Ráduly még nagyobb álma azonban egy olyan hely létrehozása lenne, amely az Örökmozgó megszűnésével óriási hiánya a jelenlegi, magyarországi mozikultúrának. "Egy filmtörténeti központ az álomprojekt, ami nem csak mozi lenne, hanem helyet kapna benne egy tárlat is a magyar film történetéről. Egyfajta Cinémathèque-re (Párizs kultikus filmtörténeti központja – a szerk. ) gondolok, ahol szakkönyvtár üzemelne, fotó és plakáttárral. Nagyon fontos, hogy megfelelő helyszínt találjunk erre a célra. Konkrétumot még nem tudok megnevezni, több opciónk is van, hiszen ma Budapesten kevés olyan mozi van, ahol kiállítóteret és szórakoztató központot is be lehetne rendezni. Az én álmom mindenesetre az, hogy olyan helyet találjunk, ami be tudja fogadni a cinéphileket és a vidékről, külföldről érkező érdeklődőket is. " A Budapesti Klasszikus Filmmaraton programjairól és vetítéseiről itt tájékozódhat.
Szeptember 7-én a Queen – Hungarian Rhapsody: Live In Budapest 1986 című koncertfilm lesz műsoron. A Queen vasfüggöny mögött adott koncertjének emlékezetes pillanatait a legismertebb magyar operatőrök rögzítették és Zsombolyai János rendezett belőle filmet. A film érdekes momentumai közül kiemelkedik az együttes megérkezése szárnyashajóval, és azok a feledhetetlen percek, amikor Mercury elénekelte a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalt magyarul. Szeptember 8-án vetítik a legendás magyar rockopera-film, az István, a király frissen felújított változatát, amely sajátos módon dolgozza fel a magyar államalapítás, István király és a pogány Koppány történetét. Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját viharos sikerrel mutatták be 1983-ban a Királydombon, a korszak legnagyobb rocksztárjainak közreműködésével. A Koltay Gábor rendezésében készült film bemutatója 1984-ben volt. A 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton meghívására Budapestre érkezik Michael Nyman világhírű filmzeneszerző, aki többek között a három Oscar-díjjal kitüntetett Zongoralecke és a Peter Greenaway-filmek zenéjét is jegyzi.
A Klasszikus Film Maraton idei programjának fókuszában három kerek alkotói évfordulót ünneplünk, Jancsó Miklósét (100), Huszárik Zoltánét (90) és Mészáros Mártáét (90). A Magyar szem a nagy hagyományú magyar operatőri iskolára koncentrál, a szekció nézői idén Zsigmond Vilmos, Hildebrand István, Koltai Lajos és Rudolph Maté szemével láthatják a világot. A Magyarok Hollywoodban a filmes főváros magyar örökségéből szemezget: levetítik a Trauner Sándor díszlettervező Oscar-díjjal jutalmazott közreműködésével készült Legénylakást, a László Miklós műve alapján készült Saroküzletet, a Lengyel Menyhért darabjából forgatott Lenni vagy nem lenni-t, Joe Pasternak Örök Éva című vígjátékát, a Lugosi Béla által megformált Drakulát és sokak által minden idők legjobb filmjének tartott, majdnem végzetesbe forduló szerelmi drámát, Kertész Mihály klasszikusát is, a Casablancát. A Nyitott archívumok program az európai filmarchívumok restaurált, ritkán látható, fontos alkotásait mutatja be. Vágtathatunk az 1920-as évek motorosaival az Alpokban (Motorral a felhők felett), tanulhatunk Orson Wellestől a hamisításról (H, mint hamisítás), vagy akár leeshet az állunk George Pal reklámanimációitól, és gyönyörködhetünk a zenével kísért némafilmekben.
A finomabb és precízebb munkára alkalmas kis ollók, pl. a bőr-, és körömvágók utó élezésével nem érdemes próbálkozni, mert ezek pengéi kicsik, az élszalaguk pedig nagyon vékony, így csak speciális eszközökkel lehetséges az élezésük. Házilag ezekkel ne kísérletezzünk, inkább vigyük szakavatott műköszörűshöz.
Az élezést mindig kis nyomással, egyenletesen a markolat felöl a késhegye felé haladva kell egy-két húzással elvégezni. E célra használható a speciális, szögben hornyolt köszörűkő is, de csak kis erővel történő élezéshez. Beszerezhető ideális, szögbe állítható és azt végig megtartó élező készülék is, amihez többféle finomságú élező betét is tartozék, és ez egyéb eszközök élezésére is használható. Az így megélezett kések húzott vágásokra alkalmasak, a nyomó vágásokhoz pedig a polírozott élű kések alkalmasak. Az élezést ilyen eszköz híján célszerűbb egy hagyományos, finom szemcséjű fenőkővel végezni. A kést lapos szögben, az eredeti élszöghez igazodóan tartva, a nyél felől a hegye felé ferdén húzzuk le a lapos fenőkövön. Ezt a műveletet többször, előbb kis nyomással, majd nagyobb nyomás mellett lassan és egyenletesen végezzük el. Damaszk kések | Euro-kes.hu. Az első fogás után nézzük meg, hogy a kő okozta kopás megegyezik-e az eredeti köszörülés szögével. Így húzzuk le, és a további lehúzások alkalmával is tartsuk ezt a 15-20 fokos élszöget.
A fenőköveken kívül a polírpapírral borított élező lapok is alkalmasak a nagyobb méretű ollók élezéséhez, ha ezeket az élek hosszára merőleges irányban, de a megfelelő szögben tartva mozgatjuk. A művelethez előnyös az olló pengéit satuba fogva rögzíteni, sőt ha ez lehetséges, akkor előtte még szét is kell szerelni, de ez nem minden ollón lehetséges. Élezéskor az eszközt csak előre mozgassuk, magunk felé visszahúzni nem szabad! Az előre mozgatott élező eszköz a pengék ívelt oldalán sorját képez, amely a pengék élezés utáni összecsukásakor levágódik. A robosztusabb kertészeti ollókat, ágvágókat is hasonlóképen lehet újra élezni. Ehhez használhatók a kis fúrógépekbe fogható csapos köszörű korongok is, ha a szemcseméretűk nem túl durva. Neo 45 fokos falcfogó 275mm | Kéziszerszám | Fogó | Falcfogó. Az egyenes élű acél forgácsoló szerszámok kopott élét is sikerrel lehet újból fenőkővel vagy polirpapír borítású fenőlapokkal megélezni, feltéve, hogy ezek nem csorbultak, vagy nagyon kopottak. Az ilyen hibákat ugyanis csak egy alaposabb gépi síkba csiszolással lehet visszaállítani.