ZK-502C HiFi sztereó erősítő, Bluetooth 5. 0, AUX, 2*50 W, 2-27 v Ár: 7. 600 Ft Menny. Bluetooth erősítő modul 10. : db Kosárba Katt rá a felnagyításhoz További képek Cikkszám: 5-1-2 Elérhetőség: 18 db raktáron Átlagos értékelés: Nem értékelt Forgalmazó: Modulshop Leírás és Paraméterek AUX audio bemenet + Bluetooth 5. 0, HIFI szint 50Wx2 -Szűrővel ellátott Bluetooth digitális teljesítményerősítő -Hangszóró: 50W-100W, 4-8 ohm -Táp: 5-27 volt -Ajánlott 18V, 19V, 24V tápegység használata 3A feletti áramerősséggel -Bluetooth hatótáv: Nagyjából 15 méter Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény. Írja meg véleményét!
JBL 10. Samsung Személyes ajánlataink Keresés mentése Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: (1 db)
Beépíthető erősítő Budapesti üzlet: Raktáron 2 db Debreceni üzlet: Raktáron 2 db Noszvaji raktár: Raktáron 15 db Népszerű! 88 eladott darab Cikkszám: 15251 Ingyenes kiszállítás 100% magyar szervizháttér 3 év garancia 69 990 Ft (27% ÁFÁ-val) Leírás Értékelések Raktárinfo/szállítás Gyártó Műszaki adatok: – Bi-Amp (külön erősítő a mélyhangszórónak és a magasnak) – RMS teljesítmény összesen: 350W (300+50W) – Zenei teljesítmény összesen: 700W (600+100W) – Csúcs teljesítmény összesen: 1400W – THD: <0, 05% – Digitális erősítő (D, AB osztályú) – Beépített hangváltó (crossover) – Beépített DSP (4 különböző hangszín) – Frekvencia átvitel: 35 Hz – 20.
- Támogatja a FAT32 formátumú nagy kapacitású mobil merevlemezeket (az áramnak el kell érnie az 1, 5A-t). - Kényelmes és gyors infravörös távirányító. - Videokódolás 1280 * 720-ig - Támogatja a képformátumokat: JPEG, BMP, GIF, PNG. - Videó formátum: MKV (MPEG2 / RMVB / WMV9 / XVID / H. 264); AVI (XVID / H. 264); MP4 / M4V (XVID / H. 264); MOV (XVID / H. 264); VOB (MPEG2), PMP (XVID / H. 264); RM / RMVB (RV8 / 9); MPG (MPEG1 / MPEG2); FLV (H. 263 / H. 264); 3GP; DIVX, DAT stb. - Hangformátum lejátszása: MP3, WMA, OGG, FLAC, AAC, APE. IoT (WiFi/Bluetooth) modulok | Elektronikai alkatrészek. Forgalmazó és on-line bolt - Transfer Multisort Elektronik. - E-könyv formátum: TXT, LRC,. C; - AUX bemenettel. Specifikációk: Tápegység típusa: DC (DC) 5V-24V tápegység Megjelenés mérete: 120 (L) * 70 (H) mm Panel interfész módja: USB, SD Kimeneti amplitúdó: 600 mm Névleges energiafogyasztás: USB lejátszási áram "350MA Más államok '' 300MA Üzemi hőmérséklet: -20 ℃ ~ 60 ℃ Normál konfiguráció: 1db 21 kulcsos vezető távvezérlő Alkalmazás: 1. Meg tudja csinálni HDCD, CDG, MPEG4 AVI VOB DIVX formátumú digitális képkeret, PMP, reklámgép; 2. támogató táblákat biztosíthat a hangszórókhoz, a HD TV-khez, az LCD-monitorokhoz, a set-top boxokhoz, a HDMI-hez és a beágyazott alkalmazásokhoz a projektorgyártók számára; Csomag tartalma: 1 x bluetooth 5.
ZK-1002 HiFi sztereó erősítő, Bluetooth 5. 0, 3, 5 jack be, 2*100 W, 2-27 v Leírás és Paraméterek HIFI szint 100Wx2 Szűrővel ellátott Bluetooth digitális teljesítményerősítő. -Bemenet: Bluetooth 5. Bluetooth modul - Erősítők, receiverek - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. 0 + 3, 5 Jack aljzat -Hangszóró: 100W-200W, 4-8 ohm -IC: 2 db TPA3116D2 -Táp feszültség: DC 5-27 volt. -Ajánlott 18V, 19V, 24V tápegység használata 3A feletti áramerősséggel. -Túlfeszültség védelem -Túlmelegedés védelem -Fordított polaritás védelem -Blueooth hatótáv: Nagyjából 15 méter Teljesítmény: 4 ohmos hangfalakkal: 12 v: 2*40 W 15 v: 2*60 W 19 v: 2*90 W 24 v: 2*110 W 8 ohmos hangfalakkal: 12 v: 2*24 W 15 v: 2*36 W 19 v: 2*64 W 24 v: 2*76 W Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
A két világháború közötti időszakban az 1938-as esztendő kiemelkedő jelentőséggel bírt hazánk szempontjából is. A németek ausztriai bevonulása, a bledi és a müncheni egyezmény, továbbá az első bécsi döntés egyaránt komoly hatást gyakorolt Magyarországra. A győri fegyverkezési program meghirdetése pedig egy megkésett, intenzív hadseregfejlesztés kezdetét jelentette. A magyar gazdaságban 1935-től 1937 őszéig fellendülés mutatkozott, melynek eredményeként lehetőség nyílt egy régóta tervezett katonai program elindítására. Ennek egyik legfőbb szorgalmazója Rátz Jenő altábornagy, a vezérkar főnöke volt, aki az európai fegyverkezés ütemét vizsgálva már 1936-ban arra a magállapításra jutott, hogy 1940 körül háború lesz és ebből – területi elhelyezkedése miatt – Magyarország eleve nem tud kimaradni. A revíziós célokat figyelembe véve pedig hazánknak Németország mellett kell felsorakoznia, hiszen csak tőle várhat érdemi segítséget a trianoni békeszerződés nyomán elvesztett területek visszaszerzésével kapcsolatban.
Miről szólt a győri "fegyverkezési program"? 2015. március 5. 16:51 1938. március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök elmondta híressé vált szónoklatát Győrben, amely mint "a milliárdos fegyverkezési programot" meghirdető beszéd vonult be a magyar történelembe. Kérdés azonban, hogy valóban "csak" egy hadseregfejlesztési tervről beszélünk, vagy pedig egy komplexebb, a gazdaság számos szegmensére kiterjedő programról, írja Kovács Tamás a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában megjelent cikkében. Világosan látszik, hogy bár a korabeli hírek és aztán a későbbi szakirodalomban is fegyverkezési programként definiálta Darányi győri beszédét, a beszédet követően elfogadott 1938. évi XX., "a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről szóló" törvénycikk azonban másra utal. Ebből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a honvédség fejlesztése mellett infrastrukturális beruházások, mi több szociális intézkedések is eleve a program részei voltak.
Így 1937 végén beindult a munka a minisztériumokban egy nagy volumenű fegyverkezési program előkészítésére. Csakhamar kiderült, hogy a korábbi kedvező gazdasági trendek visszaesni látszódnak, vagyis a magyar iparnak is szüksége volt nagy (állami) megrendelésekre. 1938 márciusában Darányi bejelentését nemcsak alapos előkészítő munka előzte meg, hanem a kedvező nemzetközi helyzet és a belső gazdasági szükség látszata is alátámasztotta. És nem mellesleg, akár úgy is tűnhetett, hogy a társadalom minden rétegének kedvezne, illetve kedvezni fog egy ilyen program. A minisztertanács két alkalommal is tárgyalta a Győrben bejelentett gazdasági programot. Először az 1938. március 11-ei ülés 63. és 64. napirendi pontjai foglalkoztak a tervvel és annak végrehajtásával, majd az április 6-ai ülés 31. napirendi pontja pedig már a terv kapcsán beterjesztett konkrét törvényjavaslatot tűzte napirendjére. Látható, hogy márciusban még sokkal inkább általánosságban írtak a programról, illetve hogy annak keretében milyen arányban kapnak forrást a polgári beruházások, és abból mennyi jut a közvetlen honvédségi kiadásokra.
Mielőtt azonban részletesen elemeznénk a törvénycikk előírásait, érdemes pár mondatban áttekinteni, hogy honnan eredt az eredeti elképzelés, vagy inkább ötlet a magyar honvédség nagyarányú fejlesztésére, annak milyen nemzetközi összefüggései voltak. Az alapidea a magyar királyi honvéd vezérkar berkeiből érkezett, ahol a '30-as évek közepén arra a megállapításra jutottak, hogy 1940 körül háború lesz Európában, s ebből a Magyar Királyság – geopolitikai helyzete miatt – egyszerűen nem maradhat ki. Következésképpen a honvédséget fejleszteni kell. Rátz Jenő, a vezérkar főnöke utasította alárendeltjeit, hogy az 1932. és 1935. között keletkezett hadrendfejlesztési elképzelésekre alapozva készítsenek egy újrafejlesztési és korszerűsítési programot. Ennek keretében 21 gyalog-, négy gyorsan mozgó és egy repülőhadosztály felállítását és felszerelését irányozták elő. Ennek megvalósítására 1, 7 milliárd pengőt szükségesnek. A terv 1937 májusára elkészült, s Rátz azt átadta Rőder Vilmos honvédelmi miniszternek.
Ezeket vagy legalábbis ezeknek az első jeleit már a '30-as évek derekán megtaláljuk, mégpedig mind a katonai, mind pedig a gazdasági lobbi oldaláról. Előbbi célja egyértelmű és egyben érthető is volt: a magyar hadsereg fejlesztése, mind létszámában mind pedig technikai felszereltségében. Ekkoriban már erősen tartotta magát bizonyos katonai körökben az a nézet, hogy 1940 körül kitör egy újabb "nagy háború". Az sem lehetett kérdés, hogy ebben a háborúban, ha Magyarország részt vesz, akkor azt biztosan Németország, pontosabban az ekkor már a nácik által vezetett Harmadik Birodalom oldalán fogja megtenni. Ugyanakkor ne feledjük el azt sem, hogy ekkorra már régen megszűnt Magyarország antant általi katonai ellenőrzése (1927. március 31. ), és az ún. kisantant államok is már enyhébb politikát folytattak Magyarországgal szemben, amelynek eredménye lett az 1938. augusztus 29-én megkötött bledi egyezmény. Érdemes megjegyezni, hogy a '30-as évek végén Romániában is meghirdettek egy nagyarányú hadsereg-fejlesztési programot.
A tervezés hátterében az alapvetően pozitív magyar makrogazdasági adatok, illetve Magyarországnak a nemzetközi életben elfoglalt egyre stabilabb helyzete és elfogadottsága álltak: • jól alakultak a magyar mezőgazdaság terméshozamai; • pozitív volt a külkereskedelmi mérleg; • az MNB-nek komoly arany és valutatartaléka volt; • 1926. július 1-ével megszűnt az ország Népszövetség általi pénzügyi ellenőrzése; • 1927. március 31-én az antant megszüntette Magyarország katonai ellenőrzését. Darányi márciusi bejelentését gyors kormányátalakítás követte: Imrédyből tárca nélküli közgazdasági, míg Reményi-Schneller Lajosból pénzügyminiszter lett. Az MNB új elnöke a kiváló nyugati kapcsolatokkal rendelkező Baranyi Lipót lett. Elmondhatjuk, hogy 1938 első felében a magyar politikai és gazdasági elit – természetesen a katonai mellett – a győri program lázában égett. Bár a vagyonadó (ennek részletes mértékét a XX. törvénycikk szabályozta) a leggazdagabb rétegeket érintette, akik azonban tudták, hogy a megvalósuló beruházások által a befizetett adó többszöröse áramolhat vissza hozzájuk.