07. 28. Szneka Z Glancem Caffe helyhez hasonló helyek
Posztolva: hétfő, június 7, 2021 Forrás: moje wypieki i nie erdeti neve: szneka z glancem hozzávalók: 50 DKG SIMALISZT 240 ML MELEG VÍZ 6 TK. CUKOR 1 TK. SÓ 1 CSOMAG PORÉLESZTŐ ( 7 G) 145 GR. TEJPOR 2 NAGY TOJÁS 84 GR. VAJ KENÉSHEZ 1 TOJÁS PORCUKOR ÉS VÍz A meleg vízet, éleszőt cukrot, tejport jól kikeverem. Hozzáadom az eész tojást, összedolgozom. Most a lisztet szitálom bele s robotgéppel kidolgozom. Szneka z glancem to:. Ezután a vajat teszem bele s utána 10 percig mixelem. A tésztát gombóccá formálom, olajjal kikent tálba teszem át és kelesztem 1. 5 órát. Utána kézzel kissé átgyúrom és 10 darabba vágom fel. A kis tészta darabkákbat kisodrom, nem túl vékonyra és csiga alakba megfonom. Papírral bélelt tepsire teszem egymástól kissé messze. Itt is 45 percig kelesztem. Megkenem felvert tojással a tetejét, 175 fokon sütöm kb: 20 percig. A mázhoz a porcukrot és kevés vízet összekeverem és ezzel díszítem a " zsemle " tetejét!
A Porosz Királyság által megszállt országrészben a jobbágyfelszabadítást ( 1864) követően megnőtt a paraszti háztartások élelmiszer-termelő képessége. Ez hamarosan odavezetett, hogy a parasztság már nem csak saját szükségletre, hanem piacra is tudott termelni. Ennek eredményeként aztán a falu is megnyílt az újdonságok előtt, többek között új kulináris hatások érték. Az asztallal kapcsolatos termékek, ételek és szokások így lassan faluhelyen is változni kezdtek. Összefoglalva, a bécsi kongresszus ( 1815) által örök időkre szétszakítani kívánt országrészek között nagy különbségek alakultak ki a gasztronómiában, ami mind az ételek elnevezésében, mind a főzési folyamat különbözőségeiben még ma is érzékelhető. A nagy-lengyelországi konyha fejlődésében számos tényező hatott. Első helyen magát a fokozatosan elhaló, visszaszoruló lengyel tradicionális konyhát kell említeni, majd a német gasztronómia nagyon erős hatását, aztán pedig az erős francia és a kisebb jelentőségű zsidó hatást. A német konyhából különösen az osztrák ( bécsi szelet, kotlett, hal), az északi rész (az angol ihletésű hátszín-, marha- és báránysült, Worcester-szósz, speciális fűszerek) és a központi, porosz terület (nehéz sültek, pecsenyék, rántott húsok) hatásai voltak jelentősek.
Tökleves (korbolowa) – tök, tej és petrezselyemzöld felhasználásával készülő, szegfűszeggel, korianderrel, majoránnával, fokhagymával, fehér és fekete borssal gazdagon fűszerezett leves. Tészták, gombócok [ szerkesztés] Nudli (kluszki, kulochy) – nyers vagy főtt burgonyából, lisztből, tojásból készített burgonyametélt. Szürke nudli (szare kluszki, szare kluchy, przecieruchy) – reszelt nyers burgonyából készülő, jellegzetesen szürkés színű metélt, melyet apróra vágott sült hagymával és szalonnával, vagy savanyú káposztával ízesítenek. Gombóc (pyzy drożdżowe, kluchy na łachu) – búzaliszt, élesztő, tej, vaj, tojás felhasználásával készülő, édesen ( lekvár, gyümölcs) vagy sósan (hús, szószok) felszolgált főtt tésztaféleség. Töltött burgonyagombóc (pyzy ziemniaczane) – burgonyából készített gombóc darált hússal töltve. Burgonyás tócsni (placki ziemniaczane, plendze) – burgonyából készülő sült tészta ( tócsni) sóval vagy cukorral megszórva. Mákos guba (makówki, makiełki) – jellegzetes lengyel édesség, főképp Szenteste fogyasztják.
Jellemző ételek [ szerkesztés] A Wielkopolska konyha jellegzetes ételei: Levesek [ szerkesztés] Főttburgonya-leves (ślepe rybyl, rzadkie pyrki, ruks, ruksa) – aranyszínű zsömlével felszolgált sűrű tejes, tejszínes vagy írós leves szalonnával, újabban húsbetéttel is. Tyúkhúsleves (rosół z kury) – ünnepi és vasárnapi étek régebben borsóval, babbal, pirított kenyérkockákkal vagy grízgombóccal gazdagítva, újabban tésztával vagy nudlival. Vérleves, fekete leves (czernina, czarnina, czarna polewka, czarna zalewajka) – korábban liba, napjainkban kacsa véréből készülő sötét színű leves. Véreshurka-leves (kiszczonka) – a véres hurka kifőzése után visszamaradt víz, továbbá liszt, tej és fűszerek felhasználásával készülő leves. Kelkáposztaleves (parzybroda) – gyakran a magyar kelkáposztaleveshez hasonlóan majoránnával, köménnyel és főtt burgonyával készül, de rántás nélkül. Eintopf – a gulyáshoz hasonló sűrű zöldségleves, illetve egytálétel szalonnával, rizs - vagy darabetéttel. Rumpuć – az eintopf egyik fajtája, mely alaplé, káposzta, hagyma, sárgarépa és burgonya felhasználásával, esetenként alma vagy paradicsompüré hozzáadásával készül.
A fűszerek természetesen a régi lengyel konyhának is nélkülözhetetlen elemei voltak, leginkább fokhagyma, vöröshagyma, petrezselyem, babérlevél, sáfrány, mazsola, fekete bors, gyömbér, fahéj, szerecsendió és citrom került a fazekakba az alapanyagok mellé. Nagy-Lengyelország konyhájának mai képét a 19. század alakította ki, amikor is széles körben kezdték termeszteni és fogyasztani a burgonyát. Ennek az erős kulináris hatásnak köszönhetően a nagy-lengyelországi konyha egyértelműen megkülönböztethetővé vált más lengyel régiók konyhájától, s kialakult egy karakteres, sajátos ízvilág, a "poznańi gyomor". A legfontosabb étel-alapanyag a burgonya és a liszt lett, a hús- és halfogyasztás pedig visszaszorult. A szegényebb házaknál húst (vagy chabas-t) csak az ünnepek vagy a disznóvágás alkalmával fogyasztottak. A kispolgárság és a proletariátus napi étrendének alapját így a burgonya, a lisztes és tésztás ételek, a gabonafélék, a savanyú káposzta, a kenyér, a hering és a szalonna adta. A legszegényebb munkások menüje főleg burgonyát és káposztát tartalmazott.
Nagy-Lengyelország konyhája ( lengyelül: Kuchnia wielkopolska) egy történelmi régióban kialakult, helyi sajátosságokkal rendelkező konyha Lengyelországban. Története [ szerkesztés] Köles, a középkor fő tápláléka A mai Nagy-Lengyelország területén élt emberek legfontosabb tápláléka az őskorban a búza, a köles és az árpa volt. E gabonafélék termesztése i. e. 2500 körül kezdődött. Később, a 8. századtól a rozs is a fontos élelmiszer-alapanyagok közé került. A korai középkorban kezdődött a hüvelyesek, a len - és másféle olajos magvak termesztése, és ugyanebben az időben lett meghatározó a szarvasmarha, a sertés és a juh tenyésztése az addig jellemző vadászattal szemben. A 11. századtól további zöldségfélék felhasználásával gazdagodott a térség konyhája, különösen az uborka, a tök, a fokhagyma, a káposzta, a fehér - és sárgarépa, valamint a paszternák vált kedvelté. Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás korától ( 1572 – 1697) az ország három felosztásáig ( 1772 - 1795) terjedő időben nőtt a vadhús, a baromfi, a marha- és sertéshús fogyasztása, s fontos szerepe volt a méznek, a vodkának és a hígított sörnek.
Nem hajlandó érzelmileg azonosulni a világgal. Például amikor lecseréli a feleségét, nem egy másik szerelmet követ, hanem ugyanúgy választja ki a csajt, mint ahogy a cipőjét. Háy János - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. Mivel a cégvezető ennyire elkötelezte magát egy oldal mellett, ahol a tárgyi értékek dominálnak, a próféta feladata lett hasonlóan erősen képviselni a szellemi értékeket, az indulatok tehát ebből fakadnak. Háy János azért még hozzátette, hogy ha saját magából indul ki, ő is az érzelmi elköteleződés híve, és nagyon nem tartja jó útnak, ahová a világ épp jutott és amerre tartani látszik, mert az anyagi részek felülértékelése elveszi a fókuszt az igazán fontos dolgokról. (Borítókép: Háy János 2021. október 12-én. Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség)
Csakhogy olyan korban élünk, amelyben az esendőséget tagadni szokás! Mivel az esendőség a létezés alapélménye, minden humánum szükségszerűen sérülékeny, akár spirituális, akár materiális értelemben. Háy János: Nehéz | Olvass bele. A mai ember azért retteg a másiktól, mert attól tart, hogy a másik felfedezi tökéletlenségét. A tökéletes, noha isteni eredetű, ugyanakkor félelmetes is, egy idő után pedig egyszerűen érdektelen és unalmas. Egy efféle dráma/novella rámutat arra, hogy van még mit tanulnunk egymásról/tól. Noha a valódi érzelmek felszínre juttatása, az igaz, élethosszig tartó barátságok kiépítése, a legkedvezőbb szülői szeretetforma megvalósítása a gyermekeink számára, a hittel teljes megbocsátás képességének gyakorlása, legegyszerűbben: az odafigyelés belső hangjainkra és a külső segélykiáltásokra nagyon-nagyon… NEHÉZ!
Nem derül ki, melyek a valós ok-okozati következmények: az édesanya érzelmi elhatárolódása sodorta gyermekét az alkoholizmus tévútjára, vagy a felnőtt gyermek hanyatlásának látványa züllesztette le az anyai kötődést tehetetlen közönnyé. A darab azonban megfelelő rálátást ad ahhoz a szemléletforduláshoz, hogy az alkoholizmusra érdemes nem problémaként, hanem tünetként tekinteni. Számos hétköznapi szorongás kerül megjelenítésre ebben a színdarabban. Elhárítások sorozatával fokozódik a feszültség, amiből egy-egy bázismondat robbantja fájdalmát a nézőre, azonnal feloldva az addig felhalmozott stresszt – ilyenformán lehet gyógyító Hay János Nehéz című drámája annak, egy szorongásokkal terhelt életúton, aki hagyja magát alárendelni a rászabaduló érzelmeknek. Háy János: A gyerek (Új Palatinus Könyvesház Kft., 2007) - antikvarium.hu. Épp olyan enyhülést hoz, mint a hagyma nátha idején. Transzgenerációs örökség 120 percben Nézzük most a Nehéz című darab mondandóját holisztikus szemlélettel. Azon a ponton, ahol csupán a történetet látjuk, ismerősen visszhangozhatnának fejünkben a felszínes vélemények: na, ezért nem kell részegesnek lenni, vagy: nem tudta megbecsülni a jó dolgát, esetleg: napi nyolc óra munka után, francnak sincs kedve még ilyen sínylődést végignézni, mikor megvan nekem a magam baja is.
vámosmikolkai, fura, Háy is éppen onnan származik) puzzle- darabokat pont az újraéledő (?! ) anyai szeretet fogja tökéletesen kirakhatatlanná tenni. A férfinak rá kell döbbennie, hogy egész életében a szülői utasításoknak megfelelően döntött. Sosem volt igazán önálló, mindig meg kellett felelnie egyfajta elvárásrendszernek – megmondták, mikor mit kell éreznie, tennie, mit hogyan kell megélnie. Ez a rendszer előbb alkoholistává tette, majd közvetve, de belesodorta a halálba is. A néző tudja, várja, hogy az elkerülhetetlen bekövetkezzék, de egyikünk letargiája sem lenne katartikus, ha az anya nem magyarázza el pár mondatban, mi okozta az igazán nagy tragédiát. Itt már nem homályos a képlet: bármelyikünk családjáról lehet szó! Amelyben szeretet és odafigyelés nélkül, alkoholproblémákkal, kisebbségi komplexussal, a vidéki fásultságból a fővárosi örökmozgás lélektelenségébe süllyedve élnek a különféle, potenciálisan értékes embertársaink. Végső soron a tanulság az, hogy mindannyian megsebzettek, esendőek vagyunk, ezért kellene egymást megérinteni, elfogadni, támogatni.
ÉS-KVARTETT Márton László Hamis tanú című regényéről beszélgetett Károlyi Csaba, Bárány Tibor, Rácz Péter és Zelei Dávid. " Zelei Dávid: (…) Az a hidegrázós a dologban, hogy a valós szereplők találkoznak a XIX. századi regényhősökkel, meg az író által kitalált szereplőkkel, és ebből a katyvaszból, miközben azt várnánk, hogy valami fiktív dolog jön ki, mégis olyan következtetés adódik, ami nagyon is ismerős számunkra a való világból. Bevonja a fikciót a történelem terébe, és ugyanolyan érvényes lesz az egyik, mint a másik. Ilyenkor jönnek elő nagyon erős mondatok. Egyetlen példa. A már említett Gudbrand Gregersen történetét olvasva megtudjuk róla, hogy az egyik nagy haverja Berend Iván, Jókai Fekete gyémántok című regényéből. Már kaptunk is egy valós szereplőt meg egy fiktívet. Majd még egy fiktív kerül hozzá a szerző világából, Sáfrány Peti, aki a kocsmában arról szokott beszélgetni, hogy amikor hajótörést szenvedett, akkor levágtak egy nyomorék gyereket, mint egy csirkét, kicsorgatták a vérét, és megették.