Sántaõz Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Balogh László, Börönde Tamás, Börönde Zsolt, Dani Dániel, Dorcsák Dávid, Dorcsák Tibor, Fábián László, Fekete Márk, Gerõcs Tamás, Joó Anita, Joó Kitti, Nagy Richárd, Nagy Zsolt, Orosz Norbert, Petõ Norbert, Petõ Roland, Sárdi Marianna, Seres Nándor és Takó Tibor. Hova megyünk? Nagymaroson Templom-völgy Fatörzsön Szent Mihály-nyereg Hegyes-tetõi panoráma Julianus gyermekei Elõdeink tisztelete Útcsomópontban Erdei játszótér Kilátás a Remete-barlang elõl Lazáink Kompon Visegrádon, a palotánál A gótikus kerengõ A díszkút Mátyás 500 éve figyel minket Kápolna a Duna-parton Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
Egyikükről a következő legenda maradt fenn: Volt egy szamara, aki a hátára erősített hordóba vizet merített a Dunából, és felvitte gazdájának a hegyre. Nyáron az énekes kabócák zsivaja mediterrán hangulatot kölcsönöz az amúgy is különös helynek. Itt valóban magával ragad a "hely szelleme". (A barlangcsoport a 12 számú útról, valamint a kerékpárútról és a vasútról -Dömösi átkelés megállóhelyről- is jól látható. Megközelítése csak gyalogosan lehetséges, a Remete-völgy igen meredek ösvényén, az út kb. 20-30 perc. Illetve 1, 5-2 órás gyalogtúrával a városból indulva, a sárga jelzés mentén. Hegyen, völgyön... - Nagymaros. ) E rendkívüli környezet kiváló kikapcsolódási lehetőségeket kínál. Hegyes-tető A 482 méter magas Hegyes-tető kilátójából (Julianus kilátó) minden évszakban páratlan látványt kínál a Dunakanyar, a Börzsöny-hegység és a Pilis vonulata. Köves-mezőig lehetőség van gépjárművel is közlekedni, de az út többi részét gyalogosan kb. 1 órás sétával – a kék jelzés mentén kell megtenni a kilátóig. Kirándulásink sokán sok kedves állattal találkozhatunk, mint például sünnel, őzekkel, madarakkal, mókusokkal.
A Szent Mihály-hegy Dunáig lenyúló tömbjét az Ördög-hegy, a Remete-völgy és a Dobozi-orom hármasa tagolja. E kivételes, fokozottan védett természeti területen, a Duna feletti sziklaoldalban bújik meg a Remete-barlang. A Szent Mihály-hegy a földtörténeti múltban a túlparti hegyvidékhez kapcsolódott, a Duna megjelenése előtt az itt emelkedő tűzhányó palástjának része volt. Valószínűleg egy hatalmas hegycsuszamlás bontotta meg ennek szerkezetét, és a jóval később erre forduló Duna a lassan kiemelkedő magaslatok közé fűrészelte be magát. Remete barlang nagymaros. A Szent Mihály-hegyen 220-230 méter magasságban egy 10 barlangból álló csoport van, ebből az úgynevezett Sziklatemplomot szokták Remete-barlangként emlegetni. Ez mindössze 29 méter hosszú, szélessége és magassága egyaránt három méter. A Remete-barlangban is jól látszódnak az emberi kéz nyomai: a főterem oldalát egyenes falúra, mennyezetét boltívesre faragták, a két oldalhajó valószínűleg teljesen mesterséges. A védett, Nagymaroshoz tartozó Remete-barlang kedvelt kirándulóhely, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, a Dunakanyar egyik természeti kincse, amely szabadon látogatható az év minden szakában.
A Julianus barát torony a Hegyes-tetőn Ott persze kisebb tömeg volt, úgyhogy helyezkedni kellett a kilátást megörökítő fotó elkészítése érdekében. Ha valaki idáig felmászik, ki ne hagyja a nézelődést. Kilátás a Dunakanyarra a toronyból Valóban szép látvány a Duna-kanyarra, a Visegrádi fellegvárra, a Prédikálószékre és úgy általában a Pilis vonulatára. Kis nézelődés után újra nekivágtunk a kéknek a Világos-tér felé. Sothy túranaplója: 2010.10.30. - BÖRZSÖNY II. ( Nagymaros - Remete-barlang - Szent Mihály-hegy - Hegyes-tető - Zebegény ). Erős lejtmenet kezdődött. Nem irigyeltem azokat, akik szemből jöttek felfelé. Jó kis kapaszkodás lehetett. A rét elején egy padon megpihentünk, és lejjebb apasztottuk a velünk kiránduló élelmiszerek súlyát, majd nekivágtunk a túra utolsó szakaszának Zebegény felé a sárga jelzésen. Ez egy szép laza emelkedővel indult majd süllyedt az általam úgy szeretett börzsönyi erdőben. Az S jelzés a Remetekereszt-bércen Zebegény felé Aztán a lejtő egy idő után megviselte a lábunkat és éreztük, hogy ha még sokáig tart, akkor méltán számíthatunk egy laza izomlázra. Ilyenkor jót tett azért a túrabot.
Fiúgyermekes apukáknak kötelező kitérő! Magam állíthatom. Ezután nekiveselkedtünk és egy meredek lejtőn elkezdtünk ereszkedni a völgybe. Sziklák a Remete-völgyben Ezen a részen elég nagy volt a szembe forgalom, gondolom mindenki a barlangoktól jött. A völgyben elmentünk néhány beton rom mellett. Ki tudja mik voltak azok régen. Első elgondolásra valami katonai dolognak gondolnám. Aztán az ösvény meredeken kapaszkodni kezdett felfelé. A végén a megérdemelt jutalommal a Remete-barlanggal. A Remete-barlang Kilátás a barlangból Na itt jól körülnéztünk, sőt a barlangoktól lefelé egy kis ösvényen le is ereszkedtünk körülnézni. Ami jó ötletnek tűnt addig, amíg nem kellett megnézni hogy merre kell majd visszamászni. Kis pihenő után tehát visszakapaszkodtunk a barlang előtti kis tisztásra és kezdtük keresni a sárga háromszög jelzést. Amit természetesen – mármint a jelet – másodperceken belül fel is fedeztünk a sziklákon. Remete barlang nagymaros teljes film. Bár amikor nekiindultunk, hogy arra felé megyünk tovább nem igazán vettük észre merre kellene menni.
A Siófoki SZC Krúdy Gyula Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája a Határtalanul! program keretében, egy nyertes pályázat birtokában 2019. április 14-18. között lehetőséget kapott, hogy az osztályfőnökök által javasolt diákokkal ellátogasson a Délvidéken lévő, egykor Magyarországhoz tartozó területekre. A Határtalanul! programban részt vett diákok, tanárok beszámolója: 5 nap, 4 éjszaka – természetesen kevés mindent megnézni, megismerni, de elmondhatjuk, hogy gyönyörű helyeken jártunk és sok – földrajzból, történelemből, magyar irodalomból –, ismert helyszínt, emlékhelyet tekintettünk meg. Délvidéken végigkísérte utunkat Faragó Zoltán honismereti vezető, akitől nagyon sok mindent megtudtunk, rengeteget mesélt nekünk a régmúltról, nagy csatákról, mint pl. Nándorfehérvári csata, a közelmúlt eseményeiről, mint a délvidéki háború és a magyarokat ért sérelmekről. Néhány helyszín, amerre jártunk: Szabadka-városnézés, Zenta-városnézés, Magyarkanizsa- hajózás a Tiszán, Tóthfalu-mini Délvidék, Belgrád(Nándorfehérvár)-nándorfehérvári vár, Hunyadi-torony, Szent Száva templom, Galambóc vára, Kazán-szoros, Újvidék-Pétervárad erődrendszer.
A Dunán kilenc, a Tiszán tizenhárom, a Balatonon egy jégtörő áll készenlétben a lehetséges jégkárok elleni védekezés érdekében - tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerdán az MTI-t. Fotó: Minden évben december 15-étől a vízügy huszonhárom jégtörő hajója a kijelölt állomáshelyén várja, hogy szükség esetén munkába álljon. A készenléti állapot - az időjárás függvényében - legkésőbb március 1-jén zárul - közölték. A vízügy szakembereinek fel kell készülniük a folyókon kialakuló jégzajlásra, ami bár természetes jelenség, meglehetősen kiszámíthatatlan és hatalmas károkat okozhat. A jég miatt sokkal gyorsabban és magasabbra emelkedhet a vízszint, mint a nyári árvizek esetén; a Kárpát-medencei gátszakadások legalább harmadáért a jeges ár okolható - írták. Az éghajlatváltozás miatt ráadásul korábban nem látott, szélsőséges időjárási viszonyok is kialakulhatnak - áll a közleményben.
A Tisza nem csak a Duna leghosszabb mellékfolyója, egyben Magyarország nemzeti folyama is, mely 962 kilométeres hosszának nagyobb részét hazánk területén kanyarogja végig. Évszázadokig ez az olykor kiszámíthatatlannak tűnő kanyargósság volt a gondok forrása. Városi séták 2021. 08. 30 | olvasási idő: kb. 4 perc Mivel Kelet-Magyarország területének jelentős része a Tisza vízgyűjtő területén helyezkedik el, s az erősen ingadozó vízállása a történelmi idők óta veszélyeztette a partja mentén élő emberek biztonságát, vagyonát, régóta napirenden volt a folyó megzabolázásának feladata. A szándék és a lehetőségek 175 évvel ezelőtt értek tetté. 1846. augusztus 27-én a Szabolcs megyei Dobnál és a Borsod megyei Szederkénynél megkezdődött a Tisza szabályozása. Maszlag János, a csongrádi Haladás Halászati Szövetkezet tagja hazaindul a Tiszától munka után. (MTI Fotó: Mező Sándor) A Tisza szabályozását megtervező Vásárhelyi Pált (1795–1846) vízépítő mérnök 1846-ban a folyószabályozás két változatát is elkészítette, de az év tavaszán a Tiszavölgyi Társulat ülésén, a pesti Károlyi-palotában végzetes szívrohamot érte.
Fotók: Kristóf Eszter, kiemelt kép: pixabay