Hogy szervizeltünk eddig? A Huawei hivatalos magyarországi… Olvass többet »
Adam Kovacs október 27, 2017 11 941 Hivatalos Huawei szerviz Debrecenben Megnyitott Debrecenben a Huawei Customer Service Center, ahol hivatalos szervizelés és értékesítés is folyik. Adam Kovacs augusztus 7, 2017 12 171 Hivatalos Huawei szerviz Nyíregyházán A budapesti után megnyitott az első vidéki Huawei Customer Service Center Nyíregyházán! Bódás János Valahol Ki Van Jelölve A Helyed. Ezt hamarosan további várásokban megnyíló egységek követik. Adam Kovacs május 20, 2017 16 459 Huawei szervizpontok nyitnak országszerte Jelentős szervizpont bővítésbe kezd a Huawei, aminek köszönhetően szélesíti a személyes garanciakezelés lehetőségét. Hogy szervizeltünk eddig? A Huawei hivatalos magyarországi… Adam Kovacs május 20, 2017 16 216 Bővebben »
Hírek Hivatalos Huawei szerviz Győrben Megnyitott Győrben a Huawei Customer Service Center, ahol hivatalos szervizelés és értékesítés is folyik. A Huawei vidéki szervizpontjait üzemeltető FirstPhone már… Bővebben » Adam Kovacs január 4, 2019 8 117 Hivatalos Huawei szerviz Székesfehérváron Megnyitott Székesfehérváron a Huawei Customer Service Center, ahol hivatalos szervizelés és értékesítés is folyik. A Huawei vidéki szervizpontjait üzemeltető FirstPhone már… Adam Kovacs november 22, 2018 7 012 Hivatalos Huawei szerviz Szegeden Megnyitott Szegeden a Huawei Customer Service Center, ahol hivatalos szervizelés és értékesítés is folyik. A Huawei vidéki szervizpontjait üzemeltető FirstPhone már… Adam Kovacs december 12, 2017 7 804 Hivatalos Huawei szerviz Kecskeméten Megnyitott Kecskeméten a Huawei Customer Service Center, ahol hivatalos szervizelés és értékesítés is folyik. Adam Kovacs november 22, 2017 14 241 Hivatalos Huawei szerviz Miskolcon Megnyitott Miskolcon a Huawei Customer Service Center, ahol hivatalos szervizelés és értékesítés is folyik.
A Török - rézmetszet Karl Gottlieb von Windisch 1783-ban megjelent könyvéből. Windisch neve a Török titkának nyughatatlan kutatójaként maradt fenn Kempelen azzal hárította el a gyanút, hogy a játszmák előtt elöl és hátul is feltárta a gép mechanikáját A Török Kempelen Farkas legendás sakkozógépe volt, a 18. század nagy szenzációja, automata, amelynek működését később azzal magyarázták, hogy egy ember volt benne elrejtve. Története [ szerkesztés] A gépet Kempelen (1734–1804) 1769 -ben készítette, hogy elkápráztassa vele Mária Terézia királynőt. A tudomány diadalaként ünnepelt gép sakkpartikat játszott és nyert az emberi ellenfelek ellen és végig tudta járni a huszár útját: a sakktáblán a huszár minden mezőt érintett vándorlása során, de mindegyiket csak egyszer. Első kihívója a feljegyzések szerint Cobenzl gróf volt. [1] A gépről és titkáról ezután újságcikkek és tanulmányok százai születtek. Leírása a Leipziger Magazin für Naturkunde, Mathematik und Oekonomie c. A titokzatos Kempelen és a sakkozógép története – kultúra.hu. folyóirat 1784. évf. -ában jelent meg.
Eközben megszülettek első műszaki eredményei is. Legismertebb szerkezetei közé tartozott egy szökőkút a schönbrunni császári kastélyban, majd a pozsonyi vár számára készített bonyolult szivattyúrendszert. Az 1780-as években Kempelen Farkas építette újjá a budai vár egyes részeit, ő tervezte a Várszínházat. Emellett nyomdai szedőládát, nyomtatógépet a vakok oktatásához és gőzgépet is készített, sőt mozgatható betegágyat épített a himlőben megbetegedett Mária Teréziának. Buda vízellátásának javítására emelőt tervezett: a Duna partján fúrt kutakból a mai Várkert Bazár helyén felállított, lovakkal működtetett szivattyúk húzták fel a vizet. A bevezetőnkben említett beszélőgépen Kempelen Farkas több mint két évtizeden át dolgozott. Csak harmadik, 1791-ben elkészült modellje működött elfogadhatóan. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Kempelen Farkas: csak némi kenyér és a lelki béke?. Kempelen találmányának egyetlen megmaradt példánya 1906-ig a Bécsi Zenekonzervatóriumban volt kiállítva, onnan az újonnan alapított müncheni Deutsches Museumnak engedték át. Kempelent húszéves kora körül ihlette meg egy falusi dudás, aki a hangszerével szinte emberi hangokat tudott megszólaltatni.
Megtervezi a schönbrunni szökőkutakat, rendbe szedi a Burg könyvtárát, megszervezi 1777-ben a nagyszombati egyetem Budára költöztetését és mobil betegágyat készít a himlős Mária Teréziának. Mindezek mellett gőzgéppel és gőzturbinával is kísérletezik, angliai utazásán James Wattal is értekezik. Írógépet konstruál a vakoknak, de végül két zseniális szerkezetével, a beszélőgéppel (1773) és a sakkozó törökkel (1769) vonul be a történelembe. A beszélőgép Előbbi szerkezeten, ami gyakorlatilag egy mesterséges tüdő, gégefő és szájüreg, 22 évig dolgozik. [origo] nyomtatható verzió. A több nyelven tőmondatokat előállítani képes masinához 500 oldalas leírást is készít, amelynek révén a fonetika tudomány atyjának is tartják. A légsűrítéssel működő szerkezetet e leírás és a saját kezűleg készített gyönyörű metszetek alapján többek között a Műegyetemen is megépítették. Már korában is sokkal híresebb volt - 10 nyelven jelent meg róla könyv, tudósítás - másik konstrukciója, a Mária Terézia megrendelésére, szellemes játéknak szánt sakkozógép.
A Kempelen-féle beszélőgép hatása egészen a XX. századig terjed, a mai számítógépes nyelvoktatás előzményének is tekinthető. Ez pedig a beszélőgép ( még több kép) Magát a gépet egyébként nem fogadta túl nagy lelkesedés: sokan úgy vélték, Kempelen bizonyára hasbeszélő, és ő adja ki a fura hangokat. Ráadásul csak olasz és francia szavakat, rövid mondatokat lehetett "mondani" vele, így a több mint két évtizedes munka a kortársakban túl nagy lelkesedést nem váltott ki. Maga az eredeti, Kempelen által épített gép látható a Műcsarnok kiállításán. Kempelen számos más érdekes és ötletes találmányt hagyott az utókorra: vak-írógépet, korszerű bányászati eljárásokat fejlesztett ki, elsőként alkalmazott gőzgépben forgattyút, és számos közmű jellegű hálózatot tervezett. Igazi nemzetközi figura volt, aki nyolc nyelven írt vagy beszélt (Pozsonyban született, a szlovákok máig Vlk Kempelenként, a németek pedig Wolfgang von Kempelennek ismerik). A Műcsarnokban rendezett kiállításon nem csak életművét tekintik át, hanem számos találmányának ihletésére ma született installációk, különböző kísérleti vagy éppen ironikus művészeti alkotások is helyt kaptak.
A beszélőgépet Kempelen évekig tökéletesítgette, megépítésének "mellékterméke" pedig az emberi hangképzést, valamint annak mesterséges megismétlését részletesen feldolgozó, korát meghaladóan modern tanulmány lett. Az a kijelentés, hogy Kempelent tarthatjuk-e az első magyar informatikusnak, legalább annyiféle érvvel támadható és alátámasztható mint az, hogy sakkautomatájával ő lett volna az első magyar illuzionista - ez utóbbi kijelentést persze már csak a történeti emlékezet sem engedi meg. Cirkuszi látványosság volt a sakkautomata A sakkautomatát Kempelen 1769-ben építette, s maga is inkább cirkuszi attrakcióként, semmint komoly mérnöki munkaként beszélt róla. Ugyanakkor az akkoriban divatos török ruhába öltöztetett bábu mozgatása mégsem volt minden mérnöki lelemény nélkül: a pantográfra (eredeti rajz vagy test méretarányos átmásolására szolgáló, rudakból és csuklókból álló szerkezet) emlékeztető megoldás, amivel az asztalba bújt emberke a török mozgását irányíthatta, igen finom mozdulatok megtételére is képes volt.
A beszélőgép A beszélőgép ötlete - szintén a már említett Kovács Győző tanulmánya szerint - egy falusi dudás hallatán merült fel Kempelenben, aki észrevette, hogy a hangszerrel már-már emberi hangokat lehet megszólaltatni. A 22 évig készülő mű 1773-ra készült el, működési elve az orgonasípokéhoz volt hasonlatos - persze azokénál jóval bonyolultabb megoldást alkalmazva. A gépezet nem egyszerűen betűket mond egymás után, hanem az emberi hangképzést modellezi ("kimenete" például az emberi szájüreget mintázza). Maga a gép is Kempelenre lett szabva: a fújtatót és a hangok kiadásáért felelős szerkezetet kézzel lehet működésbe hozni, azonban a meglehetősen összetett mozdulatsort kívánó berendezést a mérnök a saját kezére tervezte: aki nem pontosan kempeleni testalkattal rendelkezik, nemigen tud érthető hangokat kicsalni. Kempelen gépe abból az - akkor forradalminak számító - alapeszméből fakad, hogy a nyelv egésze gépesíthető. Ezzel a fonetika és a szemiotika tudományágán belüli kísérletek sorozatát indította el (nemcsak magával a géppel inspirált Kempelen, hanem az a mellé kiadott, több száz oldalas tanulmányával is).
A kiállítás június 30-ig tart. Ján Melich, a múzeum igazgatóhelyettese elmondta, hogy a Fő utcai múzeumban minden szombaton és vasárnap csoportos tárlatvezetést is kínálnak alap- és középiskolás csoportoknak, valamint a nyilvánosságnak. "A kassai sakk-klubbal együttműködve pedig minden hónap utolsó vasárnapján, délután három órakor szimultán sakkbajnokságot rendezünk a nyilvánosság számára" – mondta Melich. A Kempelenről szóló kiállítás tavaly a Pozsonyi Közlekedési Múzeumban volt megtekinthető. A kassai kiállítás egy plusz elemet is tartalmaz, méghozzá a feltaláló híres könyvének, Az emberi beszéd mechanizmusának az első, 1791-es francia kiadását. (tasr)