Ilyen segítséggel letornázható lenne a darabonkénti ár. Lesz-e adakozási kedv, hogy ha réz-, vagy bronztáblákon megörökítjük annak az embernek, családnak, brigádnak, szövetkezetnek, vállalatnak, intézménynek anevét, aki — hozzájárulásával — szépítette a fővárost, segített a helyreállításban? Az egykori Andrássy út közvilágításának a mai igényeket is kielégítő helyreállítása érdekében eladó tehát 200felállítandó kandeláber… A vevő neve és a vele egyeztetett adományozó szöveg pedig táblán hirdeti majd a nagylelkű gesztust magán az oszlopon. (Ráday Mihály értekezése a Magyar Nemzetben, 1987-09-26 / 227. szám) Ő szervezte meg a "városvédő fotózást", amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett. Írásaiból több könyv jelent meg, több ezer fényképpel. Elnöke volt a Város- és Faluvédők Szövetségének is, a szervezet 2018-ban tartotta országos találkozóját Szombathelyen. A Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) Országos Találkozó és Szakmai Konferenciáin több esetben Vas megyei vonatkozású szakembereknek adhatta át a Podmaniczky-díjakat Ráday Mihály.
Ráday Mihály művészettörténész, aranytollas újságíró, film-és televíziós rendező, operatőr, szerkesztő-műsorvezető. Apja Ráday Imre színművész. Tanulmányai: Színház- és Filmművészeti Főiskola. ELTE művészettörténet szak. 1968 óta folyamatosan a Magyar Televízióban dolgozik, 1979-ben létrehozta hírneves városvédő műsorát Unokáink sem fogják látni… címen, amely a jó és a rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget. Társaival 1982–1983 telén megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet (akkoriban a hatóság ellenállása miatt: Városszépítő Egyesület), 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. 2010-ben a Magyar Televízió minden magyarázat nélkül megszüntette az Unokáink sem fogják látni… című műsort. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, s döntő szerepe volt a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában.
Az "Unokáink sem fogják látni" című TV-műsor stábja, a kamera mögött Ráday Mihály. (Fotó: Fortepan / Rádió és Televízió Újság) 1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Fotó: Megszervezte egyebek között az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Kandelábert vegyenek… Azon gondolkozom, lehetne-e kondelébereket állítani Budapesten adományokból? Az öntöttvas elemek, a kovácsoltvas részek, a csövek, a korszerű nátrium izzókkal világító, de eredeti stílusú lámpafejek, a kábelezés, tehát egy komplett kandeláber felállítása ma is majdnem kétszázezer forint. Ilyesmire nem telik a fővárosnak. Vajon várható-e néhány nagyüzem segítsége az öntöminta készítésében, az öntéshez szükséges vas beszerzésében, az acélcsövek gyártásánál?
Köszönök mindent papa − írta Ráday Dávid. Budapest elveszítette legkérlelhetetlenebb védelmezőjét, elhunyt Ráday Mihály. Éppen csak egy hónap telt el azóta, hogy a város nevében törleszthettük felé a régi adósságot és végre Budapest díszpolgára lett; mélyen megrendít, hogy máris búcsúznunk kell tőle – búcsúzott közösségi oldalán Karácsony Gergely főpolgármester. Sok érdekes beszélgetésünk volt, komoly vitákkal fűszerezve. Egy értékes embert, a klasszikus értékek mentén elkötelezett patriótát vesztettünk el. Isten nyugosztaljon, Ráday Mihály! – emlékezett L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő. Amikor én még kissrác voltam... Ráday Mihály már menő operatőr volt. A "Kisfiúk és nagyfiúk" című filmben (1976) ő állt a kamera mögött, én meg előtte, mint gyerekszínész – sok más társammal, többek között Berkes Gabival együtt. Ezt a képet is ő készítette rólam. Mi, kisfiúk, sosem hívtuk őt Mihálynak, hanem csak Misinek. Ahogy a rendezőt meg Gabinak. Várkonyi Gábor, Várkonyi Zoltán fia volt ugyanis a film rendezője.
2020. szeptember 7-én, hétfőn 20. 30-tól ad nagykoncertet Demjén Ferenc Győrben, a Széchényi téren. Belépő 7990, 8990 és 9990 forintért kapható. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők. Demjén Ferenc Magyarország egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb könnyűzenei szerzője, szövegírója, előadója, régebben a Tűzkerék, a Bergendy és a V'Moto-Rock zenekarok meghatározó alakja volt. A nevével fémjelzett albumok eladása - amelyen valamilyen formában közreműködött - megközelítőleg 7 millióra tehető. Számtalan szakmai elismerés mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetés tulajdonosa, Kossuth és EMeRTon díjas művész. Alkotásain generációk nőttek fel, és hogy ezek a dalok generációkon átívelnek, annak bizonyítéka, hogy a koncerteken minden korosztály képviselteti magát és együtt éneklik a slágereket
Schvéger Zoltán dob 1969. július 5. "Egyik álmom vált valóra azzal, hogy Rózsi zenekarában játszhatok. " 14 éves korában kezdett dobolni Nesztor Ivánnál a Postás (Erkel Ferenc) Zeneiskolában. A dobolás alapjain kívül, Ivántól két fontos tanácsot kapott: "Ne jelentkezz a dzsesszkonziba, inkább menj a műszakira, akkor csak azokkal kell együtt zenélned, akiket tényleg szeretsz. " 1997-ben diplomázott a Műszaki Egyetemen. Demjén Ferenc zenekarának tagjaival több évtizede zenél különböző produkciókban. 2013-ban csatlakozott a Demjén Zenekarhoz. Pierrot-nál 1989-től évekig együtt játszott Vass Attilával. A Mex tagjaként 7 lemezt készített, és 13 évig zenélt Závodi Gáborral, Kovács Barnabással és Madarász Gáborral. Somló Tamás zenekarában rajtuk kívül, Bársony Attilával és Demeter Györggyel is közel 14 évig koncertezett. Körülbelül 15 éve játszott először Demjén Ferenc zenekarában. 2004 és 2013 között az alábbi produkciókban szerepelt: Kentaur - Urban Stigma Zorall - Zorall Flöss Junkies - Degeneráció Kistehén - Picsába az űrhajókkal Az elmúlt évben a Beathoven zenekarral próbálta meghonosítani a beat & roll stílust.
Holló József billentyűs, zeneszerző, hangszerelő " Rózsi képes mélyen megérinteni a hallgatói lelkét. Hálás vagyok a sorsnak hogy én is részese lehettem mint zeneszerző olyan dalok születésének amikre ma is megdobban az emberek szíve. " Nyolcéves korában szüleitől kapott egy orosz dobozgitárt, amivel önerőből rengeteget gyakorolt. Ötödikes korától a debreceni zeneiskola növendéke volt, majd a konzervatórium hallagója lett, ahol először klarinéton - majd később Budapesten orgona szakon végzett Lehotka Gábor tanítványaként. Mindvégig komolyzenét tanult, de minden iskolájában rock zenekart alapított. A család közben Zsámbékra költözött, ahol mint kántor tevékenykedett. Nappal a templomban, éjszaka a CH, Rotor, Kvint, majd az LP együttesekben játszott. 1982-88-ig a legendás R-Go alapító tagja. Az R-Go első öt nagylemezén zeneszerző, billentyűs, hangszerelő. Az ős R-Go után Demjén Ferenc egyik állandó zeneszerzőjévé vált. 1989-ben A Szabadság Vándora című lemez teljes hangszerelésével és saját dalok írásával kezdődött a kapcsolat közöttük.
A rádió esti zenés portréműsorában, a Nagyok ban pedig egy interjút hallhatnak a művésszel a hallgatók, amelyben nemcsak pályája állomásairól, hanem gyerekkoráról és családjáról is mesél. "Diósgyőrben születtem, de Budapesten nőttem fel – el sem merem mondani, hogyan. Kisgyerekként csendesen meghúztam magam, leginkább magamban gondolkodtam. Tinédzserkoromra ez megváltozott, és 20 éves korom után már nem volt időm jól viselkedni, mert zenész lettem. A bátyámmal már a kezdetektől szerettük a zenét, zongoráztam, majd az apámtól megkaptam az első gitárom. Mindig vonzott a zene, de végül vegyészeti iskolába kerültem, ahol érettségit szereztem, noha sosem foglalkoztam vegyészettel egy percet sem. Elég hamar láttam, hogy a zenélés lesz az utam" – kezdi a Nagyok műsorában Demjén Ferenc, aki első koncertjeiről, a turnézásról is mesél kulisszatitkokat, majd azt is felfedi, hogy soha nem tanult hagyományos értelemben énekelni vagy zenélni, autodidakta módon lett belőle zenész. A művész a Jónak lenni jó!
A rádió esti zenés portréműsorában, a Nagyok ban pedig egy interjút hallhatnak a művésszel a hallgatók, amelyben nemcsak pályája állomásairól, hanem gyerekkoráról és családjáról is mesél. – kezdi a Nagyok műsorában Demjén Ferenc, aki első koncertjeiről, a turnézásról is mesél kulisszatitkokat, majd azt is felfedi, hogy soha nem tanult hagyományos értelemben énekelni vagy zenélni, autodidakta módon lett belőle zenész. A művész a Jónak lenni jó! adománygyűjtő akciójához is csatlakozott: a kampány keretében felajánlott egy limitált példányszámban megjelent bőrkötéses, dedikált életrajzi könyvet, amely a napokban jelent meg, Álmok könyve címmel. A további részletek a Kossuth Rádió zenés portréműsorában lesznek meghallgathatók, december 21-én. Ezenfelül a jeles napon érdemes a oldalát is követni, ahol exkluzív tartalmakkal készülnek Demjén Ferenc születésnapjára.
Élvezzük együtt a fantasztikus slágereket a Szerelem vonatot, a Sajtból van a Holdat vagy éppen a Honfoglalás című film betétdalát vagy idézzük meg az iskolás éveket az Iskolatáska című dallal. Demjén Ferenc Magyarország talán legnépszerűbb, de mindenképpen legtermékenyebb könnyűzenei szerzője, szövegírója, előadója, régebben a Tűzkerék, Bergendy, V'Moto-Rock zenekarok meghatározó alakja. A nevével fémjelzett albumok eladása - amelyen valamilyen formában közreműködött - megközelítőleg 7 millióra tehető. Az előadást 12 éven aluli nézőinknek nem ajánljuk.
Slágerei számát reménytelen felsorolni, mint ahogy díjait is. "Lelkünk most is vágtat" címen megjelent albuma is bizonyítja, hogy ugyanolyan elkötelezett zenész – énekes, mint pályája kezdetén. 100 perces koncertjeit a közönség lelkesedése mai napig végigkíséri.