegeljük a méhfüggelékek (petefészkek és méhkürtök) egyidejű eltávolítását. A méheltávolítást követően menstruáció nem fog jelentkezni a páciensnél és terhesség nem fordulhat elő. Amennyiben mindkét oldali petefészek eltávolításra kerül a műtét során, hormonkiesési tünetek jelentkezhetnek a páciensnél a menopausa előtt.
: HPV-, HIV-fertőzés). FOGAMZÁSGÁTLÁS ÉS A VIZSGÁLATOK Hagyományos fogamzásgátló tabletta szedése esetén a tabletta felírásakor nőgyógyászati vizsgálat, méhnyakrákszűrés és laborvizsgálat - vérkép, máj- és vesefunkció, vizelet - kötelező! Genetikai vizsgálat ajánlott családi trombózishajlam esetén, mellultrahang évenkénti, mammographia 2-3 évenkénti végzése is tanácsos. Sürgősségi fogamzásgátló tabletta csak az együttlét után 72 órán belül hatásos, ekkor 95%-ban. Felírásakor nőgyógyászati vizsgálat szintén kötelező! Spirál - IUD - felhelyezése ambulánsan a menstruáció 2-4. napján lehetséges, némi antibiotikumos védelemmel. Levétele csak akkor hajtható végre ambulánsan, ha a nőgyógyászati vizsgálat előtti 1-2 hétben nem volt hőemelkedés, láz, hidegrázás. A spirál cseréje 5 évente minden esetben szükséges! Szülés/császármetszés után legkorábban 3 hónappal helyezhető fel spirál. MELLVIZSGÁLAT - MIKOR ÉS HOGYAN? Az emlő vizsgálata minden nőgyógyászati vizsgálat rutinrésze. Otthon az emlő havi rendszeres önvizsgálata javasolt a menses után.