Az elődeink ránk hagyott kincseinek megismerésével, megértésével éppen nem meghamisítjuk múltunkat, hanem megtiszteljük és kiemeljük azt – vallják a tervezők. A déli oldalra új, a balatoni építési hagyományokból ihletődő bejárat készült. A tisztálkodási szokásokban történt változások miatt a földszinti lakószobák mosdókkal egészültek ki, a ház főbb életterei viszont újra változatlan eleganciával elégítik ki a lakók igényeit. A tető újjáépítése lehetőséget teremtett annak viszonylag kedvezőbb beépítésére: könnyen leválasztható, szeparálható hálóhelyiségek kerültek ide a tágabb család számára. A legintenzívebb használatot a nyári időszak jelenti. Az épület kerti oldalra eső bővítéseként elkészült fedett-nyitott mulatótér ekkor tölti be központi szerepét. Így néz ki a felújítás után Fotó: Szabó Miklós Így írhatja tovább a tulajdonos, a kivitelező – Fazakas András (Kőház 2000Kft. ) – és a tervezők – dr. Szűcs Endre, Tóth Péter DLA, Mérő Máté, Kis Kálmán (Mérmű Építész Stúdió) – egy balatoni ház két évszázados történetét.
2000-ben Veszprém megyében az év házának választották. A Mérmű Építész Stúdió által tervezett mesés házakról, köztük a Balaton-felvidékre megálmodott portákról már több alkalommal írtunk. Ezúttal egy újabb – bár korábban tervezett – remekével jelentkezett az építészmérnökök csapata, mely Aszófő központjában keresi új, szerető gazdáját. Biciklivel csupán 10 percre van a Balaton, a szomszédban a mindig pezsgő Balatonfüred, az átmenő forgalomtól és tömegturizmustól azonban kellő távolságra helyezkedik el a porta. Az eladó, teljes generálon átesett százéves, nádfedeles aszófői parasztház 2000-ben elnyerte a "Veszprém megye Év Háza" kitüntető címet – írják Facebook bejegyzésükben, ahol minden apró részletet elárulnak az épületről. A 616 négyzetméteres telken lévő épületben a nádfedeles rész 70 négyzetméter, míg a cseréptetős rész a földszinten 50 négyzetméter alapterületű, utóbbiban ezt egészíti ki a Tihanyi-félszigetre néző panorámás, 15 négyzetméteres tetőtéri galéria, valamint a 10 négyzetméteres pince.
Vezető tervező / Master: Dr. Szűcs Endre építész / architect Tóth Béla háza Balatonakaliban. A tulajdonos egykori születési helyére, Balatonakali legrégebbi falurészébe szeretett volna visszaköltözni. Ugyan az ő egykori szülőházában már egy másik család lakik, de átellenben sikerült megvásárolnia egy 1800-as évek végén épült műemlék parasztházat. Ezt a házat kellett a mai kor és a megbízó jelen igényei szerint élhető lakhellyé változtatni. A megbízó szeretett volna egy kódisállást (koldus állás, előtető nyugat-magyarországi megnevezése), ami a későbbi tervekben lekerült a rajzokról. Az egykori pajta hatalmas nappalivá alakul, benne család- és térszervezőként egy búbos kemencével, ami köré csiga szerűen lépcső fut fel a tetőtéri lakrészekbe. Az utolsó vándoriskolás munka a Mérmű Építész Irodában egy komáromi pár családi háza volt. A vezető tervező, Szűcs Endre és Szilágyi Szabolcs is készített rá több alaprajzi koncepciót. Alább Szűcs Endre alaprajzi koncepciója látható Szilágyi Szabolcs külső részletformálásával.
Bármennyire is korszerűtlennek hat, de falvainknak 150 évvel ezelőtt volt összképe, tájjellege, magyaros jellege. Sok, arányaiban szép, díszítőmotívumaiban eredeti, falusi házunk van még ma is. Igenis, van saját építőművészetünk, csak meg kell találni a gyökereit és megtanulni alkalmazni az új házak tervezésénél. Ne elégedjünk meg egy-két skanzennel, nagy nehezen műemlékké nyilvánított parasztházzal. Kattoghasson nálunk is az idegen fényképezőgépe szerte az országban és a fényképalbumot nézegetve a ráismerés örömével kiáltson fel: "Itt már jártam, ezt ismerem, ide okvetlenül vissza kell még jönni! " A falusi házak tervezése mintha valahogy mindmáig kívül esne a hazai építészek érdeklődési körén. Az építész, mint műszaki ember, a ráció megszállottja, ehhez a másik világhoz pedig szív, lélek és érzelmek szükségeltetnek. Létezik egy vita szakmai körökben arról, hogy szabad-e ma úgy házat építeni, hogy nem vesszük figyelembe a XXI. század technikai-kényelmi beállítottságát és ennek ellenében hagyományos módszerekkel és építőanyagokkal, hagyományos tereket és formákat létrehozni.
Országszerte rendezvényekkel emlékeznek meg ma a magyar szabadságharc 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 honvédtábornokáról és a Pesten kivégzett Batthyány Lajosról, az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről. A fővárosi Kossuth téren reggel 8 órakor katonai tiszteletadás mellett – Orbán Viktor kormányfő jelenlétében – felvonják, majd félárbocra engedik Magyarország nemzeti lobogóját. A kegyeleti megemlékezés kifejezésére a lobogó egész nap félárbocon marad, majd a gyásznap másnapján vonják le. Ezt követően, 9 órakor a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást és megemlékezést tartanak, ahol Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mond beszédet. Vas megyében az államfő Áder János köztársasági elnök a Vas megye Rátóton mond beszédet az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen. A Vidékfejlesztési Minisztérium részéről V. BOON - Október 6-ai megemlékezések és sport győzelmek – a 41. hét legjobb képei. Németh Zsolt államtitkár mond köszöntőt. A Honvédelmi Minisztérium és Gyula Város Önkormányzata közös megemlékezést tart a nemzeti gyásznapon.
2022. március 21. 13:33 | Such Tamás A békéscsabai Munkácsy-negyed második köztéri szobrát leplezik le március 23-án (szerdán) 14 órakor, az Aradi vértanúk ligetében. Ezúttal Munkácsy Mihály Rőzsehordó nő című alkotása elevenedik meg 3D-s formában. Az elmúlt év novemberében Boros Péter Munkácsy életnagyságú szobrát avatták fel a Munkácsy Mihály Múzeum lépcsőjén. Szerdától pedig már a csabai születésű, ám a szeptember óta Szegeden tevékenykedő Prisztavok Tibor szobrászművész, művésztanár Rőzsehordó nő jét láthatják a kisligetben sétálók. (Tibort 36 éve ismerem; tegeződve beszélgettük. ) – Miben tér el a munkád ez eredetitől? – Eleve egy kétdimenziós kép háromdimenzióssá való átalakítása mindig valami absztrakciós folyamattal jár. De ez visszafele is igaz: egy portré megrajzolásánál épp a 3D-látványnak a 2D-re való fordítása történik. Hozzáteszem, a rajzolás inkább agyi tevékenység, mint kézügyesség. Azonfelül minden képzőművészeti tevékenységben van absztrakció; még akkor is, ha egy vers egy értelmes szöveggé áll össze, mert az is egy nyelvi attrakció.
A kegyelemre ajánlást Ausztriában az íratlan szabály szerint figyelembe kellett venni, ezért Batthyányt Pestre vitték, ahol a Magyarországot teljhatalommal kormányzó Haynau táborszernagy 1849. október 5-én megerősítette az ítéletet. Aradon 1849. szeptember 26-án tizenhárom tábornokot és egy ezredest (Lázár Vilmost, aki szintén önálló seregtestet irányított) ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár András (Ferenc József egykori lovaglómestere) büntetését az utolsó pillanatban börtönre változtatták. A kivégzéseket október 6-ára, az egy évvel korábbi bécsi felkelés és Latour osztrák hadügyminiszter meglincselésének évfordulójára időzítették. A börtönként szolgáló pesti Újépületben Batthyány éjszaka egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, és súlyos vérvesztesége miatt nem lehetett végrehajtani a megbecstelenítőnek számító, jobbára köztörvényeseknél alkalmazott akasztást. Mivel a kivégzésnek meg kellett történnie, a helyi parancsnok a kötél általi halálbüntetést saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta - ennek hallatán Haynau később idegrohamot kapott.