Erzsébet karácsony 2017. Előadás címe a Fővárosi Nagycirkuszban: Csodagömb Előadás időpontja: 2017. december 20. 10 óra Résztvevők: 40 fő kiválasztott tanuló a 3-7. évfolyamok osztályaiból Kísérő tanárok: Bana Lajosné, Gácsi Attila, Nagy Margó, Szabó Zoltáné Erzsébet-program nyertes pályázatai 2017. Őszi igazolt hiányzás, Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány által kiírt nyertes pályázatok 7. évfolyam Tábor megnevezése: Kezdjük az évet Igazolt hiányzással a Balatonnál Tábor időpontja: 2017. szeptember 25-27. Tábor helye: Zánka Résztvevők: 46 tanuló + Bana Lajosné, Kiss Ferencné, Somodi Zsolt, Bakosné Lajkó Anikó, Szabó Zoltánné 6. a, 8. a és 8. Fonyodliget erzsébet tábor. b. Tábor megnevezése: Kirándulás a Balaton partján Tábor időpontja: 2017. szeptember 20-22. Résztvevők: 44 tanuló + Gulbert Katalin, Csemányné Maródi Ildikó, Nagyné Hajik Ildikó, Nagy Tibor 5. évfolyam Tábor megnevezése: Kölcsey 5. évfolyam a Balatonnál Tábor időpontja: 2017. szeptember 13-15. Tábor helye: Fonyódliget Résztvevők: 43 tanuló + Molnár Natasa, Gácsi Attila, Balázs Margit, Szikszai Éva 6. b osztály Tábor megnevezése: Igazolt hiányzáson a 6. b osztály Résztvevők: 20 tanuló + Bartáné Rábaközi Judit, Barta László 4. évfolyam Tábor megnevezése: 4. évfolyamosok a Balaton partján Tábor időpontja: 2017. szeptember 11-13.
Az Erzsébet program "Őszi kalandtábor" keretén belül iskolánk 4. b osztályos tanulói Fonyódligeten táboroztak kísérő pedagógusaikkal. Őszbe nyúló ragyogó nyári időjárás kedvezett az egész napos balatoni fürdőzéshez, a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. Színes programok, bőséges és finom ételek, esti disco és koncert, maradandó élményekkel gazdagította tanulóinkat. Hazaúton a balatoni hajókázás, Badacsonyban a kiadós ebéd utáni hegymászás, a kilátóból a napsütötte tiszta Balaton látványa zárta a 3 napos kalandtábort. Fonyódliget erzsébet tabor. A gyerekek és kísérőik egyaránt remekül érezték magukat, sok szép élménnyel tértek haza. További képek:
7. c osztály: Pályázat neve: Tavaszi kirándulás 20 tanuló + Szabó Zoltánné és Veresné Csortos Kornélia Időpont: 2015. 06. 2. 4. évfolyam osztályai: 40 tanuló + Máté Krisztina, R. Tóthné Szávó Enikő, Körmöndiné Giricz Irma, Nagy Margó Időpont: 2014. 05. 26. – 2014. 28. 2. a osztály: Pályázat neve: Őszi kirándulás 20 tanuló + Görömbei Nóra és Kónyáné Majzik Anita Időpont: 2014. 08. 10.
Strand nyitva tartása: 9 - 18 óráig. Szolgáltatások: VMSZ vízimentő szolgálat. Vészhelyzet esetén azonnal hívjon minket a 06-30-3-83-83-83 -as 0-24 órában hívható riasztási számon! Megközelíthetőség: Nagyobb térképre váltás Képek a strandról:
Az ő révén hozták el Hajdúszoboszlóra Mészöly Gézát, a rokon Foghtüy Sámuelékhez. Foghtüy Sámuel a reformkori utolsó rendi országgyűlés követe volt és ott Kossuth Lajos híve. Tagja volt a Kossuth vezette bécsi százas küldöttségnek is. Nem véletlen, hogy Kossuth nála szállt meg a kormány Debrecenbe menekülésekor. A kívánt szellemi környezet tehát adva volt Mészöly Géza részére. Mészöly Géza Hajdúszoboszlón végezte el a gimnázium alsó osztályait, majd a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. A gyermekkorban felfedezett hajdúsági táj képe beleivódott, s később az érett festőt is vonzotta. Már diákkorában sokat rajzolt és festett. Tehetségét Kallós Kálmán, a debreceni rajztanára fedezte fel, s ő biztatta a művészi pályára. A gimnázium befejezése után szülei ösztönzésére a debreceni jogakadémián tanult, de 1866-ban átiratkozott a pesti egyetemre. Egyre többet rajzolt, festett. A Nemzeti Múzeum képtárában másolt, ahol felfigyelt rá, biztatta és segítette Ligeti Antal. 1896-ban a bécsi akadémiára ment tájképfestést tanulni, s ezzel elindult a művészi pályán, olyan eredménnyel, hogy elnyerte később a Fürger-alapítvány aranyérmét.
Mészöly Géza, festő (Sárbogárd, 1844. május 18. – Jobbágyi, 1887. november 12. ) A Münchenben élő művész a nyarakat Magyarországon töltötte és olyankor mindig a vízpartokat kereste fel. Különösen kedvelte a Balaton és a Tisza vidékét. A plein air festésmódot a magyar festészetben meghonosító művész, a francia barbizoni művésztelep mestereinek nyomdokán haladt, képei különösen Camille Corot műveivel mutatnak hasonlóságot. A szabadban való festés, nagy változást hozott a korábbi műtermi festés gyakorlatában. A művészek nem az akadémiákon előre meghatározott témákat festettek, hanem azt, amit láttak a természetben. Emellett igyekeztek megörökíteni az atmoszferikus jelenségeket, a párás levegőt, a meleg levegő rezgését, a napfény erejét és az árnyék következtében megjelenő reflexeket, amelyek így rendkívül változatossá tették a képek színvilágát. Mészöly képeire is így kerülnek rá a vízparton dolgozó emberek, és az olyan egyszerű tárgyak mint egy felborított csónak, a tó egy mocsaras darabkája, egy madár, vagy egy kerti pad, amelyek a kép témájának alapjául is szolgálhattak.
Magyar festőművész Sárbogárd, 1844. május 18. – Jobbágyi, 1887. november 11. Sárbogárdi Mészöly Géza (Sárbogárd, 1844. november 11. ) magyar romantikus festő. Mészöly Géza jogi tanulmányok után a bécsi és a müncheni akadémián tanult, majd Budapesten a Női Festőiskola vezetője lett. Bécsben és Münchenben elsajátította az akadémikus tájfestészet módszereit, hazatérve azonban stílusa megváltozott. Bejárta az országot és szürkés tónusú leheletfinom párával bevont képein különös szeretettel ábrázolta a Balaton vidékét és a Tisza menti tájakat. Többnyire a balatoni tájat és lakóit festette, és a halászkunyhók, nádasok világának hangulatos ábrázolásával megteremtette a balatoni életképek speciális műfaját. Festményeinek szereplői parasztok, halászok, akiknek életét bensőséges hangulattal, idillikus felfogásban jelenítette meg. 1880-as években rajzos stílusa a oldottabbá vált, az atmoszféra érzékeltetésével próbálkozott. Ez némiképp Corot-tal és a francia festészettel rokonítja. Később inkább a Balaton-vidék, elsősorban az akarattyai partok szépségét örökítette meg, elhagyva az életképszerű motívumokat.
1871-ben megvált a bécsi akadémiától. Hazatérve székesfehérvári otthonából elindulva a nyarat a dunántúli és alföldi tájakon vándorolva töltötte, vázlatokat készített. Szoboszlón is időzött és az itteni táj is bekerült vázlatfüzetébe. A vázlatokat azután Münchenben dolgozta fel. Egymás után kerültek ki ecsetje alól a szoboszlói szélmalom, a Fasor, az Alföldi tanya, az Őszi lápos táj című képek és más alkotások. 1873 nyarát ismét az Alföldön töltötte, a kidolgozás helye Székesfehérvár és München. Nagyon szerette a balatoni és a Tisza-menti tájat is. Ekkor már kelendőek voltak képei, bőven volt munkája és elismerése. Állami megrendelésre a Nemzeti Múzeum számára elkészült legjelentősebb alkotása a Balatoni halásztanya. Mészöly Géza kisméretű képein a művészetnek magas fokát érte el, sajátos tájképfestészetet alakított ki. Közvetlenül természeti benyomások hatása alatt festett, nem pedig a műteremben elgondolt akkori szokványos képalakításokat. Mészöly az első magyar tájképfestő, akinek műveiből hazai levegő árad, a magyar táj képein őszinte, nem idillikus.