A pályázatok beadási határideje: 2022. január 31. Eredményhirdetés és díjkiosztás: Ünnepélyes eredményhirdetésre várhatóan 2022. májusában kerül sor a Magyar Tudományos Akadémia Kistermében. A megküldendő Meghívóban jelöljük meg az ünnepélyes eredményhirdetés pontos időpontját és helyét. Jogorvoslat kizárása: A pályázatot elbíráló Kuratórium döntése ellen jogorvoslati kérelem benyújtásának nincs helye. Staff View: A Duna vízgyűjtő területe /. Kelt Budapesten, 2021. szeptember 15. napján A Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány Kuratóriuma
Vízfolyás név: Szelvény: Vízmérce név: Vízmérce nullpont: LKV: LNV: I. készültségi szint: II. készültségi szint: III. készültségi szint: Védekezési szint: Utolsó mérés időpontja: Vízállás: Vízhozam: Vízhő:
Forrás: Élőhelyeinek eltűnése és egy invazív versenytárs, az amurgéb megjelenése az utóbbi évtizedekben a kihalás szélére sodorta a hazánkban őshonos lápi pócot. Az ELKH Balatoni Limnológai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai szerint a lápi póc fennmaradásának biztosítása érdekében kiemelten fontos a pócpopulációk elszigetelése az amurgébállományoktól, valamint a kiszáradással fenyegetett élőhelyek vízvisszatartásának, vízpótlásának biztosítása. Ez a mindössze 6-8 centiméternyire növő apró hal 60 millió éve jelent meg a Földön, és a folyamszabályozások előtt tömegesen fordult elő hazánkban a lápos, mocsaras területeken. Kis mérete miatt csak a legszegényebbek fogyasztották, de az 1800-as években még kosárszámra vitték haza a parasztok, hogy sertést és baromfit takarmányozzanak vele. A lápi póc kizárólag a Duna és a Dnyeszter folyamok vízgyűjtőjén fordul elő, de elterjedési területe döntően a Kárpát-medencére esik – olvasható a BLKI honlapján. Élettere a számára alkalmas területek kiterjedésének csökkenésével továbbra is egyre szűkül, és mivel az egyes populációk többnyire jelentős mértékben elszigeteltek, fennmaradásuk bizonytalan.
Amint láthatjuk: az összes megyében +/-1-2%-pontos fejlettségi változást mért a hivatal 2019-ről 2020-ra, az egyetlen pozitív kivétel Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahol 4%-ponttal az uniós átlag 50%-ára ugrott a fejlettségi szint. Érdemes a megyék fejlődési pályáját három csoportba rendezve külön-külön grafikonon is bemutatni, hogy mi történt az elmúlt években. Itt is jól látszik Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlődési ugrása, illetve Baranya, Somogy és Heves megyék utóbbi évekbeli felzárkózása. Végül érdemes a megyék 2020-as fejlettségi szintjéből, illetve a 2013-as értékhez képesti változásból rangsorokat is képezni. Észak kelet nyugat del sol. Utóbbin például az látszik, hogy Vas megye fejlettségi szintje 2013-hoz képest 2020-ra 3%-pontot csökkent, tehát a fent emlegetett fejlődési csapda jele itt is látható, de Pest mellett Zala megye is alig nőtt 7 év alatt mindössze 1%-pontot az uniós átlaghoz képesti fejlettségi szintben. Címlapkép forrása: Getty Images, a képen a debreceni főtér a Nagytemplommal
Milyen érzés volna, ha a saját földrajzi helyeinket mondjuk arab nyelven kéne megnevezni (gondoljunk a számtalan angol nevű településre a harmadik világban)? Ha a saját termékeinket idegen tulajdonosoktól kell visszavásárolnunk (mint a kínai kézen lévő svéd autóipar, az indiai kézen lévő európai acélipar esetében)? Ha saját kincseinket külországok múzeumaiban bámulhatjuk meg: a Big Ben Kairóban állna, az Eiffel-torony pedig Madagaszkáron? Hogyha a naptárunk hirtelen megváltozna, és 2018 helyett mondjuk a mohamedán időszámítás szerinti 1439. esztendőt kellene mondanunk? Milyen érzés volna, hogyha az addig megszokott gazdasági, oktatási, kulturális, politikai, történelmi, étkezési és prioritási stb. berendezkedésünk hirtelen megváltozna, és a hírekben nem Európáról és Amerikáról szólnának a tudósítások, hanem a Brunei szultanátusról és Jemenről? Ember a természetben - 5. osztály | Sulinet Tudásbázis. Sötét forgatókönyv, vagy mérgező rémálom? A lassú mérgezéssel együtt lehet élni, immunissá válik az ember, de a legtöbb mérgezés kitermeli a saját ellenmérgét.
Az uniós statisztikai hivatal rövid összefoglalójának egyik látványos ábrája azt mutatja, hogy a 2020-as évben az egyes NUTS2 régiók (Magyarország szintjén 3-3 megye) bruttó hozzáadott értéke hogyan alakult a megelőző évhez képest és amint látjuk: Magyarország mindegyik régiójában 5% körüli volt esés mértéke. A 2020-as évi gazdasági teljesítmény alapján az is érdekes, hogy hogyan állt az egyes régiók egy főre jutó fejlettségi szintje az EU27 átlagához képest vásárlóerő-paritáson. Az alábbi ábra a színkódok segítségével érzékelteti, hogy a magyar régiók az 50-75%-os fejlettségi sávba tartoztak (kivéve Észak-Alföldet, ami 49%-ra emelkedett, lásd alább). Eszak del kelet nyugat. Érdemes az egyes régiók uniós átlaghoz képest mért fejlettségi szintjét idősorosan is bemutatni, mert ez érzékelteti azt, hogy van-e érdemi felzárkózás a fejlettebb térségekhez, pontosabban az EU mindenkori átlagához képest. Az Eurostat részletes adatai azt mutatják, hogy vegyes a magyar felzárkózás képe: attól függ, hogy melyik térségről beszélünk.