Vasarely Múzeum - Pécs Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző, 1908-97) világhírű művész több művét Pécsnek adományozta, múzeuma 1976-ban nyílt meg. Láthatók itt a nemzetközi geometrikus, kinetikus, koncept művészet más alkotóinak munkái is. Victor Vasarely (azaz Vásárhelyi Győző) 1906-ban született Pécsett. 1976-ban nyílt meg egykori szülőházban az 1930 óta Párizsban élő művész pécsi múzeuma. Vasarely a hatvanas évek derekán úttörő szerepet vállalt az emigrációban élő művészek és a szülőföld közötti kapcsolat újjáélesztésében. A kiállítás végigköveti a művész életművét, amelyet ő maga 1947-től korszakokra osztott aszerint, hogy az egyes periódusokban készült művek milyen élményhez vagy természeti környezethez köthetők. Korai munkásságát (1930-47 között) "tévutaknak" nevezte. Grafikai munkásságában a fekete-fehér és a vonal periódusnak tulajdonított kiemelt szerepet. Vasarely művei mellett láthatók itt a nemzetközi geometrikus, kinetikus, koncept művészet jellegzetes dokumentumai. Victor Vasarely Múzeum, Pécs. E gyűjteményrész kiemelkedő darabjai Francois Morellet, Jean Gorin, Hans Arp, Günther Uecker, Nicolas Schöffer, Jesus Rafael Soto alkotásai.
A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő NKft. ismét egy remek, városunkról szóló előadásra invitálja az érdeklődőket. Ezúttal a Vasarely Múzeum történetéről ismerhetünk meg újabb részleteket, Getto Katalin, a Janus Pannonius Múzeum muzeológusa beszél majd az egybegyűlteknek Pécs egyik legjelentősebb múzeumának nemzetközi gyűjteményéről. Előadásának címe: Elődök és pályatársak. A pécsi Vasarely Múzeum nemzetközi gyűjteménye. Vasarely Múzeum | Janus Pannonius Múzeum. Érdemes meghallgatni! Az előadás a Zsolnay-negyed Herkules műhelyében január 19-én 16. 30-kor kezdődik, és nagyjából másfél óráig tart. Minden érdeklődőt várnak. Hirdetés
Azt azért tudni kell, hogy 1930-tól szülőhazáját nem feledve Franciaországot választotta otthonául, itt élt egészen haláláig. Franciaországban két múzeum őrzi alkotásait, az egyik Gordesban a másik meg a szintén 1976-ban avatott Aix-en-Provenc-ban. Az egyedülálló alkotásait itthon is két múzeumban csodálhatjuk meg, Budapesten és természetesen Pécsett. A kiállítás története Pécs városában, a Káptalan utcában 1976-ban nyitották meg a Victor Vasarely Múzeumot. A múzeum épületéről azt feltételezik, hogy ez lehetett a művész szülőháza, de nincs eddig még erre megfelelő bizonyíték. Vasarely Múzeum - Fedezd fel Pécset! - Pécs. A múzeum kiállítási anyagának alapját a művész adományai képezték, ugyanis Vasarely több alkotást is Pécsnek ajándékozott, a legelső ajándék a 42 darabos szitanyomott szerigráfia-kollekciót 1969-ben a Pécsi Múzeum kaphatta meg. Victor Vasarely Victor Vasarely 1906-ban született Pécsett. 1930-tól 1997-ben bekövetkezett haláláig Franciaországban élt. Úttörő szerepet vállalt az emigrációban élő művészek és a szülőföld közötti kapcsolat újjáélesztésében a hatvanas évek derekán.
A Vasarely Múzeum Pécs egyik leglátogatottabb, legismertebb kiállítóhelye. A megnyitása óta eltelt 31 évben mintegy 2 millió látogatót fogadott. Több százezer azoknak a száma, akik a gyűjtményünkből Magyarországon és külföldön megvalósult kiállításainkat megtekintették. A kiállítás a korai idők Bauhaus-hatású, analitikus-geometriai grafikától az építészet irányába nyitó op-art művekig felöleli teljes művészetét. Itt láthatók többek között a világhírű "Zebra" alkotások is. A múzeumban különálló egységben megtekinthetőek Vasarely felesége, Spinner Klára 30-as, 40-es években készült Bauhaus ihletettségű művei, valamint Jean Pierre Vasarely (Yvaral) apja munkásságának szellemiségét továbbvivő alkotásai is. Az épület 1838-ban, Piatsek József tervei alapján épült. A klasszicizáló saroképület egykor kanonokház volt. A Vasarely Múzeum kiállított alkotásai A világ minden tájáról látogatott Vistor Vasarely Múzeum kiállításán a művész alkotói életútjával is megismerkedhetünk az op-art születése és fejlődési útja mellett.
Janus Pannonius Múzeum - Victor Vasarely Múzeum - Pécs Cím: 7621, Pécs Káptalan utca 3. Telefonszám: (72) 514-040 Nyitva tartás: K-V 10-18 Victor Vasarely (1905-1997), az 1930-ban Franciaországba költözött művész, a 60-as évek végén adományozta szülővárosának a gyűjtemény alapjául szolgáló anyagot. A kiállításban nyomon követhető az op-art kialakulásának folyamata a dekoratív textilektől, a világszerte ismert Zebrák változatain át a geometrizáló, strukturális alkotásokig.
A múzeum feladata ennek megőrzése és közzététele, tudományos igényű kutatása. A Vasarely Múzeum megnyílása óta ugyanakkor kettős funkciót tölt be: állandó kiállítással rendelkező múzeumi gyűjtemény és egyben "kunsthalle"-típusú kiállítóhely. Victor Vasarely életművét reprezentáló állandó kiállítást tart fent és az életművet, annak kontextusát megvilágító időszaki kiállításoknak ad helyet. Ennek értelmében, két termében a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület tematikus időszaki kiállításainak ad helyet. A Vasarely Múzeum missziója ma az, hogy Victor Vasarely-életmű elismert őrzője és kutatóhelye legyen, valamint az absztrakt és neoabsztrakt, a kinetikus és média-művészet bemutatásának és kutatásának nemzetközileg elismert tényezője. Vasarely akarata szerint, egyben figyeli a nyugati emigrációban működő (működött) magyar származású szürrealista, absztrakt és neoabsztrakt, a Bauhaus és Bortnyik Műhelyének oktatási elvei szerint alkotó, illetve kinetikus, valamint konceptuális és médiaművészeti alkotók életművét.
Bizonyos támogatásokat kizárólag a fogyatékossággal élő munkavállalókat foglalkoztató munkaadóknak lehetne biztosítani, vagy a támogatás mértéke lenne eltérő attól függően, mely csoportba tartozó munkavállalók foglalkoztatását célozza meg. Támogatni kellene a munkáltatókat az akadálymentesítésben, a munkahelyi környezet adaptációjában, a munkavégzést segítő speciális eszközök beszerzésében, emellett rehabilitációs foglalkoztatási tanácsadói, mentori segítséget is adni kellene nekik. Hány órát dolgozhat a megváltozott munkaképességű törvény. Sokkal szélesebb körben kellene biztosítani az atipikus foglalkoztatási formákat. A távmunka például sok mozgássérült embernek jelenthet megoldást arra az időre, amíg megtörténik a közösségi közlekedés akadálymentesítése. Forrás: Világgazdaság
A cél, úgy látja, az volt, hogy a foglalkoztatottaknak nagyobb mozgásterük legyen, ne kötődjenek egy intézményhez. Arra a kérdésünkre, hogy a gyakorlatban mennyire működik az új rendszer azt mondta: Egyelőre még nem látja pontosan, de azt ígéretesnek tartja, hogy a pályázatokból látszódik: jó néhány új szolgáltató is belépett. Hány órát dolgozhat a megváltozott munkaképességű nyomtatvány. Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt is, hány embert érint ez a törvénymódosítás. Az Emmitől azt is megkérdeztük, mi volt a céljuk a változtatással. A minisztérium válaszában azt írta: Aki eddig teljes munkaviszonyban volt foglalkoztatva annak a munkarehabilitációt érintő törvénymódosítás során sem csökkenhet a bére. Ha mégis ilyen előfordul, akkor kérjük az érintetteket, forduljanak a munkáltatójához, illetve az intézményen kívül megkereshetik az ellátottjogi képviselőt, aki jogaik gyakorlásában segítséget nyújt, és a kormányhivatalt, amely rendszeres ellenőrzést végez az intézményekben, és panasz esetén soron kívül eljár.
Komoly, az érintettek által is érzékelhető változást ez a támogatási forma nem hozott. Az összeg jelentős emelése ellenére a munkaadók zöme ma is inkább kifizeti az évi csaknem 1, 2 millió forintot alkalmazottanként, mint hogy fogyatékossággal élő munkavállalót vegyen fel. A munkaadói járulékkedvezményt biztosító rehabilitációs kártya segítséget jelent az elhelyezkedésben, szeretnénk, ha a legsúlyosabban sérült fogyatékos emberek is jogosultak lennének rá. Jelenleg ugyanis ki vannak zárva ebből a kedvezményből, miközben a munkavállalás területén is ők vannak a leghátrányosabb helyzetben. A fizetések tekintetében van különbség egy ép ember és egy mozgáskorlátozott között, ha ugyanazt a munkát végzik? Konkrét adatokkal nem rendelkezünk, de tapasztalataink szerint a mozgáskorlátozott munkavállalók többnyire kevesebbet keresnek ép kollégáiknál. BRÉKING! Fontos változás a megváltozott munkaképességű személyek ellátása mellett végezhető munka feltételeiben :: NyugdíjGuru News. Egyrészt azért, mert hajlamosak alulértékelni a tudásukat, teljesítményüket, és így alacsonyabb fizetést is hajlandók elfogadni. Másrészt a mozgáskorlátozott emberek sok esetben – állapotukból adódóan is – csak részmunkaidőben tudnak dolgozni, és jellemzően inkább alacsonyabb képzettséghez, végzettséghez kötött munkakörökben tudnak elhelyezkedni, ami szintén visszavezethető a munkáltatók ismeret- és tapasztalathiányból fakadó előítéleteire.
Igaz, ennél adhatnak többet is, ez a foglalkoztatótól függ. A bérezéssel kapcsolatban a szervezet vezetője azt nyilatkozta, meghasonlott helyzetben van, hiszen egyrészről ő is érintett. Gyermeke autista, igaz, még nem résztvevője ennek a rendszernek, nem foglalkoztatott. Teljes munkaidőben is dolgozhatnak a rehabilitációs ellátásban részesülők. Ugyanakkor azt gondolja, a munka mindenkinek büszkeséget okoz, ráadásul azt is mondjuk, így lesz az ember a társadalom hasznos és elismert tagja. Ehhez képest most fele- vagy harmadannyi juttatásban részesülnek ezek az emberek, ami bárkit rosszul érintene. Az összeget elenyészőnek nevezte, ráadásul sokan, például az autisták, nem tudják megfogalmazni a problémáikat. Viszont azt is látni kell szerinte, hogy milyen segítséggel, milyen értéket tudnak előállítani azok, akik a fejlesztő foglalkozásban vesznek részt. Ezeknek a fejlesztő foglalkoztatást biztosító szolgáltatóknak a jelentős hányada nem tud megfelelő mennyiségű, piacképes és nyereséges terméket létrehozni, így nem is tudnak komoly profitot teremteni. Forrásaik jelentős része állami támogatásokból áll.