Rengeteget olvasott, a házmester naponta több kilónyi újságot és könyvet cipelt fel neki. Már fiatalkora óta híres volt gyűjtőszenvedélyéről, minden más hollywoodi sztárnál jobban dokumentálta magát. A fotókon - ha nem volt magával elégedett - tollal karcsúbbra retusálta alakját, forgatásokon mindig ügyelt az előnyös megvilágításra, s mindig ellenőrizte sminkjét és haját. Barátai között tudhatta Edith Piafot, Remarque-ot, Hemingwayt. Bár számtalan férfival és nővel hozták kapcsolatba, viszonyait diszkréten kezelte. Telefonszámlája utolsó éveiben óriási volt, mivel a külvilággal így tartotta a kapcsolatot, személyesen csak lánya látogathatta. Marlene 1992-ben Párizsban halt meg, hivatalosan szív- és veseelégtelenségben. Ugyanakkor titkárnője és barátnője, Norma Bosquet, azt állította, hogy a színésznő altató-túladagolással öngyilkos lett. Marlene Dietrichet kívánságának megfelelően Berlinben temették el. Kult: "Halálra fotóztak" - Marlene Dietrich eddig nem látott képei Hannoverben | hvg.hu. A cikk eredeti megjelenése: 2010. 12. 28
Az első szerepe a városban egy színdarab volt, a The Mad Hopes, amelyben Humphrey Bogart és Billie Burke oldalán játszott, a kritikákban úgy jellemezték, mint "a fiatalság elbűvölő képviselőjét". Hogy időben is elhelyezzük, mi zajlik ekkor a filmtörténelemben: már túl vagyunk a némafilmek hanyatlásán, bőven a hangosfilmeké a főszerep, Hollywood egyik legnagyobb női alakja éppen Marlene Dietrich volt, akinek Entwistle halála évében mutatták be a Sanghaj Express című filmjét. Marlene dietrich élete videa. A filmiparban öt nagy stúdió dominált: a 20th Century Fox, a Warner Bros., a Paramount Pictures, a Metro- Goldwyn -Mayer és az RKO Pictures. Utóbbi beválogatta egy filmszerepre, Tiffany Thayer Thirteen Women című könyvéből akkor készülő adaptációjában kapott egy nagyobb szerepet, de a végső változatból szinte teljesen kivágták, a kész filmben mindössze 15 másodpercet szerepelt. A stúdió végül felbontotta a szerződést Entwistle -lel még azelőtt, hogy bemutatták volna a filmet, így a színésznő szerep, pénz és B terv nélkül maradt.
Ezek a talányos kijelentések ugyan felvethetnek bizonyos kérdéseket az énekes életének utolsó két évtizedére vonatkozóan, de úgy tudjuk, hogy ezt az időszakot már egy olyan házasságban élte, amelyben – állítólag – hűséges maradt a feleségéhez. 1976-ban vette el Barbara Marxot Az egykori modellel meghitt családi életet éltek – negyedik, egyben leghosszabb házassága huszonkét éve alatt Sinatra végig drága ajándékokkal és szerelmes üzenetekkel halmozta el párját. A rossznyelvek Marxot örökségvadásznak nevezték, úgy gondolták, hogy főleg a mesés vagyon miatt ment hozzá Sinatrához. Marlene dietrich élete ppt. A kettejük közti idillt feltételezhetően nem rengették meg az ilyen vélemények, amit az is bizonyít, hogy az egykori nőfaló playboy a negyedik felesége mellett már holtáig kitartott. Frank és Barbara Sinatra 1990-ben - Forrás: Getty Images/Harry Langdon Annak ellenére, hogy hódításainak se szeri, se száma nem volt, úgy gondolta, nem jutott közelebb a szebbik nem bizonyos titkaihoz: "Az igazat megvallva, doktori címem kéne, hogy legyen a nőkből, de a legtöbb férfihoz hasonlóan, egyáltalán nem értem őket" – mondta egyszer az,, Öreg Kékszeműnek" is nevezett sztár.
A politikától azonban nem tudott szabadulni: amikor a náci vezetés a "német filmipar uralkodó királynőjének" hívta haza, nemet mondott. Erkölcsileg és anyagilag segítette a fasizmus elől menekülő emigránsokat, sőt maga főzött rájuk. Kosztosai egyike volt Jean Gabin, akivel kapcsolata idővel barátságból szenvedélyes szerelemmé változott. A háború kitörésekor, már amerikai állampolgárként minden vagyonát pénzzé tette, s jelentkezett a hadseregbe. Marlene dietrich élete 2. 1943-tól a frontvonalakon szórakoztatta a katonákat, nemegyszer életveszély közepette. Érdemeiért a tiszti rangot, a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a Szabadság érdemrendet és a francia Becsületrendet is megkapta. A háború után először A halálos ölelés (1946) című szerelmi drámát forgatta Gabin partnereként. A kor szinte összes nagy rendezője foglalkoztatta, Alfred Hitchcock, Fritz Lang, Orson Welles. Billy Wilder rendezte a Vád tanújá t (1957), Stanley Kramer pedig 1961-ben az Ítélet Nürnbergben című alkotást. Az utóbbi újra politikai állásfoglalását tükrözte, miként az is, hogy ő mondta el a nürnbergi háborús bűnösök peréről szóló amerikai dokumentumfilm szövegét.
Kérjük, a képeket az e-mail címünkre küldje, és mi 1-2 munkanapon belül segítünk a műbizonylat pótlásában!