Budavári Nagyboldogasszony-templom Ez a templom évszázadok óta színhelye a magyar történelem jeles eseményeinek. Itt koronázták meg például 1309-ben Károly Róbertet, a Székesfehérváron megkoronázott királyokat itt mutatták be a főváros népének. Ebben a gyönyörű épületben ravatalozták fel a halott uralkodókat, és ez a templom volt a színhelye a királyi fogadalmaknak és szövetségi esküknek is. A név eredete A Nagyboldogasszony-templom másik neve Mátyás-templom, melyet Hunyadi Mátyás után kapta, mert minden bizonnyal ő volt a legbőkezűbb támogató a templom építési munkálatai során. A 74 méteres déli torony is az ő nevét viseli, ugyanis ő rendelte el annak újjáépítését, illetve hogy helyezzék el rá a címerét, a hollót is. MTVA Archívum | Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén: Mátyás-templom. Mátyás kétszer is megházasodott itt. Aragóniai Beatrixszal való egybekelésének emlékét a Menyasszony-kapu neve őrzi. Ezeréves Mária-egyház? Az esztergomi főegyházmegye hagyománya szerint e helyen Szent István király 1015-ben alapított először templomot. Ennek az alapja, az 1690-ben emelt, majd 1748-ban leégett barokk főoltáron állt felirat, illetve egyéb XVII.
századi források adatai, amelyeket néhány korábbi forrás utalásai megerősíteni látszanak. Lehetséges, hogy ez volt az a Mária-templom, amelyben a közeli Gellért-hegyen vértanúhalált halt Szent Gellért püspököt fölravatalozták. A szentistváni alapításra mindazonáltal egyértelmű bizonyíték nincs. Román bazilika (1247-1342) Az ősi Mária-egyház a tatárjárás idején, 1241-42-ben minden bizonnyal rommá lett. A második honalapító, IV. Béla király (1235-70) a budai Várhegyen új, erődített fővárost építtetett. Budavari nagyboldogasszony templom . Ennek a központját a király által újra alapított Mária-templom jelentette, melyről az első okleveles említés 1247-ből származik. A kész templomban 1279-ben tartotta meg az emlékezetes, Kun László király megintésére összehívott budai zsinatot Fermói Fülöp pápai legátus és Lodomér esztergomi érsek.. 1309-ben ismét országos zsinat zajlott itt, ami egy újonnan készült koronát egyenértékűvé nyilvánított a Szent Koronával, mivel az eredeti Szent Koronát, László erdélyi vajda bitorolta. Az új fejékkel Gentilis de Monteflorum bíboros, pápai legátus és Tamás esztergomi érsek e falak között koronázta magyar királlyá Anjou Károly Róbertet.
Berci idegenvezetőitől megtudja, hogyan működött a török uralom idején dzsámiként a koronázó templom, valamint, hogy miként rémisztette meg a budai vár visszafoglalásakor a várvédő törököket a 145 évvel korábban befalazott Mária-szobor. Kiderül az is, hányféle tornya volt a templomnak, hogyan zajlott a Schulek Frigyes vezette felújítás a 19. században, vagy hogy hogyan menekültek meg a templom ablakai a második világháború alatt. A könyv szövegét Dávid Ádám írta, az illusztrációkat Németh Gyula készítette. Budavári Nagyboldogasszony-templom - Blikk. A közlemény kitér arra is: a koronavírus-járvány előtt a Mátyás-templom elsődleges látogatói külföldről érkeztek. Az ő távolmaradásuk miatt idén több figyelem jut a belföldi érdeklődőkre. "Szeretnénk, ha a Mátyás-templom a hazai közönség számára is értékes turisztikai alternatíva lenne", és ehhez kulcsfontosságú a fiatalok megszólítása – írták.
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. Mátyás-templom. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
XX. század 1916. december 30-án itt koronázta meg Csernoch János bíboros-hercegprímás IV. Károly királyt és Zita királynét a Szent Koronával. A jóakaratú és békére vágyó király már nem tudta elhárítani a katasztrófát, amely 1918-ban az ő uralmát is elsöpörte. Az I. világháború és a trianoni tragédia után a templom még őrizte ugyan nemzeti főtemplom-jellegét, számos országos esemény színhelye volt, itt zajlottak az országos úrnapi és Szent Jobb-körmenetek – de koronázásra többé nem került sor. Az épület Budapest 1944-45-ös ostroma során igen súlyosan megsérült. Tetőzete kiégett, boltozatai megsérültek, orgonája elnémult. Altemplomában a német tábori konyha korma 1993-ig feketéllett. A szentélyben szovjet lóistálló volt, a főkapu lépcsőjét harci jármű járta. Az épületet életveszélyesnek nyilvánították, és az erősödő kommunista befolyás alatt álló hatóságok a közeli Mária Magdolna-templomhoz hasonlóan lebontásra ítélték. Máig titok, hogy kinek köszönhető a Budavári Főtemplom megmenekülése a teljes leromboltatástól.
A volt jezsuita épületek közé zárt templomot a szomszédos épületrészek lebontása árán kiszabadították, visszaadva eredeti, különálló jellegét. Mindenütt eltávolították a barokk toldásokat, és a régebbi állapotok visszaállítására törekedtek. A restaurálás belső díszítőmunkáit és a berendezés elkészítését Schulek mellett Székely Bertalan és Lotz Károly irányította. Ők maguk festették az alakos festményeket, terveik alapján Kratzmann Ede készítette a színes üvegablakokat, és Mikula Ferenc faragta az új szobrászati díszítést. Az oltárképeket Zichy Mihály (Szent Imre-kápolna) és Aggházy Gyula (Loretói kápolna) festették, a főkapu domborművét, amely a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, Zsolnay-féle pirogránitból Lontay Lajos mintázta. A padsorok és az orgonaszekrény Schulek tervei szerint készültek. A templom hossza a főkaputól a szentély faláig 59, 68 méter, a hajók szélessége az oldalkápolnák nélkül 24, 6 méter. A főhajó magassága 16, 8, a harangtoronyé 74 méter. A padokban kb. 300 fő fér el, a befogadóképesség székekkel 1200-ig emelhető.
Gótikus csarnoktemplom (1342-1453) Nagy Lajos király 1370 körül a mellékhajók boltozatát a főhajó magasságába emelve az eddigi román bazilikát gótikus csarnoktemplommá alakíttatta át, ezt a formát őrzi az épület ma is. Ezzel egy időben építtette a ma is látható délnyugati Mária-kaput, amelynek fő ékessége a Mária elszenderülését ábrázoló dombormű. Ebből az időből maradt fenn a kapu melletti oszlopfőn Nagy Lajos és felesége, Erzsébet királyné faragott arcképe is. Először 1412 januárjában függesztettek fel a templom falaira 19 zászlót, amiket a Velence elleni hadjáratban zsákmányoltak. 1438-ban Habsburg Albert királyt, 1440-ben Jagelló I. Ulászló királyt mutatták be a megválasztásuk után a templomban. I. Ulászló 1444-ben, diadalmas téli hadjárata után Hunyadi Jánossal együtt itt tartotta ünnepélyes hálaadását. Ekkor másodízben helyeztek el zsákmányolt zászlókat a templom falaira. 1455-ben Kapisztrán Szent János tartott a török elleni hadjáratra toborzó szónoklatot az épületben. Mátyás királyi temploma (1453-1541) Az 1384-ben leomlott déli tornyot Mátyás, 1470-ben építtette újjá, erről a toronytestre helyezett évszámos címere tanúskodik.
Az egyik régi klasszikus, amit még ma sem lehet megunni. A családi ebédek, ünnepi összejövetelek sztárja, talán nincs is olyan akinek ebből a finomságból elég lenne 1 – 2 szelet. Nincs vele sok munka, de nagyon finom, érdemes elkészíteni, ha szeretnél a családnak kedveskedni egy kis édes finomsággal. Hozzávalók: Tészta: 6 db tojás, 20 dkg cukor, 1, 5 dl olaj, 1, 5 dl langyos víz, 38 dkg liszt, 1 db sütőpor, 1 teás kanál szódabikarbóna, 2 ek kakaópor. Krém: 9 dl tej, 3 cs puncs puding, 25 dkg vaj, 15 dkg cukor, Ízlés szerint rum, vagy rumaroma. Tetejére: Étcsokis tortabevonó. Elkészítés: A tojásokat szétválasztjuk. A tojássárgákat habosra keverjük a cukorral, majd hozzáadjuk az olajat és vizet. Belekeverjük a lisztet, sütőport és szódabikarbónát. Klasszikus kalács recept magyarul. Végül óvatosan összeforgatjuk a keményre felvert tojásfehérje habbal. Kettő őzgerinc formát kivajazunk, lisztezünk. A tésztát megfelezzük, és egyik felébe belekeverjük a kakaóport. Belesimítjuk a formába a tésztákat. 180 fokon, sütjük 40 percig.
A hagyományosan édesen készített jeruzsálemi kalács, a babka sósan egészen különleges ízélményt ad. Egészen izgalmas, amikor az eredetileg édesen kínált sütemény sós változatban kerül az asztalra. Az első ilyen, amit készítettem, az a reszelt sajttal töltött rugelach volt, amely sósan olyan, mintha egy teljesen másik süteményt sütöttem volna, pedig a tésztája szinte ugyanaz volt, mint az édes változatnak. Kicsit hihetetlenül hangzik, de a babka, ez a zsidó ünnepi sütemény is csodás lesz, ha történetesen nem édesen, hanem sósan készíted. A kelt tésztából gyúrt babka hagyományosan csokival van töltve, de ha időt szeretnél spórolni, készítheted kész leveles tésztából is, amit még egy kis máktöltelékkel is megcsavarhatsz. Karácsonyi tekert kalács: a mutatós finomság édes napindítónak is tökéletes - Receptek | Sóbors. Szó szerint megcsavarhatsz, mert a babka lényege a fonásban rejlik. Két fonatot kell készíteni, hosszában szétvágni és töltelékkel felfelé összecsavarni. Elsőre kicsit bonyolultnak hangzik, de egyáltalán nem az. Ha pedig mégis a hagyományos kalácsnál maradnál, akkor ezt a mákosat készítsd el.
Kenjük meg a pestóval úgy, hogy a széleken hagyjunk 2 centiméter üres helyet. Tekerjük fel a tésztát a hosszabbik oldalánál, majd vágjuk hosszában ketté. Nem kell végig szétvágni, hogy könnyebb legyen összefonni. A két darabot a vágott felével felfelé tekerjük össze. A kalácsot tegyük egy sütőpapírral letakart tepsire, kelesszük még 25 percig. Melegítsük elő a sütőt 170 fokra. Süssük meg a babkát 35 perc alatt. Klasszikus kalács réception. Figyeljünk, hogy ne égjen meg. Fotó: Szász Eszter / Sóbors
Nem tudom mikor kezdődött a húsvéti kalács körüli hype, de én konkrétan emlékszem, hogy 9 éve, a férjeméknél találkoztam először azzal, hogy kalács kerül az asztalra húsvét vasárnap és azzal eszik a sonkát. Nálunk ez valahogy nem volt szokás és valószínűleg ezzel nem annyira lehettem egyedül, ugyanis egy létező népi mondás szerint: "Karácsonykor kalácsot, húsvétkor kenyeret, pünkösdkor, ahogy lehet. " Feltételezem, hogy felénk, a szegényebb palócoknál húsvétra már nem mindig maradt bőséges élelmiszer tartalék, még a férjemék felé a gazdagabb, jobban termő dunántúli földeken inkább. Foszlós, vajas kalács: megbízható, kipróbált recept a szomszédasszonytól - Recept | Femina. Manapság a húsvéti kalács egyeduralomra tört és elárasztotta boltok polcait, az óriás plakátokat és az akciós újságokat és mindenki úgy csinál, mintha soha nem is létezett volna húsvét kalács nélkül. Nálunk létezett, anyósoméknál viszont valóban nem, ezért elkértük a nagymama jól bevált receptjét és megtanultunk mi is kalácsot sütni, tovább éltetve az egyik családi hagyományt immár a saját kis családunkban.