Újra látogatható Dzsószer fáraó lépcsős piramisa - 4700 éves 2020. március 5., csütörtök, 21:40 Hosszú évekig tartó felújítás után újra megnyílt a látogatók előtt az egyiptomi Dzsószer-piramis. Dzsószer fáraó lépcsős piramisa, a szakkarai nekropolisz leglátványosabb építménye, a valaha épült legrégibb piramis. A 60 méter magas, 4700 éves kőépítmény restaurálására 104 millió egyiptomi fontot (2 milliárd forint) költöttek, a felújítás 2006-ban kezdődött, 2011 és 2013 között az egyiptomi forradalom miatt szünetelt. Újra látogatható Dzsószer fáraó lépcsős piramisa - 4700 éves. Helyszűke miatt a ritka piramist naponta csak 45 látogató keresheti fel. A piramis építtetője a III. dinasztia legjelentősebb uralkodója, Dzsószer fáraó volt, tervezője pedig a világ első ismert tudósa, a polihisztor Imhotep, akit zsenialitásáért később istenként tiszteltek Egyiptomban. Imhotepet egyesek a világ első építészeként tartják számon. A felújítás célja az összeomlás előtt álló piramis megmentése volt. A négy külső homlokzat restaurálásán kívül helyreállítási munkálatokat végeztek a piramis belsejében is, így renoválták a sírkamrához vezető folyosókat, a 28 méter mély és 7 méter széles sírkamrát és a fáraó szarkofágját is.
Kevesebb megjelenítése További információ Wikipédia
A 14 évig tartó renoválás során viták támadtak a munka minőségéről, végül a műemlékvédelmi minisztérium elismerte, hogy egy porréteg eltakarítása szükségtelen rongálást okozott a piramisban, hátrányosan hatott ki a statikára, és az építmény kulcselemeit tette ki az időjárás viszontagságainak. Forrás: MTI
Nigéria a kiesés küszöbén az Afrika-kupán Ismert a negyeddöntő első résztvevője az Afrika-kupán, hiszen Elefántcsontpart Benin magabiztos legyőzésével továbbjutott csoportjából. Dzsószer fáraó piramisa. Az előzetesen esélyesnek tartott Nigéria viszont azzal, hogy csak egy gól nélküli döntetlenre volt képes Mali ellen, a kiesés szélére sodródott. Szombaton a szintén favoritnak vélt Kamerunnak Zambia ellen kellene megmutatnia, hogy képes jobb játékra, mint Egyiptom ellen, a Fáraók pedig Szudán legyőzésével máris bejuthatnak a legjobb nyolc közé. Rekord dőlhet meg az idei Afrika-kupán Miután a FIFA rendkívül feszes versenynaptárat határozott meg, az Afrikai Labdarúgó Szövetség (CAF) a sorozat története során először úgy döntött, összevonja a 2006-os világbajnokság és az Afrika-kupa selejtezőit. A 2004 nyarán indult maratoni küzdelemsorozatban számos meglepetés született, hiszen a korábban - sőt a mai napig is - a kontinens meghatározó futballnemzetei közé sorolt válogatottak legtöbbjének a vb-szereplést jelentő csoportelsőség megszerzése túl nagy falatnak bizonyult.
Ez a munka, az új ötletek szerint készült, a fenti reform kezdetét jelezte. A klasszicizmus a zenében éri el csúcspontjáta 18. század második felében. Ebben az időszakban Bécsben a zeneszerzők Josef Haydn, Ludwig van Beethoven és Wolfgang Amadeus Mozart alkotják az egész világ számára ismert remekműveket. A munkájuk középpontjában fizetnekszimfonikus műfaj. Joseph Haydn helyesen az instrumentális klasszikus zene atyja és a zenekar alapítója. Ő határozta meg az alapvető törvényeket, amelyekkel a szimfónia fejlődését meg kell építeni, meg kell állapítania a szekciók sorrendjét, meg kell adnia nekik a végső pillantást és meg kell találni az ideális formát, hogy megtestesítsék ennek a műfajnak a mély tartalmát - négy részből. A klasszicizmus a zenében újfajta háromrészes szonátát hozott létre. Az ebben a formában írt művek nemes, finom egyszerűséget, könnyedséget, élelmet, földi örömet és lelkesedést szereztek. Szonáta - szimfonikus továbbfejlesztéseművek V. A. Mozart műveiben készültek. Ez a híres és szeretett zenész Bécsben, Haydn eredményei alapján számos értékes operát írt a modern kultúra számára: a Varázsfuvola, Don Juan, Figaro házassága és mások.
Az egy síkban tartott felületalakítást, a szimmetria hangsúlyozását. Új szerkezeti anyag jelenik meg, az öntött- és kovácsoltvas., A klasszicizmus szobrászata A szobrászok az ókori klasszikus műveket tekintették mintaképül. A klasszicizmus szabályait, szigorú előírásokat követve örök szépségű alkotásokat akartak létrehozni. Tanulmányozták és másolták az Itáliában feltárt görög és római szobrokat. Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására törekedtek. Fő témájuk a görög-római mitológia lett, valamint művészek, politikusok mellszobrai római köntösben. Az épületek díszítettsége az oromzatok domborműveire, kút- és fülkeszobrokra korlátozódott. A szobrokat is hűvös nyugalom jellemzi, valami örök, de élettől távoli. A mezítelen test természetessége, dísztelen egyszerűsége érvényesült A klasszicizmus zenéje A zenében az 1750–1820 közötti korszakot nevezik klasszikusnak. A barokkal szemben a stílus itt is egyszerűsödött, a mű szerkezete világos, áttekinthető és harmonikus lett. A vízszintes szerkesztési elvet a függőleges váltja fel: megszűnik a szólamok egyenrangúsága, egy dallam van, a többi ennek van alárendelve.
A 17-19 században az európai államok kultúrájábanhogy a hihetetlen és ellentmondásos barokk stílus helyettesítse a szigorú racionalista klasszicizmust. Főbb alapelvei az ideális, világos, logikailag teljes és harmonikus műalkotások megteremtésére irányulnak. A klasszicizmus a zenében új trendeket hozott a kompozíció tartalmával és formájával kapcsolatban. Ebben az időszakban a műfajok, mint a szonáta, a szimfónia és az opera tökéletességet érnek el a zeneszerzők munkáiban. Valódi forradalom a zenei művészetbenK. Gluck reformja lett, amely három alapkövetelményt hirdetett a művekhez: az igazság, a természetesség és az egyszerűség. Annak érdekében, hogy könnyebben közvetítse a nézőnek a drámai művek jelentését, eltávolítja az összes szükségtelen "effektust" a pontszámokból: ékszerek, tremolo és trillák. Ebben az esetben a fő hangsúly a mű költői képének feltárása, a főszereplő belső tapasztalatainak tudatosítása. A klasszikus zene a legélénkebben megtalálható K. Gluck Orpheus és Eurydice operában.
Az európai klasszikus zene korszakai Őskori zene Ókori zene Középkori zene Újkor Reneszánsz zene Barokk zene Bécsi klasszikus zene Romantikus zene 20. század Impresszionista zene Késő romantikus zene Neoklasszicista zene Verista zene Expresszionista zene Folklorista zene "A hatok" zenéje Szeriális zene Elektronikus zene Aleatorikus zene Minimalista zene Bruitista zene 21. század Kortárs komolyzene m v sz A bécsi klasszikus zene vagy bécsi klasszika (közkeletűen, bár helytelenül bécsi klasszicizmus) korának az európai komolyzene történetében az 1750 és 1827 közötti időszakot nevezzük. Ezekben az évtizedekben alkottak azok a zeneszerzők, Haydn, Mozart és Beethoven, akiket műveik stílusbeli kiegyensúlyozottsága, dallami, harmóniai és formai kidolgozottsága, kifejezésbeli gazdagsága miatt mintaszerűnek, példaértékűnek, egyszóval klasszikusnak tekint a zenetörténet-írás. (Gyakran klasszikus zenének nevezik általános értelemben a komolyzenét is, de amennyiben egy szórakoztató zenei alkotás példaszerű, mintaszerű, akkor erre is alkalmazható ez a megjelölés.