A csereprogram következő állomása Pécs, a nemzetközi esemény fő bázisa a Cella Septichora Látogatóközpont lesz április 4–8. között. A terv a diákok ötletének megvalósítása, átállni kézműves változatról digitális formára, hogy nyomtatható társasjáték szülessen – zárul a ZSÖK közleménye. Hirdetés
A plakátragasztók a harc megindulásakor nagyon el voltak keseredve, hogy e rengeteg munka miatt egész éjszaka dolgozniuk kell majd. Később a küzdelem érdekes tapasztalatokat hozott. Rájöttek arra, hogy a legszerencsétlenebb dolog kora hajnalban vagy éppen késő este kezdeni a ragasztást. Mert az ilyen plakátok sohasem érik meg a reggelt, addig kétszer, háromszor átragasztják őket. Így aztán egyre később fogtak munkába a plakátragasztók s végül nemes verseny fejlődött közöttük, hogy ki tud legkésőbb kelni. Már senki sem tudja megmondani, ki kezdte a plakátharcot körülbelül három héttel ezelőtt. HOLNAP KEZDŐDIK A 90. ÉVI KONFERENCIA - Magyarországi Metodista Egyház. Nem tudják, melyik párt volt az első. Annyi bizonyos, hogy rövidesen 24 párt állott a küzdőtérre és megkezdődött a szörnyű küzdelem. Az újságok viszont beszámoltak a plakátolás körül kirobbant kisebb utcai verekedésekről is. A Népszava arról írt, hogy "a budapesti éjszakák legénykéi", a "kurzusficsurak" többször megtámadták a plakátragasztóikat vagy letépték a szociáldemokrata plakátokat, de az épp arra járó munkások – a rendőrségre nem várva – jól megverték a fiatalokat.
A Pécsen alapított Határokon Túli Magyarságért Alapítvány a honvédő háború apropóján kezdte meg működését 1992-ben, de tevékenységét a háború után is folytatta. A Kárpát-medencében élő magyarság szervezetei, egyesületei, alkotó és kulturális közösségei számára jól bevált kultúra- és közösségszervező, valamint információközvetítő bázissá vált az elmúlt 30 év alatt. Az alapítvány jubileumi programsorozatának része volt egy gálaműsor is a Pécsi Nemzeti Színházban, melyre mi is meghívást kaptunk.
Fiatal tehetségek lépnek színpadra a pécsi Kodály Központban Pécsi Újság - Tegnap 08:20 Megyei Fiatal tehetségek muzsikálnak a Pannon Filharmonikusok zenekar (PFZ) és az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány mentorprogramjának keretében a pécsi Kodály Központban csütörtökön - tájékoztatta az együttes az MTI-t. A PFZ közleményében azt írták, hogy a zenekar immár harmadik éve működik együtt az alapítvánnyal, ennek…
A szöveg szakít a dráma formai kánonjával és a feltétel nélküli szeretet, a tudatlanság és az előítéletek narratíváját mutatja be. A dráma 2004-ben elnyerte a brazil színház legjelentősebb díját, a Shell-díjat a legjobb szöveg kategóriában, és azóta is rendszeresen műsorra tűzik Brazíliában. Később külföldön is sikert aratott, a Santiago de Chile-i El Mercurio újságban megjelent kritika szerint "szépségében és kifejezésében egyszerű, de mégis erőteljes színházi poétikát képviselve az Ocsmányság azt az ősi időt idézi meg, amikor a mesemondó a klán előtt saját történetein keresztül magyarázza el az univerzumot és szabályozza a közössége kulturális viszonyait. " A két szereplős drámában Enyedi Éva és Földeáki Nóra lép színpadra, a rendező Horváth Csaba. Pallag Márton és Fehér László (Fotó: Forte Társulat) Plínio Marcos Két elveszett ember egy mocskos éjszakában című darabjával forradalmasította a brazil dramaturgiát, ahogyan színre vitte a kirekesztettség és a marginális lét témáit. Pécsi hírek újság új. A szerző szövegeiben az utcák és sikátorok nyelvezete teljes, nyers valóságában ölt testet és árasztja el a színpadot, arra kényszerítve Brazíliát, hogy szembenézzen saját rögvalóságával.
A Mohácsnál a törökökkel vívott 1526. augusztus 29-i csata megpecsételte az ország sorsát. A csata feltételezett helyszínén kialakított Mohácsi csata történelmi emlékhely méltó emléket állít az életüket áldozó hősöknek. Mohácsi csata történelmi emlékhely A COVID19 járvány miatt a szokásos május második hétvégéje helyett 2020. augusztus 29-én, a mohácsi csata évfordulóján rendezik meg az Emlékhelyek napját. Az emlékpark területe 1700 katona végső nyughelye. 1976. augusztus 29-én, a csata 450. évfordulóján ádták át, de azóta is sokat fejlődött. A csúfos vereséggel végződő 1526-os mohácsi csatáról sok kordokumentum, latin és török nyelvű írás maradt fenn, de még régi kéziratos térképeket is találtak. Ennek ellenére még sem sikerült egyértelműen beazonosítani az ütközet színhelyét és a török tábor helyét. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság | Ökoturizmus. Először az 1900-as évek elején folytak sikertelen ásatások a feltételezett heyszínen. Az 1959-ben Papp László régész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum akkori igazgatójának a vezetésével végzett kutatások már eredményesebbek voltak.
A szakemberek azt akarják kideríteni, hogy rejt-e még tömegsírokat a föld. A 60-as, 70-es években ugyanis a környéken végzett feltárások során fiatal magyar katonák maradványaira bukkantak, ami segített a viszonylagos hadtörténeti rekonstrukció elkészítésében. Nagy Erzsébet muzeológus, a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának vezetője elmondta: korábban öt különböző nagyságú tömegsírt találtak a közelben, így feltételezhető, hogy az emlékpark területén is hasonlóra bukkannak. Ha ez sikerülne, akkor pontosítani lehetne a történelmi esemény részleteit. A régészeti feltárás a történelmi emlékhelyen tervezett fejlesztések miatt vált szükségessé. Ennek legfontosabb eleme egy többfunkciós épület megépítése. A 250 négyzetméter alapterületű, többszintes épület alsó szintjén a tervek szerint egy kiállítás kap helyet, amely bemutatja a mohácsi csata előzményeit, lefolyását és következményeit. Mohacsi csata emlékhely. A felső szintről, a kupolából pedig a sírkertre tekinthetnek le. Itt kap helyet egy kávézó, valamint egy időszaki kiállítások rendezésére alkalmas kiállítótér is.
Az épület első emeletén tárgyaló és mini kiállítótér kapott helyet. A legfelső, kupolaszint időszaki tárlatok helyszíne, valamint itt található a kávézó és az étterem. A nagy üvegablakok mögül lehetőség nyílik a virágot mintázó sírkert "madártávlatból" történő megszemlélésére. A fogadóépület és a sírkert között található, földbe süllyesztett átriumos építmény Vadász György alkotása. Nemzeti Emlékhely Mohács | CsodalatosMagyarorszag.hu. Hangulata a török időkben elpusztult kolostorok emlékét idézi, a közepén álló kút, a fehér kőrózsa - Illés Gyula szobrászművész munkája -, mint egy meghasadt virág, az ország három részre szakadását szimbolizálja, s hazánkért hullatja könnyeit. A falakon elhelyezett vészterhes hangulatú tablókon a csatát megidéző költemények olvashatók. Néhány lépcsőfok csupán innen, s kibontja előttünk szirmait az emlékezés, a remény virága. A 14000 tiszafával, valamint egy mogyorófa ligettel szegélyezett emlékpark immár teljes mivoltában tárul elénk. A szimbólumok sokaságát rejtő sírkertet a Kárpát-medencében őshonos növényekből álló erdő veszi körül.
Béla hadait. A király nagy szerencsével ki tudott menekülni a mongol gyűrűből és a mai horvátországi Trogirig menekült. A király felesége, Laszkarisz Mária hat gyermek után épp a szíve alatt hordozta újabb gyermekét. A születendő gyermeket a szülők végső elkeseredésükben az Istennek ajánlották Magyarországért. Később be is tartották szavukat, a kis Margitot négy éves korában átadták a Veszprémben székelő domonkos nővéreknek. Majd a 10 éves leánya részére egy új domonkos rendi apácakolostort építtetett Buda közelében a Duna egyik szigetén, amit akkor Nyulak szigetének hívtak. Ezt nevezték át később Margitszigetre. A kis lányt pedig 1943-ban szentté avatták. Ő Árpád-házi Szent Margit. Pusztító, csupán egy éves mongol megszállás a tatárjárás nevet viseli. IV. Béla a mongolok 1242-es váratlan kivonulását követően újjáépítette a kifosztott országot, ezért is szokták második honalapítóként említeni. Nevéhez köthető a középkori váraink nagy részének építése. Az első lyoni zsinat (1245) utasítására is elrendelte a kővárak építését szerte az országban.