Budapest, MTK Baráti Kör történet / adatok bajnoki menetrend / eredmények bajnoki múlt címerek bajnoki szereplések szezon bajnokság osztály klub neve hely pontok 2020/2021 Budapest III. osztály, 3. csoport 6 MTK Baráti Kör 14 2019/2020 13 4 2018/2019 12 26 összes eredmény, részletek » Segítség Felhasználók által beadott adatok 2010. 10. 19, 19:05 foldani cím 2010. 19, 19:03 alapítás részletek » 1087 Budapest Salgótarjáni út 12-14. Budapest elérhetőség e-mail klub színei kék - fehér bajnokság - (megszűnt csapat)
Halálának 60. évfordulóján két helyen tartottak koszorúzást kedden Orth György (1901–1962) tiszteletére. Orth György emléktáblájánál (Fotó: Árvai Károly) A magyar labdarúgás legendás alakja, az MTK, illetve a Hungária nyolcszoros bajnok, 32-szeres válogatott csatára, háromszoros gólkirálya, a későbbi edző emlékére mellszobránál helyezett el koszorút valamikori klubja délelőtt zárt körű eseményen az Új Hidegkuti Nándor Stadionban. Fotó: MTK Egykori iskolájában, a Vas utcai Széchenyi István Kereskedelmi Technikumban pedig a játékos emléktáblájánál rótta le kegyeletét a Magyar Labdarúgó-szövetség nevében Sipos Jenő szóvivő, az MTK Baráti Kör képviseletében Pandzarisz Sándor elnök és Bodrogi Tamás elnökségi tag, valamint a kezdeményező, Joó Alfréd MTK-klubtörténész. Miként az iskola aulájában található tábla is rögzíti, a klasszis csatár 1915 és 1918 között járt az intézménybe, amelynek tanulója volt – számos híresség, így Szerb Antal író vagy Horváth Elemér, a magyar kosárlabdaélet nagy alakja mellett – a későbbi MTK-s csapattárs, az Orthnál két évvel idősebb Mándi Gyula 31-szeres válogatott fedezet, majdani Aranycsapat-edző is.
– vonultak fel, majd a baráti kör elnökének fia, Pandzarisz Tamás beszédet mondott, amely előtt egyperces néma tisztelgéssel emlékeztek meg a klubelnök Deutsch Tamás tragikus körülmények között elhunyt apósáról, aki az MTK öregfiúkcsapatában is játszott. (Lazsányi Lászlót, az egykori nagyszerű NB I-es futballistát az albérlője szúrta le pénteken Óbudán. ) Meddig még? – kezdte ifjabb Pandzarics Sándor. – Nem értjük, hogyan süllyedhetett idáig szeretett, 133 éves klubunk. Az 1888-ban alapított MTK történetének legszégyenteljesebb periódusát éljük át. Az hagyján, hogy az elmúlt évtizedben háromszor esett ki a csapat az élvonalból, de most elég ránézni a tabellára, a vereségekre, a kapott gólokra, elég gondolni arra a megaláztatásra, amit hétről hétre át kell élnünk. Meddig még?! Amikor átalakult az MTK vezetősége, a tulajdonosi kör, sok szép ígéretet hallottunk, ehhez képest az MTK az utóbbi hét meccsen több mint tizenöt gólt kapott egy rúgott gól ellenében. Pofozógép lettünk az NB I-ben, a jóval szerényebb összeállítású Gyirmót is három gólt rúgott nekünk a saját otthonunkban.
Ám ez csak az utolsó előtti csavar volt, mert a 95. percben Miovszki ollózásába Bjelos kézzel ütött bele, ez most jogos tizenegyes volt, amit maga Miovszki a 97. percben (amúgy csak öt percet hosszabbított Karakó játékvezető) laposan, halálos nyugalommal értékesített. 2–1-re győzött az MTK, ezzel elkerült az utolsó helyről, ahol most a Gyirmót áll. A kiesőzóna egyébként így fest: 9. MTK 15 pont, 10. Debrecen 14, 11. Újpest 14, 12. Gyirmót 13. És még valami: a jelek szerint célba ért a szurkolók petíciója, mert rég látott tűzzel, lelkesedéssel futballozott az MTK, ami a mai magyar mezőnyben bőven elegendő a sikerhez. (Borítókép: Bodnár Patrícia)
Főoldal Hír Cannes – Jancsó Miklós Szegénylegények című filmje a klasszikusok programjában Jancsó Miklós Szegénylegények című alkotása meghívást kapott a 68. cannes-i filmfesztivál nagy klasszikusok felújított változatát bemutató programjába – jelentették be a szervezők. Az idén ötvenéves korszakalkotó mű felújított változatát a Filmalap kezdeményezésére hívták meg a Cannes Classics nevű programba, amelynek idei díszvendége Costa-Gavras lesz. A tavaly elhunyt Jancsó Miklós a Szegénylegények című alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér film a magyar filmkritikusok nagydíja mellett az operatőri díjat (Somló Tamás) és a legjobb színész díját (Görbe János) is elnyerte, majd a pécsi játékfilmszemlén a szakmai zsűritől a legjobb rendező díját, a társadalmi zsűritől a nagydíjat kapta meg; Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával, a rangos londoni filmfesztiválon pedig a legjobb külföldi film díjával tüntették ki – emlékeztetett a Magyar Filmunió.
Jancsó Miklós Szegénylegények című alkotása meghívást kapott a 68. cannes-i filmfesztivál nagy klasszikusok felújított változatát bemutató programjába - jelentették be szerdán a szervezők. Az idén ötvenéves korszakalkotó mű felújított változatát a Filmalap kezdeményezésére hívták meg a Cannes Classics nevű programba, amelynek idei díszvendége Costa-Gavras lesz. A Mafilmben készült Szegénylegények forgatókönyvét Jancsó állandó alkotótársa, Hernádi Gyula és Karall Luca jegyzi, producere Nemeskürty István volt. A Szegénylegények nemzetközi premierjét 1966-ban tartották a cannes-i filmfesztiválon. A teljes egészében restaurált filmet digitális hordozóról vetítik Cannes-ban. A tavaly elhunyt Jancsó Miklós a Szegénylegények című alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér film a magyar filmkritikusok nagydíja mellett az operatőri díjat (Somló Tamás) és a legjobb színész díját (Görbe János) is elnyerte, majd a pécsi játékfilmszemlén a szakmai zsűritől a legjobb rendező díját, a társadalmi zsűritől a nagydíjat kapta meg; Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával, a rangos londoni filmfesztiválon pedig a legjobb külföldi film díjával tüntették ki - emlékeztetett a Magyar Filmunió.
Az egyik legnagyobbnak tartott magyar rendező, Jancsó Miklós idén szeptember 27-én lenne százéves. Az évforduló alkalmából szeptember 30-ától rövid ideig újrajátsszák a mozik a legnagyobb filmjének tartott klasszikust, a Szegénylegényeket. A Szegénylegények teljes körű digitális restaurálása az 1965-ös film 50. évfordulójára készült el a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor Igazgatóság segítségével. A Latinovits Zoltán, Görbe János és Kozák András főszereplésével készült, a kiegyezés utáni betyárvilágot bemutató történelmi parabola a hatalom és az egyén komplex viszonyát modellezi. A Szegénylegények a szabadságot eltipró rendszerek kortól függetlenül érvényes, sokkolóan pontos látlelete, a magyar filmtörténet mérföldköve, a modernizmus nemzetközileg elismert alapműve. Jancsó ezzel az alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A fekete-fehér alkotás a magyar filmkritikusok nagydíja mellett az operatőri díjat (Somló Tamás) és a legjobb színész díját (Görbe János) is elnyerte, majd a pécsi játékfilmszemlén a szakmai zsűritől a legjobb rendező díját, a társadalmi zsűritől a nagydíjat kapta meg; Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával tüntették ki, Cannes-ban Arany Pálmára jelölték.
Szereplők: Görbe János, Latinovits Zoltán, Molnár Tibor, Kozák András, Agárdi Gábor, Madaras József, Koltai János, Avar István, Őze Lajos A cannes-i filmfesztivál megemlékezik a tavaly januárban elhunyt Jancsó Miklósról azzal, hogy 1966-os Szegénylegények című filmjét levetítik a Cannes Classics nevű szekcióban. Az idén ötvenéves korszakalkotó mű felújított változatát a Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére hívták meg a fesztiválra. A Szegénylegények nemzetközi premierjét 1966-ban tartották a cannes-i filmfesztiválon. A teljes egészében restaurált filmet digitális hordozóról vetítik Cannes-ban. A felújítás a filmalap támogatásával, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) közreműködésével a Magyar Filmlaborban készült az elmúlt hónapokban. Jancsó Miklós korszakalkotó filmjének felújított változatát a cannes-i filmfesztivállal párhuzamosan műsorra tűzi az Uránia Nemzeti Filmszínház, a fent jelzett időpontokban, május 19-én és 22-én angol felirattal. Kedvezményes jegyár a vetítésre: 800 Ft. Bővebben a filmről: Rózsa Sándor és betyárjainak "lebuktatási históriája" a mindenkori elnyomó hatalom működésének technikáját modellezi.
A Rózsa Sándor betyárjainak kézre kerítését felelevenítő Szegénylegények című film a mindenkori elnyomó hatalom működésének technikáját modellezi. 1869-ben gróf Ráday Gedeont kormánybiztossá nevezik ki. Feladata, hogy megteremtse a vagyonbiztonságot, és befogja a negyvennyolcas betyárokat. Ráday nem válogat az eszközökben. Az alföldi "Sáncba": a várbörtönbe gyűjtik be a szegénylegényeket, akiket kegyetlen lélektani módszerekkel igyekeznek társaik elárulására bírni. Büszkeségüknél fogva csalják csapdába közülük a volt Kossuth-katonákat. Jancsó Miklós a Még kér a nép című filmjéért 1972-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendező díját, majd 1979-ben életműdíjjal jutalmazta munkásságát a filmfesztivál. A 68. cannes-i filmfesztivál május 13-án nyílik meg a francia Riviérán, és május 24-ig tart.
Filmszerész filmklub: Jancsó 100 - Szegénylegények Színészek Latinovits Zoltán, Agárdy Gábor, Őze Lajos Jancsó Miklós, a magyar filmművészet nemzetközileg elismert mestere szeptember 27-én lenne 100 éves. A jeles évforduló tiszteletére szeptember 30-tól rövid időre visszatér a mozikba az 1965-ben készült Szegénylegények. A filmklasszikus teljes körű digitális restaurálása a bemutató 50. évfordulója alkalmából, 2015-ben készült el a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor együttműködésében, abban az évben a Cannes-I Filmfesztivál Classics szekciójában is bemutatták. Jancsó Miklós történelmi parabolája a hatalom és az egyén komplex viszonyát modellezi. A Szegénylegények a szabadságot eltipró rendszerek kortól függetlenül érvényes, sokkolóan pontos látlelete, a magyar filmtörténet mérföldköve, a modernizmus nemzetközileg elismert alapműve. Jancsó ezzel az alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A kiegyezés után, 1869-ben játszódó történetben a kormány elrendeli a betyárvilág felszámolását.
A film fekete-fehér, ez is meghatározó része a stilizációnak. A térépítéshez hasonlóképpen innovatív a hangkulissza. Egyrészt a dialógusok (a társíró, Hernádi Gyula munkája) izgalmasan anakronisztikusak – egy évszázad beszélt nyelvét keverik, frappánsan, leleményesen –, másrészt a takarékra állításuk egyúttal megnöveli a természeti zajok (a szél zúgása, a zsalugáterek ricsaja) jelentőségét, továbbá felértékelik és kísértetiessé teszik a csend szerepét. A Szegénylegények egyfelől a formaalkotás diadala, másrészt minden idők egyik legnagyobb hatású filmje a hatalomnak alávetett egyénről. Nem parabola vagy allegória tehát az 56-os forradalom utáni megtorlásokról: így értelmezve szűkül a jelentése. Jancsó parabolák helyett modellek készítésében gondolkozik, amelyek a hatalom működését általában mutatják be. Mindazonáltal a film könnyen aktualizálható, azaz értelmezhető a forradalom utáni megtorlások látleleteként, a premier évében talán ezért látták több mint egymillióan Magyarországon. Pozíciója azóta is megingathatatlan a kánonban; már az első – 1968-ban kelt – "Budapesti Tizenkettőben" is helyett kapott, a 2000-es "Új Budapesti Tizenkettőben" pedig egyenesen a listavezető mű lett.