Folyamatban van az engedélyeztetés Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Humángyógyszer Bizottsága februárban megkezdte a német CureVac gyógyszervállalat koronavírus elleni oltóanyagának folyamatos felülvizsgálatát. Az Európai Bizottság tavaly novemberben kötött szerződést a CureVac-kal, az első körben 225 millió adag vakcina vásárlásáról, fenntartva további 180 millió adag igénylésének lehetőségét. Az oltóanyag a hírvivő RNS (mRNS) technológián alapul, amely lipid-nanorészecskék segítségével juttatja be a sejtekbe az mRNS-t. Janssen vakcina gyártója motor. A magyar kormány a CureVactól 250 ezer ember oltására elegendő vakcinát rendelt. Trump ajánlatot tett? Miután a vállalkozás vezetői 2020 kora márciusában a Fehér Házban tárgyaltak, a német média elkezdett arról spekulálni, hogy a Trump-adminisztráció el akarja csábítani, és csak az amerikaiak rendelkezésére álló koronavírus-vakcina kifejlesztésére akarja felhasználni a céget. Tápot adott a találgatásoknak, hogy a cégnek van egy bázisa Bostonban is, amire rárakott egy nagy lapáttal Dietmar Hopp, a CureVac vezető befektetőjének interjúja, amiben erről is beszélt.
Közélet Az első ütem összesen 28 800 embernek elegendő vakcinát tartalmaz. 2021. 04. 13 | Szerző: VG/MTI 2021. 13 | Szerző: VG/MTI Magyarországra megérkezett az első szállítmány a Johnson and Johnson koronavírus elleni vakcinájából – jelentette Galgóczi Ágnes. Megérkezett a Janssen-oltóanyag Magyarországra kedden, az első szállítmány összesen 28 800 embernek elegendő vakcinát tartalmaz - jelentette be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője a Hungaropharma kőbányai telephelyén. Fotó: Shutterstock Galgóczi Ágnes közölte, a szállítmány fagyasztva érkezett és így is tárolják, kiszállítását csak a kiolvasztás után kezdik el. Janssen vakcina gyártója la. Elmondta, a tervek szerint a Janssen-oltóanyagot honvédségi oltóbuszokkal viszik a kistelepülésekre, és várhatóan hétfőn kezdik meg az oltást. a Janssen adenovírusvektor-vakcina egyadagos, tehát nincs szükség második, emlékeztető oltásra a védettség kialakításához. Érkeznek az egydózisú Johnson and Johnson vakcinák az unióba Az amerikai Janssen Pharmaceutica hétfőn elkezdte szállítmányozni az Európai Unió tagországai számára az egydózisú vakcináját.
(Borítókép: Egy egészségügyi dolgozó egy Janssen Covid–19 elleni védőoltást tart a kezében 2021. június 25-én Nieuwegein Hollandiában. Fotó: Patrick van Katwijk / BSR Agency / Getty Images) A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
Szaddám Huszein ki akarta használni, hogy Iránban a Reza Pahlavi sahot eltávolító forradalom után még zavaros állapotok uralkodnak, s 1980. szeptember 17-én felmondta az 1975-ös megállapodást. Hadserege öt nappal később hadüzenet nélkül, megelőző légicsapások után átlépte a határt, elfoglalta a vitatott területet, sőt Horramsahr kikötővárost is. Iránnak sikerült viszonylag gyorsan újjászerveznie hadseregét, és 1982 nyarára visszafoglalta az elvesztett területek legnagyobb részét. A következő hat évben lényegében állóháború következett: a megmerevedett frontokon a katonák lövészárkokat ástak, szögesdrót-akadályokat és géppuskafészkeket telepítettek, amelyeket gyakran rohammal igyekeztek egymástól elfoglalni. Irak-iráni háború okai, történelem, veszteség és következményei. Irak széles körben alkalmazott – az iráni katonákon kívül saját kurd kisebbsége ellen is – vegyi fegyvereket, elsősorban mustárgázt (a kurdok fegyveresei ugyanis az önállóság reményében az irániak mellé álltak, ami ürügyet adott Szaddámnak az ellenük való népirtásra). Az óriási emberáldozatokat követelő offenzívák ellenére egyik fél sem tudott áttörést elérni: az iráni hadsereg számban háromszor felülmúlta ugyan az irakit, de az jobb kiképzésben részesült és korszerűbb fegyverzettel rendelkezett.
Az USA viszont szerintem biztosan támogatta ebben mert bármilyen káosz jó volt neki arrafelé. De hogy az USA ötlete lett volna, azt kétlem. Előzmény: Cs_ (15) 15 Csábító gondolat, hogy USA áll a dolog mögött, de itt jön a képbe, hogy a Közel-Keleten vagyunk. USÁ-nak és a helyi arab és zsidó szövetségeseinek sem lett volna jó egy a háborúban győzedelmes és az iráni olajmezőkkel megerősödött Irak, ami ráadásul ez időben teljesen szovjetbarát volt. Egy esetleges iráni győzelem meg aztán még inkább nem lett volna jó. Izrael-nek abban a korban meg Irak jelentette a nagyobb veszélyt. A háborúnak voltak előzményei határviták, határ menti összecsapások, titkos akciók, vallási és kulturális szemben állás stb, tipikus ellenséges viszony. Az iráni forradalom, a nyugati embargó, és az óriási tisztogatás a hadsereg sorai között a padlóra küldte az iráni hadsereget. Negyve éve kezdődött az iraki-iráni háború | Orientalista.hu. 1980-ban nagyon keveset lehetett tudni a valós állapotáról, igen nagy lutri volt, hogy összeomlik-e rövid idő alatt vagy sem. Szerintem semmiképpen sem volt olyan állapotbán, hogy egy olyan nagyívű tervet lehessen rá építeni, hogy jól ugrasszuk össze a két országot.
A két politikus hatalomra jutása közül Khomeinié nagyobb jelentőséggel bírt, mivel Iránban a Mohammad Reza Pahlavi sah vezette nyugatias, ám korrupt monarchia megbukott, és egy teokratikus államberendezkedés lépett a helyébe. Az Iránban végbemenő földrengésszerű változások megrengették az egész térséget, amely végül a háború kirobbanásához vezetett. A két ország közötti viszony már a fent említett két szereplő hatalomra jutása előtt is feszült volt, a Perzsa-öbölbe ömlő Satt el-Arab folyó feletti kontroll megszerzése miatt. 25 éve tört ki az irak-iráni háború » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A fontos vízi útvonalként funkcionáló határfolyó alsó szakasza ugyanis teljes egészében iraki fennhatóság alá tartozott, az iráni határ csak a folyó keleti partjainál kezdődött. Ez szálka volt Teherán szemében, és az iráni diplomácia állandó harcot folytatott azért, hogy a határt a folyó közepén húzzák meg, biztosítva ezzel a vízi útvonal egyenrangú használatát, hiszen a Satt el-Arab számos olajkikötőt kötött össze a Perzsa-öböllel. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a folyó keleti partján az iráni oldalon terült el az olajban gazdag Huzesztán tartomány, amelynek lakossága arab többségű volt, így a terület iraki expanziós törekvések célkeresztjébe került.
Így egy... 2013. augusztus 30.... nagyobb és erősebb ország-e, mint Irak, az nem véletlenül van. Az... kelthetik a kicsikben, hogy a háború valamiféle jópofa számítógépes játékhoz hasonló... gyermekünknek elmagyarázzuk, hogy az igazi háború valódi szenvedést hoz mindkét harcoló... 2003. április 8. A fosztogatás Női (istennő) maszk ( Irak) Az áprilisi hónap egyértelműen legjelentősebb... felől közelít a témához. A háború ebben az esetben (is) jelentős... 2003. április 16.... Scott Brenton elismerte, hogy különös háború az, amit egy amerikai elővárosban... előirányzó programja). Bár az afganisztáni háború az Egyesült Államok számára a... 2012. augusztus 21.... háborús övezetnek tekinthető Szíria és Irak kerülendő el, de a jemeni... szerepel jó helyen Venezuela, Oroszország, Irán és Pakisztán sem. Európában Lettország... 2014. június 16. Amerika megindította a háborút Irak ellen. A hatalmas technikai eszköztár... bevetik harci cselekményekben. A vietnámi háború és az Öböl-háború során sok... 2003. március 20.... kiegyenesítésére.
Negyven éve, 1980. szeptember 22-én kezdődött Irak és Irán között a 2. világháború óta leghosszabb és legvéresebb háború, amelynek nyolc évvel később úgy lett vége, hogy egyik fél sem ért el kézzelfogható eredményt. A két ország konfliktusát az arab-perzsa és síita-szunnita viszály, területi és határvita mellett az egyaránt 1979-ben hatalomra került Szaddám Huszein iraki elnök és az iráni iszlám forradalmat vezető Khomeini ajatollah személyes konfliktusa és hatalmi vetélkedése súlyosbította. A Perzsa-öböl térségében vezető szerepre törekvő iraki diktátor nem fogadta el azt az 1975-ös szerződést, amely a korábbi helyzetet Irak kárára megváltoztatva a Tigris és az Eufrátesz összefolyásából kialakult, a Perzsa-öbölbe ömlő Satt-el-Arab folyót tette meg a határnak a két ország között. Bagdad és Teherán ezután a legképtelenebb vádakkal illette egymást: Khomeiniék azt állították, hogy Szaddám Huszein "az amerikai imperialisták irányvonalát követi" és "egy gyékényen árul a cionistákkal", ő pedig "az egész emberiség ellenségének" nevezte az ajatollahot.
2020. szeptember 22. 18:35 Múlt-kor Szögesdróterdők, lövészárokrendszerek, tömegrohamok és mustárgáz. A Perzsa-öböl térsége 40 éve, 1980. szeptember 22-étől csaknem nyolc évre az első világháborús Nyugat-Európává alakult. Az iraki–iráni háború még abban is hasonlított a 20. század elején megvívott első globális konfliktusra, hogy az egyik kirobbantója, az iraki Szaddám Huszein úgy gondolta, hogy ellenfele, a forradalmi lázban égő Irán rövid időn belül összeomlik. A villámháborús tervek azonban nem igazolódtak, az irániak állták a sarat, így véres állóháborúvá fejlődött az olajért és a térség nagyhatalmi pozíciójáért elindított konfliktus. Új vezetők, régi ellentétek Az iraki-iráni háború két meghatározó alakja – iraki részről Szaddám Huszein, iráni részről Khomeini ajatollah – egyaránt 1979-ben lépett a reflektorfénybe. Szaddám Huszein 1979 júliusában került az iraki elnöki székbe, míg Khomeini ajatollah és az általa vezetett Forradalmi Tanács az iráni sahot búcsúztatta a hatalomból egy iszlám fundamentalista forradalom keretében 1979 januárjában.
Hivatalos adatok szerint - ami nem tartalmazza a civil áldozatok számát - több mint 100 ezer iráni halt meg a vegyi támadásokban. Iraknak számos nyugati állam, cég - Hollandia, Egyesült Királyság, NSzK, Egyesült Államok, Belgium, Spanyolország, sőt még Brazília és India is - nyújtott segítséget a vegyi és hagyományos fegyverek beszerzésében, fejlesztésében és előállításában. Így érthető, hogy a háború alatt és még utána pár évig a Nyugat miért nem igyekezett megbüntetni ezek használata miatt a Szaddám-rezsimet. Irán ezt sokáig nehezményezte, miközben számos iráni veteránszervezet indított pereket különböző nyugati államok és cégek ellen a vegyi fegyverektől elszenvedett egészségügyi károk miatt. Nyugaton csak akkor telt be a pohár, amikor a végletekig eladósodott Irak 1990-ben megszállta Kuvaitot - amelynek 40 milliárd dollárral tartozott -, de még akkor sem annyira, hogy megdöntsék a diktátor hatalmát. Erre még bő tíz évet kellett várni. A 2001. szeptember 11-i támadások után terrorellenes háborút hirdető USA 2003-ban támadta meg Irakot és döntötte meg Szaddám rezsimjét.