Hozzávalók: Egy szép nagy sertéscomb egyben Só Bors 2 fej fokhagyma 2 egész vöröshagyma Egy nagy doboz sertészsír Recept: Pazar, isteni finom puha, omlós sertéshús, ami szinte szétolvad a szájban. És nincs is vele túl sok tennivaló, a legnagyobb munkát a sütő végzi! A húst előző nap jól besózzuk, megborsozzuk, késsel lukakat fúrunk bele, és a vájatokat jól teletömködjük fokhagymával. Másnap egy megfelelő méretű sütőtálat alaposan kikenünk zsírral, rátesszük a húst, a hús köré dobáljuk a meghámozott fokhagymákat, és a hagymaszeleteket is. Mellétesszük a tekintélyes mennyiségű zsírt, ebben az olvadt zsírban fog szépen " konfitálódni " a hús. Fedőt teszünk az edényre, vagy nagyon betakarjuk alufóliával. 180-200 °-on körübelül 2 h-n át sütjük. Ekkor ellenőrizzük egy villával a húst, ha jó puha, akkor fedő nélkül még egy picit sütjük. Ha még szükséges puhulnia, folytatjuk a sütést. Szakácskönyv/Töltött káposzta/Kolozsvári töltött káposzta 3. – Wikikönyvek. Felszeleteljük, és főtt krumplival, vagy krumplipürével, savanyúsággal tálaljuk.
Sajnos, nem található a keresési feltételnek megfelelő tartalom. Próbáljuk meg újra, más kifejezésekkel. Keresés:
A füstölt szalonnából kakastaréj szalonnát készítünk, a debreceni kolbászt bevagdossuk és zsírban megsütjük. Tálalása: A következőképpen tálaljuk, megfelelő tálba helyezzük a tejfeles apró káposztát, tetejére tesszük a töltelékeket, mellé tesszük a roston sült sertésbordát, a debreceni kolbászt és a fűszerpaprikába mártott kakastaréj szalonnát. Savanyúban sült sertéscomb recept Kovács Zsuzsanna konyhájából ... | Magyar Őstermelői Termékek. Meglocsoljuk kevés tejföllel és a finomra vágott friss kaporral megszórjuk. A kolozsvári töltött káposztát minden esetben forrón tálaljuk.
Megfelelő edényben zsíron szeletekre vágott vöröshagymát pirítunk, hozzáadjuk a finomra vágott fokhagymát és köménymagot, felengedjük füstölt lével és zsírjára visszapirítjuk. (Füstölt levet úgy kapunk, hogy a füstölt sertéscsontot bő vízben két órán keresztül főzzük. ) A savanyú apró káposztát hideg vízben kimossuk, kicsavarjuk és a pörkölt alapra helyezzük. Lazán összekeverjük, ezután sertéstarja-csontot, füstölt kolbászt, füstölt oldalast, vagy füstölt csülköt teszünk az apró káposzta közé. Tetejére egyenletesen elosztjuk a káposztalevélbe csavart töltelékeket, megszórjuk finomra vágott csomborral és kaporral, felengedjük füstölt lével és fedő alatt, lassú tűzön kb. két óráig főzzük. A maradék apró káposztát természetesen a tetejére tesszük. A megfőtt káposztát tűzálló tálba kiszedjük, melegen tartjuk. A visszamaradt apró káposztát tejfeles habarással besűrítjük, tálalásig félretesszük. A sertéskarajt tíz egyenlő szeletre vágjuk, sózzuk, lisztbe mártjuk, és forró zsírban mindkét oldatát pirosra sütjük.
N. K. Jemisin: Az ötödik évszak (Agave Könyvek, 2016) - Így ér véget a világ... utoljára Szerkesztő Fordító Lektor Kiadó: Agave Könyvek Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2016 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 360 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 15 cm ISBN: 978-963-419-106-3 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Három szörnyű dolog történik egyetlen nap leforgása alatt. A szürke kisvárosi életet élő Essun arra tér haza, hogy férje brutális módon végzett a kisfiukkal, majd elmenekült és erőszakkal magával vitte a lányukat. Eközben a hatalmas Sanza - az egész világot befolyásoló birodalom, aminek találmányai évezredek óta a civilizáció alapjait képezik - összedől, mert teljes lakossága egy őrült bosszújának áldozatául esik. Ötödik Évszak - Wikiwand. S végül, a Rezdületlenként ismert kontinens szívében egy óriási, vöröslő repedés keletkezik, és az általa kiokádott hamu elsötétíti az eget. Egyesek szerint évekre.
Az elmúlt évben az Agave Könyvek jóvoltából volt szerencsém több olyan kötetet is olvasni, amelyeket a külföldi kritikusok a fantasy következő lépcsőfokának neveztek. Hosszan lehetne értekezni arról, hogy leírható-e a fantasy haladása fejlődésként vagy sem, meglátásom szerint ezek a könyvek úgy tudják összeszedni a műfaj jellegzetességeit – gondolok itt a világépítésre, az idegen fajokra, legyenek azok emberszerűek vagy sem, és magára a narratívatípusokra –, hogy ezalatt intelligens módon behozzák az újat a korábbiak helyére vagy mellé, amitől valóban kiugróvá válnak. Ilyen elképzelésekkel élt A varázslók -trilógia, de Az ötödik évszak N. K. Jemisintől is ebbe a kategóriába esik. A Jemisin írta fiktív világ onnan indul, ahol a legtöbb narratíva véget ér, az Apokalipszistől. Ezt a tényt azzal bővíti ki az írónő, hogy ez az esemény nem egyszeri, hanem többszöri – amikor kizökken az idő, megtörténik a pusztítás, vagyis egy negyedik évszak után jön egy ötödik is. Az ötödik évszak vendéghaz. A látszólag lehetetlen pozíciót Jemisin arra használja fel, hogy posztapokaliptikus világát egyfelől felépítse, másrészt ezalatt meg is magyarázza azokat a tudnivalókat, amelyek segítségével gyakorlatilag egésszé teszi ezt a világot.
Essunt viszont nem érdekli, hogy az ismert világ összeomlik körülötte: ő maga fogja puszta kézzel elpusztítani, ha ezt kell tennie a lánya megmentéséért. Mit tartogathat egy olyan regény, amely így indul: "Kezdjük a világvégével. Essünk túl rajta, aztán térjünk át érdekesebb dolgokra"? A Blogturné Klub négy tagja is ezt próbálja kideríteni. Ha pedig ti is velünk tartotok, lehetőségetek lesz megnyerni az Agave kiadó által felajánlott példányt N. K. Jemisin legújabb regényéből. Ó te jóságos ég, ismét szerelmes vagyok! De kezdjük az elején – N. Jemisin regényével még tavaly találkoztam, amikor megjelent külföldön. Már akkor megtetszett a felrakott részlet, így azonnal felkerült a várólistámra. Képzelhetitek, ezek után nagyon megörültem, amikor megláttam, hogy itthon is megjelenik. Az ötödik évszak | Próza Nostra. És igen, imádtam! De még mennyire! A regény a világvégével indult, és őszintén szólva, tényleg az volt a legunalmasabb része. Nem is szórakoztunk vele sokat, hiszen ez már a sokadik évszak volt (tizenkét évszakot említenek a krónikák), és rengeteg más dolga akadt a főszereplőnek, akinek az útját egyes szám második személyben mutatta be az írónő.
Leírás A. B. Jehosua korunk egyik legjelentősebb prózaírója, akit már sok nyelvre lefordítottak. Izraeli író. S ez az ő esetében jóval többet jelent, mint Izrael államban születni és ott élni. Még ha nem is tudnánk, hogy régi jeruzsálemi szefárd családból származik, akkor is megéreznénk, hogy a földhöz és a városokhoz nemcsak nemzeti vagy akár bibliai, hanem nagyon is személyes reminiszcenciák fűzik. Jehosua remek elbeszélő. Azok közé a modern prózaírók közé tartozik, mint a késői Thomas Mann, akik úgy tudnak olvasmányosak maradni, hogy nem térnek vissza a 19. századi regény típusához. Ő sem szövegeket ír, hanem elbeszél, olyan emberek életéről, akikkel azonosulhatunk, vagy akiknek sorsában, mint tükörben, saját lehetséges, ha nem is valóságos sorsunkra ismerhetünk. Teszi ezt anélkül, hogy magára öltené a mindent tudó narrátor köpönyegét. Jehosua szekuláris író, a vallásnak nincs helye a világról való gondolkozásában, kivéve, ha olyanokat ábrázol, akiknek van. Ugyanakkor egész írói gondolkodását meghatározóan befolyásolták a bibliai narratívák.