Az írónő szerint elsősorban Jókai női karaktereinek ábrázolásával van probléma. A Könyves Magazin interjúsorozatában írókat faggat olvasási szokásairól. A február 11-én megjelent interjúban Tóth Krisztina, az Akvárium, a Pixel és a Fehér farkas szerzője mesélt az újságnak, és kitért a kötelező olvasmányokkal kapcsolatos véleményére is. " Mit kellene mitndenképp felvenni a kötelező olvasmányok listájára? Berg Judit Lengemesék sorozatát. Melyik könyvet kellene mindenképp levenni a listáról? Jókai Aranyember című művét. Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt. Philip beszólt a hungarofób Tóth Krisztinának: hetekkel ezelőttig azt sem tudtam, hogy Tóth Krisztina a világon van – MINDEN SZÓ.hu. Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér.
Hansági Ágnes irodalomtörténész, Jókai-kutató, a Szegedi Tudományegyetem docense részletesen elmondta az Indexnek, miért nem ért egyet Tóth Krisztinával. A napokban nagy polémiát váltott ki Tóth Krisztina író véleménye, miszerint ő kivenné Jókai Mór Az arany ember című művét a kötelező olvasmányok közül a nőalakok ábrázolása miatt. Hansági Ágnes irodalomtörténész, Jókai-kutató, a Szegedi Tudományegyetem docense nem ért egyet Tóth Krisztina markáns véleményével. Az írónő nagy vihart kavarva korábban kifejtette, Jókai regényét azért venné ki a kötelező olvasmányok közül, mert szerinte rémes, hogy a gyerekeink ezekből tanulnák meg, milyenek a női szerepek. Timea nem szereti a férjét, csak szolgálja, Noémi pedig osztozik szerelmén, Timár Mihályon. Hansági szerint az irodalomnak nem az a feladata, hogy az ideális női vagy férfi szerepmintákat, viselkedési modelleket bemutassa. Kihúzná a kötelezők közül az Aranyembert egy írónő. Az arany ember 19. századi regény: természetes, hogy másképpen gondolkozik a nők és férfiak viszonyáról, a nemi szerepekről.
Timea ráadásul kifejezetten modern, emancipált nővé válik a regény végére: Timár távollétében üzletasszony lesz, amikor pedig férje megrendezi saját halálát, független, vagyonos nőként szerelmi házasságot köthet. Timár Mihály döntése, hogy Noémit választva visszaadja Timea szabadságát, annak a beismerése, hogy addigi kettős, hazugságokra épített élete erkölcsi és érzelmi zsákutca. Halálos fenyegetést kapott pitbullos verse miatt. Vagyis a regény megmutatja, hogy egy rossz élethelyzetből igenis ki lehet lépni. Jókai egyébként az egyik leginkább nőpárti írónk volt, támogatta a nőírókat, előadásokat tartott különböző nőegyletekben, a női újságírók nemzetközi kongresszusa kapcsán pedig azt nyilatkozta, jót tenne a magyar újságírásnak, ha több nő dolgozna a magyar sajtóban. Beniczkyné Bajza Lenke regényeiről recenziót is írt, ezzel segítve őt az irodalmi érvényesülésben. A nőírókról folyó vitában kiállt mellettük Gyulai Pállal szemben, aki a nőket szívesebben látta volna kizárólag a hagyományos női szerepekben, a tűzhely körül. Jókai saját tapasztalatából tudta, nem lehetetlen a hagyományos női szerepek és a művészi hivatás összeegyeztetése.
Emellett maga is anya. Valószínűleg van mi alapján véleményt mondania. De beleállt egy ügybe, akkor miért csodálkozik a reakciókon? Nem állt bele ügybe. Egy körkérdésre válaszolt. Ráadásul politikai színezetű ügybe! Nem is politikai az ügy, az viszont érdekes, hogy éppen olyan felhördülés, barikádharc és méltatlan hangnem uralkodik a kommentfalakon, mint az SZFE- vagy Meseország-ügyek esetében. No igen, de kötelező olvasmányokat mégsem írunk csak úgy felül! A kötelező olvasmányok listája nincsen kőbe vésve. Az új Nemzeti Alaptantervben is változott a diákok által olvasandó könyvek köre: bekerült Wass Albert és Nyírő József, csökkent Radnóti Miklós súlya, már nem kötelező az egyetlen Nobel-díjas regény, a Sorstalanság, és nem muszáj elolvasni a modern irodalom egyik csúcsának tartott Iskola a határon t Ottlik Gézától. De a kötelező olvasmányok körének muszáj változnia. Nem ideológiák mentén, hanem azért, mert létezik kortárs irodalom is, és ahogy a fizikaoktatást sem hagyjuk abba a 18. század vívmányainál, úgy az irodalomoktatásnak is fel kellene zárkóznia a kortárs aki.
A Hagyományos Kínai Orvoslás története Az akupunktúra azon tapasztalatok alapján alakult ki, hogy hegyes tárgyak testre gyakorolt hatása enyhítik a testi panaszokat. Ezen megfigyeléseknek a rendszerezése a hadakozó fejedelemségek időszakában (Kr. E. 475–221), a Qin időszakban (i. e. 221 - 206) és Han kor idején (i. 206 - 220) történt a yin-yang és az 5 változó fázis alapelmélettel elterjedt természetfilozófia hatása alatt. A Mawangdui sírban (i. 168) a démongyógyászati szövegeken kívül rendszerezett leírások vannak betegségekről, tünetekkel, okokkal és terápiás ajánlatokkal. Az utóbbi kifinomult farmakológiára utal. Az ókori kínai akupunktúrának úgy, mint a mainak is alapvető elképzelései szorosan kapcsolódnak a "Huangdi Neijing" 黄帝内经 ,A sárga császár belső könyve néven ismert Han-időszakbeli kompilációhoz. A "Su Wen" 素问, Egyszerű kérdések részt a mai hozzáférhető változatában Wang Bing állította össze, egészítette ki, kommentálta és körülbelül 775-ben fejezte be. A kötet a fiziológiával és patológiával kapcsolatos kínai akupunktúra még ma is érvényes alapjait tartalmazza.
Akupunktúra és moxibuszció Az akupunktúra és a moxibuszció célja a betegségek gyógyítása és megelőzése. Az akupunktúra tűszúrásos, a moxibuszció melegítéses terápia. Jó gyógyhatásuk, széleskörű alkalmazásaik, egyszerűségük, kicsi eszközigényük és a mellékhatások hiánya miatt több ezer éve nagy népszerűségnek örvendenek. Fontos részei a hagyományos kínai orvoslás hosszú történelmének. Az akupunktúra és a moxibuszció két különféle terápiás eljárás. Akupunktúrában vékony acéltűkkel szúrva ingerlik a test felszínéhez közeli akupunktúrás pontokat. Moxibuszcióban ugyanezeket a pontokat a bőrfelszínhez közel tartott hőforrással ingerlik. Az akupunktúrás pontok a meridiánok és kollaterálisok mentén helyezkednek el. A meridiánok és kollaterálisok behálózzák az egészszervezetet, összekötik a belső szerveket a test külső szöveteivel, szerveivel, az egész szervezetet egységes egészbe kötik: a belső szerveket, végtagokat, bőrt, izmokat, inakat és csontokat. A meridiánok és kollaterálisaik biztosítják a szervezet részeinek összhangját, szabályozva az egész test jó működését.
A táplálék kiegészítők nem gyógyszerek. Az étrendkiegészítők és a különleges táplálkozási célú élelmiszerek csak élelmiszerek, nem gyógyítanak, előznek meg betegségeket vagy helyettesítenek gyógyszereket. Chen Kinai Gyomortea 20 filter Így is ismerheti: KinaiGyomortea20Filter Galéria