A kastélyfelújításba is beszáll Lázár János kormánybiztos – írja a 444. A hírportál a Magyar Közlönyben vette észre azt a kormányhatározatot, amely alapján a korábbi miniszterre bízták a geszti Tisza-kastély felújítását, egészen pontosan Tisza-kastély, valamint a hozzá tartozó melléképületek, volt istálló és inaslak, Tisza-kripta, új szálláshely épületegyüttes, valamint a történeti kastélypark felújítási munkálatainak koordinálását és végrehajtását. Tisza kastély geszt. Lázár, amióta már nem miniszter, parlamenti képviselőként, a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztosként és a mezőhegyesi ménesbirtok állami feladatait koordináló kormánybiztosként dolgozik, ezen kívül rendkívül aktív a közösségi médiában. Kiemelt kép: Lázár János Facebook-oldala
Töltődik, kérjük várjon
A geszti Tisza-kastély két magyar miniszterelnöknek is otthont adott, így hazánk sorsának szempontjából jelentős döntések születtek a kastély falai között. Mára elfeledett kastély lett. Tisza-kastély története Geszt a 14. századtól kezdve Fekete-Geszt néven a Csáki-féle nagy bihar megyei birtokokhoz tartozott, a 18. század első felében egy időre a jezsuiták birtoka volt. A kastély északkeleti szárnya már ebben az időben is fennállt. Teljes felépítője a 18. Tisza- kastély, Geszt - épülettár. század végén Tisza László főjegyző volt. 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a Tisza családnak ajándékozta Ágya és Kisjenő falvakat hűségük jutalmául, később azonban a törökök elvették tőlük. Így a Tisza-birtokok Rinaldo herceg tulajdonává váltak. Tisza visszakövetelte a családi földet. Először elutasították kérelmét, viszont amikor III. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól, Mária Terézia 1742-ben elkoboztatta birtokait. 1748-ban Tisza újra beadta kérelmét, majd 1759-ben Lehoczky Dáviddal megnyerte a pert. De nem a régi családi tulajdont kapta vissza, hanem más felajánlott falvakat és pusztákat, többek között Gesztet.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Száraz család címerével foglalkozik. Száraz Györgyöt III. Károly király, mint királyi személynökét 1731. március 2-án királyi adománylevelében a családi birtokjogában megerősítette, s a királyi háznak tett szolgálata jutalmául 1731. április 27-én bárói rangra emelte. Báró Száraz György 1743-ban bekövetkezett halála után a birtok Száraz Julianna bárónőre szállt, aki 1773-ban báróságot nyert - Báró dezséri Rudnyánszky József szeptemvir felesége lett. A Száraz család történetével az 1719. év eseménye során találkozunk, amikor III. Károly király királyi adományleveleket adományoz alattvalóinak, melyről a Collectane Heraldica: numero 396. Dr fehér józsef tiszaújváros. szám alatt az alábbiakat olvashatjuk: "Száraz Péter 719-ben, szeptember 23-án III. Károly királytól kapott czímeres nemeslevelet, mely szerint czímere a pajzs kék udvarában, zöl tér fölött, fehér lovon ülő és száguldó magyar vitéz: nyeregtakarója zöld, nadrágja és dolmánya vörös, csizmája sárga, fején vörös, prémes kalpag, oldalán kard lóg, jobb kezével fehér-vörös zászlót emel és lenget.
1857-ben osztrák bárói rangot nyert. Fiai: István (szül. 1824, 1866) és Lajos (szül. 1828, †1910) 1875-ben magyar bárói méltóságra emelkedtek. Halála után a németsági uradalmat örökbefogadott leánya, Konstanczia, férj. gróf Szápáry Istvánné örökölte. István fia Béla (szül. 1850, †1900 márc. 29) cs. és kir. kamarás, volt orsz. képviselő, a Park-Club megalapítója. A nemesi ágból József (†1845) huszárkapitány, Sándor 1834-1838-ig Arad vármegye másodalispánja és János 1849-1852-ig Arad várm. csász. kir. biztosa. Fia Péter (szül. Címerhatározó/Aczél címer – Wikikönyvek. 1836, †1901 szept. 11. ) Arad város polgármestere, majd Arad város és vármegye főispánja, 1892-96 orsz. képviselő. Címer (bárói): négyelt pajzs, kék szívpajzzsal. Ebben zöld alapon álló természetes daru, csőrében a markolat fölött élével lefelé fordított aranymarkolatú görbe kardot tart. Nagy pajzs. és 4. ezüstben lángokból kiemelkedő kék főnix-madár. és 3. veresben, zöld alapon, fehér kövekből rakott négyszögletes vár, melynek negyedik oldala sánckarókból áll, elül kapuval és három saroktoronnyal: Sisakdísz: a daru, csőrében természetes patkót tartva.
Takarók: kékezüst-vörösezüst. [7] TEMES VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Néhai Lendvai Miklós anyagának felhasználásával írta: Reiszig Ede dr., a közp. biz. tagja. In: Borovszky: Temes vármegye [8] [9] Aczél 1662 [ szerkesztés] Aczél. Aczél János és testvérei Péter és János 1662. 17. Apaffi Mihálytól c. kaptak. – "Dr. Áldásy Cimerlevelek" 222. Címerhatározó/Andreovich címer – Wikikönyvek. l. [10] szatmári Aczél [ szerkesztés] Aczél de Szatmár. S. 54. – Cimer: kerektalpu paizsban zöld téren növekvő szarvas. – Sisakdisz: a paizs alak. [11] kemenczei Aczél [ szerkesztés] Aczél de Kemencze. – A. József 1905. 6. nyert c. l. [12] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs
Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése, azt hiszem, döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják. Kilenc éves koromban kitört a világháború, egyre rosszabbul ment a sorunk. Kivettem a részemet az üzletek előtt való álldogálásokból – volt úgy, hogy este kilenc órakor odaálltam az élelmiszerüzem előtt várakozó sorba és reggel fél nyolckor, mikor már sorrakerültem volna, jelentették ki az orrom előtt, hogy nincs több zsír. Úgy segítettem anyámnak, ahogyan tudtam. Vizet árultam a Világ-moziban. Fát és szenet loptam a Ferencvárosi-pályaudvarról, hogy legyen fűtenivalónk. Dr fehér józsef. Színes papírforgókat csináltam és árusítottam a jobb sorsban élő gyerekeknek. Kosarakat, csomagokat hordtam a vásárcsarnokban stb. 1918 nyarán Abbáziában üdültem a Károly király-féle gyermeknyaraltatási akció jóvoltából.
Már megjelentek első verseim is, 17 éves koromban írt költeményeimet a Nyugat publikálta. Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam. A VI. osztály elvégzése után otthagytam a gimnáziumot meg az internátust, mert elhagyatottságomban nagyon tétlennek éreztem magamat: nem tanultam, mert a tanárok magyarázata után is tudtam a leckét, hiszen erről jeles bizonyítványom is tanúskodott. Kukoricacsősznek, mezei napszámosnak mentem Kiszomborra és házitanítónak szegődtem el. Két kedves tanárom kérésére mégis elhatároztam, hogy érettségizem. A VII. és a VIII. osztályból összevont vizsgát tettem s így egy évvel előbb végeztem, mint volt osztálytársaim. Tanulásra azonban mindössze három hónap állt rendelkezésemre s így történt, hogy a hetedikből tiszta jó, a nyolcadikból pedig tiszta elégséges osztályzatot kaptam. Érettségi bizonyítványom már jobb a nyolcadikosnál: csak magyarból és történelemből kaptam elégségest. Ekkor már egy versemért istenkáromlás miatt pörbefogtak. József Attila: Zúgó, fehér falkában ujból ránk tört a tél : hungarianliterature. A Kúria fölmentett. Ezután egy ideig könyvügynök voltam itt Budapesten, majd az infláció idején hivatalnokoskodtam a Mauthner-féle magánbankházban.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ch Hat. kulcsok EGY (I. ) OSZ (I. ) Mutató Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Andreovich, Andreovits, Andreovics családok címerével foglalkozik. Andreovich 1763 [ szerkesztés] Nagy Iván: A nemességet szerzé Andreovich András 1763 júniusban. Címere ilyen: A pajzs fölső részének közepétől két hajlott vonal nyúlik le a pajzs jobb és baloldalához; és így három udvar alakul, melyek közül a jobb oldaliban ezüst mezőn fél fekete sas kiterjesztett szárnnyal s piros nyelvvel és körmökkel látható. A baloldali piros udvarban fehér vagy ezüst ló ágaskodik. Az alsó kúpos kékszín mezőben arany szalagról függ egy drágaköves postakürt. A vért fölötti sisak koronáján páncélos kar nyugszik, villogó kardot tartva. Körül van véve két kiterjesztett fekete sasszárnytól. A foszladék innen ezüst-vörös, onnan arany-kék. E család most Temes megyében birtokol. Belőle Péter 1812-ben a Ludoviceára tett adakozásával hagyta föl emlékezetét. [1] Irodalom: Nagy Iván: Magyarország családai.
Itt beiratkoztam a Sorbonne-ra. A nyarat a délfranciaországi tengerparton töltöttem egy halászfaluban. Ezután Pestre jöttem. Két szemesztert hallgattam a pesti egyetemen. Tanári vizsgát mégsem tettem, mert – Horger Antal fenyegetésére gondolva – azt hittem, úgysem kapnék állást. Majd a Külkereskedelmi Intézet magyar-francia levelezőnek alkalmazott, megalakulásakor, – referenciával, azt hiszem, szívesen szolgál Kóródi Sándor úr, volt vezérigazgatóm. Ekkor azonban olyan váratlan csapások értek, hogy bármennyit edzett az élet, nem bírtam ki – az OTI előbb szanatóriumba, majd táppénzállományba utalt neuraszténia gravisszal. Hivatalomtól megváltam, beláttam, hogy nem lehetek tehertétel egy fiatal intézmény nyakán. Azóta írásaimból élek. Szerkesztője vagyok a Szép szó c. irodalmi és kritikai lapnak. Magyar anyanyelvemen kívül írok és olvasok franciául és németül, levelezek magyarul és franciául, perfekt gépíró vagyok. Tudtam gyorsírni is – egyhavi gyakorlattal ezt a tudásomat fölfrissíthetem.