Szülőfalujában 1999 szeptember végén emlékparkot és –oszlopot avattak. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2007. március 21-i ülésén a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. Főbb művei: Vadász Norbert: Dukai Takács Judit élete és munkái. Bp. 1909. 210 p. Az én képem: Dukai Takách Judit válogatott versei. Válogatta és szerkesztette Papp János. Sárvár, 1986. 59 p. Irodalom: Badics Ferenc: Dukai Takács Judit 1795-1836. In: Koszorú, 1882. pp. 228-255. Horváth János: Dukai Takács Judit. In: Berzsenyi és íróbarátai. 1960. 275-286. Hegedüs Ferenc: "Halhatatlanná leendő leánya az Éneknek... ". In: Vasi Szemle, 1967. 3. sz. 458-464. Kocsis Rózsa, R. : Dukai Takách Judit élete és költészete. Bp., 1972. 112 p. Péterffy Ida: A kemenesaljai Sappho Göcsejben. In: Göcseji Helikon, 1974. 7. 105-118., 171-177. Péterffy Ida: Dukai Takács Judit emlékezete. In: Vasi Szemle, 1975. 1. 140-144. Csányi László: A kalitkába zárt madár. In: Kortárs, 1983. 93-105. Papp János: Dukai Takács Judit kiadatlan levelei.
"Mintha egy szikláról nézném / A világ szépségeit, " Kortársai felmagasztalták és a "magyar Szappho" néven emlegették, a Nyugat kritikusai azonban elnézően írtak róla. 220 éve született Dukai Takách Judit költő, aki Malvina néven vált ismertté. Dukai Takách Judit: Visszaemlékezés (részlet) Mintha egy szikláról nézném A világ szépségeit, És soha el nem érhetném Lelkem reménységeit: Int a természet szépsége – Tilt a meredek mélysége; Ha szívem egyfelé szít, Sorsom másfelé taszít. Minden, ami van körülem, Emlékeztet sorsomra; Emlékeztet, bár kerüljem, Volt boldog napjaimra. A mult időnek fátyolát Nézvén, éltem boldogságát A homályban ott látom. Ah! kedves volt sajátom! 1795. augusztus 9-én született a Vas megyei Dukán Dukai Takách (Takács) Judit költő, a "magyar Szappho". Kemenesalján született jómódú középnemesi családban. Az evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, de édesanyja betegségének hírére megszakította tanulmányait, hazautazott, s minden idejét anyja ápolására fordította.
Igen: ha az csak úgy tekintetik, Mint ösztöninknek szenvedő edénye S nyers kényeinknek játszó eszköze. " "Te megboszúlva méltóságtokat Kihágsz nemednek szűk korlátiból, Melyekbe zárva tartja vad nemem; Kihágsz, s merészen fényesb útra térsz, Melyen csak a nagy férfinyomdokok Vezetnek a szép tiltott táj felé;" ( Berzsenyi Dániel: Dukai Takách Judithoz) Bár Berzsenyi Dániel elismeréssel írt Juditról, saját feleségét, Zsuzsannát analfabéta háziasszonyként tartotta. Az irodalomtörténet úgy tartja, hogy a költőt gyengéd érzelmek fűzték Judithoz, bár erre nincs konkrét bizonyíték. A költőnő verseiben gyakran használta Berzsenyi idézeteit, leveleztek és a Helikon ünnepségeken személyesen is találkoztak. "Dudi a legvirgoncabb, leglelkesebb társalkodó mindazon asszonyok között, melyeket én valaha esmértem" – írta levelében Kazinczynak a költő. Édes érzés Édes érzés a szeretet, Mely nyilával sebesített; Nyilaidtól, látod, vérzem, Nyilaid sebeit érzem. Tégedet ki ne szeretne, Nálad nélkül ki lehetne; Nálad nélkül nem is élhet.
A magyar Szapphó néven vált ismerté Dukai Takách Judit költőnő. Festetics György gyakran hívta vendégül a keszthelyi Helikon-ünnepségekre, nő létére komoly elismerést vívott ki magának a férfiak uralta magyar irodalmi életben. 1795. augusztus 9-én született Dukán, Takách István birtokos és Muzsai Vittnyédy Terézia leányaként. Szülei komoly gondot fordítottak lányuk neveltetésére. Sopronban nyelveket, irodalmat, zenét és gazdasszonyi teendőket tanult. Mikor édesanyja megbetegedett, a lány rövid időre megszakította tanulmányait, hogy mellette legyen. Ekkor írta első versét. Ellankadok, elhervadok, nem tudom, mi talál Tán végemhez közel vagyok, leszakaszt a halál. Mindegy, úgyis meg kell lenni, mit akar az Istenség, Oh mi határt nem szabhatunk, gyenge az emberiség. Mivel bizalmas és szeretetteljes kapcsolatban voltak, édesanyja halála nagyon megviselte. Utána még visszatért Sopronba, befejezni tanulmányait. Dukán aztán átvette a ház körüli teendők irányítását. A vidéki nemes kisasszonyok életét élte.
Julianus barát - Tévéfilmsorozat - 1991 - awilime magazin Adatok mentése... TV csatorna sorszáma Itt megadhatod, hogy ez a csatorna a TV-dben hányas sorszám alatt látható: 7 Tévéfilmsorozat (1991) Az 1200-as évek eleje... A gyermek Györkit végzetesen vonzzák az ősi legendák, ezért jár el - apja tilalma ellenére - Majs apóhoz, a sámánhoz. Bernáld atya felismeri a gyerekben a nagyrahivatottságot, taníttatja. Györk érdeklődése a legendák után a régi kódexekben írott történelem felé fordul. Egyre inkább izgatja őt az őshazában, Magna Hungariában maradt magyarok sorsa. Mikor lesz a Julianus barát a TV-ben? A Julianus barát című műsor jelenleg egyetlen TV csatornán sem lesz a közeljövőben. Julianus barát film izle. Ha értesülni szeretnél róla, hogy mikor lesz ez a TV műsor, akkor használd a műsorfigyelő szolgáltatást! Oszd meg ezt az oldalt: Julianus barát Facebook Twitter Viber Messenger WhatsApp Telegram Skype Blogger Flipboard LinkedIn Reddit Buffer E-mail Gmail Műsorfigyelő Műsorfigyelés bekapcsolása Figyelt filmek listája Figyelt személyek listája Beállítások Hogyan használható a műsorfigyelő?
Endre majd IV. Julianus barát - Tévéfilmsorozat - 1991 - awilime magazin. Béla királytól segítséget kaptak, amellyel Konstantinnápolyig, a Fekete-tengerig, majd a Kaspi-tengerig jutottak, onnan pedig északra, a Volga és a Káma folyók vidékére, Magna Hungaria-ba. A négy elszánt szerzetes egy számunkra idegen, rendkívüli veszélyeket rejtő világban nehezen igazodik el. Julianus barát elszántsága, mély hite és meggyőződése segítségével megtalálja magyar testvéreit. © Korona Film (Videokazeta borító szövege)
Célját soha nem adta fel, és végül sikeresen teljesítette. Az első út szinte elviselhetetlen szenvedései ellenére másodszor is megpróbált eljutni Magna Hungáriába. Filmhíradók Online / Julianus barát szobra. Nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült. Életéről Kodolányi János írt regényt, bár annak nagy része az írói képzelet szüleménye. Julianusról film is készült Koltay Gábor rendezésében. Julianus és Gerhardus szobra a budai várban található. Weninger Endre Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet
Az 1200-as évek eleje. A gyermek Györkit végzetesen vonzzák az ősi legendák, mesék, ezért jár el - apja tilalma ellenére - Majs apóhoz, a sámánhoz. Julianus barát film festival. Perbált atya felismeri a gyerekben a nagyra hivatottságot, a kolostorba fogadja, taníttatja. Györk érdeklődése a legendák után a régi kódexekbe írott történelem felé fordul. Egyre inkább izgatja őt az őshazában, Magna Hungaricaban maradt magyarok sorsa, a velük való kapcsolat felvételének lehetősége. Pappá szentelik, amikor is Julianus nevet kapja.