Az Élet és Irodalom 36. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk. INTERJÚ Csuromabszurd – Márton László val Kácsor Zsolt beszélgetett. "Az elmúlt hetekben jelent meg Márton László Bátor Csikó című drámakötete. Három olyan abszurd drámát tartalmaz, amelyek térben és időben látszólag messze vannak tőlünk, az első az ókori Athénban, a második egy mesebeli tájon, a harmadik pedig a kora középkori Rómában játszódik, ugyanakkor nagyon is a mai magyar nézőkhöz szól. " FEUILLETON Kutasy Mercédesz A műfordítás és a tudomány címmel írt esszét. "Mit csinál hát a fordító, amikor fordít? Miközben gyakran borzadva hallom innen-onnan a kijelentést, hogy "fordítani mindenki tud", azt gondolom, valahogyan tényleg mindenki tud fordítani. Jól azonban nagyon kevesen fordítanak, és a jó fordítást nagyon kevesen ismerik fel. A fordítás mindenekelőtt rendkívül alapos olvasás. Első körben irodalomkritika (vagyis tudomány), close reading; utána irodalmi tevékenység, újraalkotás. Pedig olvasni csakugyan mindenki tud, gondolhatnánk.
Itt a Spintharus davidbowiei! Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak. Művelődés összes cikke » Élet és irodalom. A magyar valóságban mélyen gyökerező hetilap. Jó cím, báró Kemény Zsigmond is pont ezt adta 1852 és 53 között megjelent és kötetbe gyűjtött cikksorozatának. Politikus volt, publicista és regényíró, emellett foglalkozott történelemmel és műfajelmélettel is. 1875-ben, 140 éve hunyt el a Kolozs megyei Pusztakamaráson. Élet és irodalom, ez a két szó Kemény Zsigmondnál áll csak igazán együtt, élete, pályafutása során a reformkortól egészen a kiegyezés utáni időkig meghatározóan jelen van a közéletben, de a "nagybetűsben" is. Emellett regényíróként és lapok szerkesztőjeként a korszak irodalmában is vezető szerepet visz. Hogy aztán a sűrű létben, az átmulatott éjszakák után megfáradva birtokára térjen meg az utolsó két esztendőre.
De azt hiszem, ez a könyv akkor éri el igazán célját, ha az olvasó is leül a saját anyukájával, és ölében kockás füzettel megpróbál nyomára jutni, hogy is készült az a bizonyos húsleves, amelynek ízeit egész életünk során próbálunk újra megtalálni. Löwensohn Enikő A képek a könyv facebook-oldaláról származnak. • Publikálva: 2014. 05. 14:27 • Címke: irodalom
a címe, s amelynek fogadtatása és (nem) eladott példányai az alkotói kudarc totális mélyére (egy beázott szuterénbe) taszítják. Ráadásul az elbeszélő által magnum opus ként kezelt családregény szintén az autográfia és autofikció műfaji határterületén mozog, kitéve az elbeszélő-szerzői ént az "önélettel" kapcsolatos kényes műveleteknek: úgy mint önmagával, gyerekkorával való szembenézés, traumák felfedése, önmaga kitakarása, önanalízis, önutálat stb. " VERS A versrovatban ezen a héten Acsai Roland és Kapecz Zsuzsa versei kaptak helyet. Acsai Roland egyik versét idézzük itt: NETOVÁBBJA Elszaladó, havazó szele-fellege: földön az árnya. Elfogy a napja, ha itt az idő, ha az óra megállna ‒ s járna egy helyben tovább soha nem mehető netovábbja. Mennyi gyerekkori emlék: enyém, másé. Elviszi őket messzire tőlem, a hajnali hóra ki, már szava csönd lesz. Orgona bokrain zengene kórusi dalt eredő kegy. PRÓZA Egressy Zoltán, Littner Zsolt és Nattán-Angeli Nóra prózája. Tárcatár: Szaniszló Judit. Részlet Egressy Zoltán Dinkás, azér kiabál című írásából.
Ruszin-Szendi Romulusz: A magyar emberek számíthatnak a magyar katonákra Fotó: MTI A magyar emberek a migrációs helyzetben és a koronavírus idején is számíthatnak a magyar katonákra, nem kell tőlük félni akkor sem, ha fegyverrel vannak az utcán, nekik az a dolguk, hogy garantálják a biztonságot - mondta a Magyar Honvédség újonnan kinevezett parancsnoka hétfőn az M1 aktuális csatornán. A zöldhatáron szöknek át az emberek Magyarországra a határzár miatt - Blikk. Ruszin-Szendi Romulusz úgy fogalmazott: azt szeretné, ha minden magyar ember bízna a katonákban, tudná, mire képesek, és nem lenne kétsége afelől, hogy ha szükséges, a magyar katonák helyt fognak állni. Az emberek a sorkötelesség "felfüggesztésével" eltávolodtak a katonáktól, a járványhelyzetben viszont közelebb kerültek hozzájuk, nap mint nap látják őket, találkoznak velük az oltópontokon, ahol jelenleg is négyezren teljesítenek valamilyen feladatot. Látják, hogy a katonák fittek, ha pedig szólnak hozzájuk, az esetek döntő többségében udvarias és profi választ kapnak tőlük - sorolta a vezérőrnagy, hozzátéve: megtapasztalhatják az emberek, hogy ez a honvédség már nem az, ami még azoknak az emlékében él, akiknek a Magyar Néphadseregben kellett szolgálniuk.
Tízmilliókba került Kis Grófo apjának síremléke – Hónapokig épült a monumentális gránitkripta. A szolnoki Kőrösi úti temetőben csodájára járnak Nagy Grófo síremlékének Másfél évvel ezelőtt hunyt el Kis Grófo szeretett édesapja, Nagy Grófo, azaz idősebb Kozák László. Óriási csapás volt a család számára, hogy a koronavírus elvette tőlük a família fejét, így érthető, hogy szerettek volna méltó búcsút venni tőle és impozáns síremléket emeltek emlékére, amely információink szerint több tízmillió forintba kerülhetett. A magyaroknak van valamilyen testi védjegyük amiről külföldi felismeri őket?. A zenészt nemcsak a családja, a barátai és ismerősei gyászolták, a teljes roma társadalom nagy veszteségként élte meg a halálát. Bár a búcsúztató idején még tombolt a járvány, Grófo családja óriási temetést szervezett, szerették volna, ha mindenki le tudja róni a tiszteletét, a családfő földi maradványait a roma hagyományok szerint helyezték végső nyugalomra a szolnoki temetőben. Az ország minden pontjáról érkeztek a megemlékezésre. A folklór zenész Nagy Grófot országszerte tisztelet övezte.
Azt gondolnánk, hogy 1000-1500 kilométer nem nagy távolság, hiszen az ember még Európában van... Európaiak vesznek körül minket, más nyelven beszélünk ugyan, de hasonlóan gondolkodunk és élünk. "Egy frászt! " 2013 áprilisában érkeztem Dániába egy barátomhoz letelepedési szándékkal. A feleségemet és az akkor még 3 hónapos fiamat hátrahagytam, hogy mielőtt a család kijön, tudjak teremteni némi létbiztonságot – amit egyébként sikerült is, egész gyorsan. Szépen alakítottam az életemet, de közben minden nap – még a mai napig is – belefutok olyan dolgokba, ami nagyban eltér az otthon megszokottól. Mudi – az elfeledett magyar szépség. Nem mondanám rossznak, de nagyon más. Amikor mesélünk a családnak, barátoknak, sokszor kikerekedik a szemük. Ők is furcsának találják a sztorijainkat. Minden egyes ilyen élmény egy-egy bizonyíték arra, hogy nem Magyarországon élek, hogy az az 1500 kilométer igenis számít, nem is keveset. A dán ízek Először is a magyar ember szeret enni, szereti a hasát ugye. Így hát gondoltam, hogy majd jól megkóstolom a dán ízeket, és feltérképezem, hogy mire gerjednek errefelé az ízlelőbimbók.
Néhány kivételtől eltekintve minden sportági szövetségben fideszes nagyokos ül a trónon. A Kocsis-éra alatt eljutottunk odáig, hogy a sportszeretők illetlen szavakkal pocskondiázzák a válogatottat. Nem vagytok egyedül, focisták! Kocsis arra büszke, hogy milliárdok dőltek a kézilabdába állami pénzekből; TAO-ból és állami cégektől. A mi pénzünkből. Hova? A sztárcsapatokhoz: Veszprém, Szeged, de már a középmezőny gárdáihoz is. Ebből lehet kurva drágáért játékosokat szerződtetni. Külföldről. Magyar emberek kinézete tv. Szeretem-bevándorlókat. A két sztárcsapatban nagyítóval kell keresni magyar kézilabdást. Annyit ők is kapnak, hogy megéri elvegetálni. Micsoda karrier! A büszke, magyarkodó, migránsozó, sportmániás Orbán a pribékjeivel együtt úgy dobálózik a pénzünkkel, mint kitartott nő a luxus ruhaboltban. Mit mond erre az egyik szövetségi kapitány, Vladan Matics (a másik Csoknyai István, mert kettőre is futja): a Veszprém és a Szeged "más kategória, viszont időkérésnél nem hallani magyar szót, csak angolt vagy spanyolt.
Bár remélem ez csak valami tavaszi trend volt, mint nálunk a bodzás sör. Amit meg tudnék szokni 1. A biztonságérzet. Tokiót a világ legbiztonságosabb városának tartják. Nem kell félni, hogy az embert kirabolják, megtámadják – ami azért igaz Tokió mellett a legtöbb nyugati városra is – de ezen felül, ami a lényeg, hogy nincsenek zsebesek se, sőt attól sem kell tartanunk, hogy valahol átvernek, rosszul adnak vissza vagy turistaként magasabb árat fizettetnek. A japánok a legbecsületesebb emberek, akikkel valaha találkoztam. 2. De ez nem minden, mert a japán emberek rendkívül figyelmesek és udvariasak is. Magyar emberek kinézete sport. Az emberek egyszerűen figyelnek a másikra. A tömegben nem tolakodnak, nem könyökölnek, nem lökik fel a másikat. Akik, a budapesti 4-6-os villamos zsúfoltságára panaszkodnak, azoknak ajánlom, hogy egyszer próbálják ki a tokiói metrót csúcsforgalomban. És mégis, még abban az ember tömegben, egyszer sem könyököltek oldalba, nem léptek a lábamra. A figyelmességükre még egy nagyon jó példa, amikor az utcán fotózva még egy elhaladó autó is megállt, hogy nehogy belehajtson a fényképembe.