A vetélkedőn 22 magyar tanítási nyelvű líceum növendékei szerepeltek (a második kolozsvári felvételen a Visszhang főiskolás diákrádió köré tömörült egyetemi hallgatók is), s jelen voltak a szakértők, köztük Almási István, Bandi Dezső, Gazda Klára, Gazda József, Kallós Zoltán, Katona Ádám, Kelemen Ferenc, Kovács Ildikó, Könczei Ádám, Lőrincz Lajos, Molnár István, Seres András, Szentimrei Judit, Vasas Samu, Vermesy Péter, valamint Bágyoni Szabó István, Beke György, Farkas Árpád, Forró László, Magyari Lajos, Vásárhelyi Géza írók, költők is. A rendezvényeken rendszeresen felléptek a kolozsvári, csíkszeredai, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi táncházak zenekarai és népdalénekesei, s népszerűvé váltak a széki négyes, a dombói, kalotaszegi és mezőségi táncrend, a gyimesi kettős jártató és sirülő, a tatrangi borica, valamint a vicei, nagysajói, vajdaszentiványi táncok. A Kaláka mint látványossági forma elsődlegesen egy-egy tájegység táncrendjének és népdalainak megtanulására, továbbá népszokások bemutatására, a díszítő funkcióval felruházható tárgyakra, öltöztető elemekre összpontosított.
Minden vetélkedő a népszerűvé vált Kaláka-hívogató – "A dombói nagyhegy alatt... " – dallamára egy díszlettáncház gerendái közt zajlott le, lehetőséget adva résztvevőknek és nézőknek az etnikai tudat élményszerű elmélyítésére. A Kaláka tömegkommunikációs teret, csatornát biztosított az 1970-es évek végén kibontakozó táncház mozgalomnak. A felvételek sok száz főnyi közönség előtt történtek; a székelyudvarhelyi Sportcsarnokot felavató 1980. március 10-i Kaláka például 2500 néző jelenlétében zajlott le. Irodalom Péter Sándor: Kalákások. Megyei Tükör, 1977. november 25. Sebestyén Mihály: Tulipán a farmeron. Utunk, 1978/19. Szabó Zsolt: Értékmentés. Igazság, 1978. április 21. Ekés László: Csángó hímzés farmernadrággal. Brassói Lapok, 1978. június 3. Magyari Lajos: A közügyiség dicsérete. Megyei Tükör, 1978. november 3. Szekernyés János: Szépségek forrása. A TV kalotaszegi Kalákájáról. A Hét, 1979/14. Kelemen Ferenc: Levél Csáky Zoltánnak és Simonffy Katalinnak Kaláka-közérzetről. Utunk, 1979/14.
televíziós műsorok gyártásában való részvétel: televíziós riportok, interjúk előkészítése... Szerkesztő, Szövegíró Alkalmazotti jogviszony Általános munkarend Előny korábbi televíziós tapasztalat, SAP ismeret, fájl-formátumok ismerete Pár év munkatapasztalat... a jövőben Kávé az irodában Munka Laptop Munka telefon Látogatást tehetsz a saját gyártású műsoraink... Médiatervező, Tanácsadó Angol - középfok Önnek ajánlott állásaink
Fel, fel, ti rabjai a földnek, fel, fel, te éhes proletár! A győzelem napjai jönnek, rabságodnak vége már. A múltat végképp eltörölni rabszolgahad indulj velünk! A föld fog sarkából kidőlni: Semmik vagyunk, s minden leszünk! Ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát! és nemzetközivé lesz holnapra a világ! Védelmező nincsen felettünk, se isten nem véd, sem király: A közjó alkotói lettünk – hát vesszen el, ki ellenáll! Pusztuljon ez a rablóbanda, a rabságból elég nekünk. A múltat végképp eltörölni? | Felvidék.ma. A lángot szítsuk, rajta, rajta! A vas meleg, hát ráverünk. A gazdagoknak kedve-kénye erőnkből szívja ki a vért, csaló az államok törvénye, mert minden bajt szegényre mért. Kíndolás most a munka bére, de már ebből elég, elég! Szerszámot hát az úri kézbe s ide a jognak a felét! Mi milliók, mi munka népe, mi alkotunk a földtéken, mienk lesz még pompája, fénye s a munka nem lehet szegény. A tőke még a húsunk marja, de már a gyáva had remeg – kelőben már a munka napja s ragyogni fog a föld felett. Bolondozzunk! Sziasztok! Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot.
A múlt az, amit a feljegyzések és az emlékezet megőriznek. S mivel teljesen a Párt szabályozza tagjainak gondolatait, következésképpen a múlt az, amit a Párt annak szán. "
Ez azonban nemcsak azt jelenti, amit elég cinikusan, de nagyon frappánsan így fogalmazott meg Geroges Clemenceau: A háború túl fontos dolog ahhoz, hogy katonákra bízzuk. Hastings szerint, ha a politikusok már az egyetemen elsajátították volna az alapokat, akkor feltették volna maguknak a hadtörténelem alapkérdéseit. "Mik a célok? Hogyan fogjuk azokat elérni? ". Véleménye szerint ezek a kérdések sem feltéve, sem megválaszolva nem lettek sem Vietnám, sem Irak, sem Afganisztán, sem Líbia esetében, az ismert káros következményekkel. Egy Vietnámot megjárt tengerészgyalogos tábornok szerint: Ha az indokínai háború tanulságai eljutottak volna (a politikusokig), be sem tettük volna lábunkat Irakba. Biddle messzebb megy: Nem az amerikai hadsereg küldi magát háborúba. A béke vagy háború kérdését civilek döntik el. Olyan civilek, akik egyre kevesebb történelmi vagy átfogó elemzési tudásra támaszkodhatnak. Keveset, de leginkább semmit sem tudnak sem a jogos háború hagyományáról, sem a modern katonai műveletek logisztikai, földrajzi és fizikai korlátairól.