Elnök: Dr. Pónyai Györgyi PhD., egyetemi docens Bőr- és nemigyógyász, kozmetológus, klinikai immunológus-allergológus
Részletes adatok Bemutatkozás Dr. Pónyai Györgyi bőrgyógyász magánrendelése. Évek óta tartok előadásokat különféle bőrgyógyászati, illetve interdiszciplináris allergológiai témájú konferenciákon, továbbképzéseken, valamint a graduális egyetemi oktatásban magyar és német nyelven. Könyvfejezetet írtam atópiás dermatitis, illetve ételallergiák és a bőr vonatkozásában. Rendszeresen publikálok bőrgyógyászati-allergológiai tárgyú közleményeket szaklapokban magyar és idegen nyelven. Specializáció Bőrproblémák kivizsgálása Allergiás eredetű bőrpanaszok kivizsgálása és kezelése Ekcéma kezelése Csalánkiütés okainak kivizsgálása Tanulmányok 2010 PhD fokozat 2006 Allergológia és klinikai immunológia szakvizsga 2002 Bőrgyógyászat szakvizsga 1996 Semmelweis Egyetem- általános orvos Tagságok Magyar Dermatológiai Társulat Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság Vélemények Miért kérjük, hogy értékeld orvosodat és a rendelőt, ahol a kezelést igénybe vetted? nekünk és orvospartnereinknek is nagyon fontos a véleményed, hogy szolgáltatásukat még jobbá tudják tenni azért dolgozunk, hogy a legjobb orvosok és rendelők legyenek elérhetőek oldalunkon keresztül, amihez nagy segítséget nyújtanak az értékelések mivel ezek az értékelések mindenki számára láthatóak, őszinte véleményed nagyon fontos visszajelzés a többi páciensünk számára is, ami megkönnyíti az ő választásukat.
Bőr- és nemigyógyász szakorvos "Munkám során fontos számomra a kellő odafigyeléssel, alapossággal és szakmai gondossággal felállított diagnózis, mely minden eredményes terápia alapja. A kezelés során törekszem a páciensekkel való kölcsönös bizalom kialakítására, a betegséggel kapcsolatos edukációra és a hosszútávú követésre. " Szakterületek Szexuális úton terjedő betegségek (STD) ellátása és a nemi szervek bőrbetegségei Általános bőrgyógyászat: -acne, rosacea -pikkelysömör -allegiás bőrbetegségek (kontakt ekcéma, atópiás ekcéma, csalánkiütés) -bakteriális, virális és gombák által okozott fertőző bőrbetegségek -anyajegyszűrés Pácienseink véleménye "Dr. Diczig Brigitte doktornőnél jártam két alkalommal is. Amellett, hogy megtalálta a megfelelő megoldást a problémámra, és az általa felírt készítmény valóban nagyon hamar javulást eredményezett, egy rendkívül empatikus, nyugodt, a páciens felé nyitott és támogató orvost ismerhettem meg a személyében. Olyat, akiben nemcsak azért bízhatom, mert maximálisan ért a szakterületéhez, hanem azért is, mert partnerként kezeli páciensét, kisugárzása pedig rendkívül nyugtatóan hat egészen biztosan még azokra is, akik fenntartásokkal, netán félve érkeznek hozzá. "
Az egyenes egyenlete betűkkel: y =m*x+b Látható, hogy ebben az esetben a bal oldalon csak y szerepel. 2. alak (normálvektoros alak): pl. 2*x + 3*y = 6 Itt az x és az y is a bal oldalon szerepel. Betűkkel: A*x + B*y = C Alakítsuk át az előző alakra! 2*x + 3*y = 6 |-2*x 3*y = - 2*x + 6 |:3 y = -2/3*x + 2 Összegzés: Az egyenes egyenletének kétféle alakja van. A kétféle alak egymással egyenértékű. Hol az egyiket, hol a másikat használjuk. Normálvektor, irányvektor Az egyenesnek az irányát meghatározza a meredeksége. Két egyenes párhuzamos, ha megegyezik a meredekségük. pl. f: y = 2* x + 1, g: y = 2* x - 2 Mit mutat meg a meredekség? A meredekség azt mutatja meg, hogy ha 1-et megyünk a kiindulási pontból jobbra, akkor mennyit megy fel, vagy le az adott függvény. Irányvektor: olyan tetszőleges hosszúságú helyvektor, amely párhuzamos az az adott egyenessel. Egyenes egyenlete - Írd fel az (5,7) és (10,3) pontokon átmenő egyenes egyenletét a pont-meredekség alakban, azaz y=y0+m(x−x0) alakban.. (Ha találunk egy irányvektort, akkor annak tetszőleges szám-szorosa is irányvektor) y = m*x + b esetén legyen v = (v 1;v 2). Ekkor m = v 2 /v 1 A meredekség egyenlő az irányvektor koordináták hányadosával.
Az x0 és az y0 annak a pontnak az első és a második koordinátája, amelyik rajta van az egyenesen. Mivel most két pontot is megadtak, ezért mindkettőnek a koordinátái beírhatóak. Ami még nekünk kell, az az m, vagyis a meredekség. A meredekség definíció szerint az a szám, amennyivel a lineáris függvény értéke változik, hogyha a függvényben x helyére 1-gyel nagyobb számot írunk. Például az y=3x+5 esetén ha beírjuk x helyére az 1-et és a 2-t, akkor függvényértéknek 8-at és 11-et kapunk, tehát az érték 3-mal nőtt, így az egyenes meredeksége 3. Ez a 3 egyébként ugyanaz a 3-as, mint ami a 3x-ben van, tehát általánosságban elmondható, hogy az y=mx+b alakú lineáris egyenlet meredeksége m. A kiszámolása mehet geometriailag is (hasonlósággal), de érdemes tudni, hogy a v(v1;v2) vektor meredeksége v2/v1, ez pedig megegyezik a vektorra párhuzamosan fektethető egyenes meredekségével. Esetünkben kiszámoljuk az egyik vektort a tanult módon, ami (6;3) lesz, ennek a meredeksége a fentiek szerint 3/6=0, 5, tehát a keresett egyenlet így néz ki: Ha a (9;10) pontot használjuk fel: y = 10 + 0, 5*(x-9) Ha a (3;7) pontot használjuk fel: y = 7 + 0, 5*(x-3) Ellenőrzésként kibonthatod a zárójeleket és összevonhatsz, és ha ugyanazt kapod a jobb oldalon, akkor jól számoltál.
Az R pont tehát mindkét egyenesen rajta van, ez a metszéspontja a két egyenesnek. A koordináta-geometriában gyakori feladat, hogy fel kell írni két adott ponton áthaladó egyenes egyenletét. Legyenek ezek az ismert pontok P 1 és P 2 -vel jelölve, koordinátái: P 1 (x 1;y 1) és P 2 (x 2;y 2). Ez a két pont meghatározza az egyenes irányát azaz egyenes irányvektorát: \( \vec{v}=\overrightarrow{P_{1}P_{2}}(x_2-x_1;y_2-y_1) \). A két ismert ponton áthaladó egyenes egyenletének a felírásához felhasználhatjuk az egyenes irányvektoros egyenletét: v 2 x-v 1 y=v 2 x 0 -v 1 y 0. Itt x 0 és y 0 az ismert pontok egyikének koordinátái. Legyen ez P 1. Így x 0 =x 1 és y 0 =y 1. Az irányvektor koordinátái az adott két pont P 1 és P 2 koordinátáinak különbsége: v 1 = x 2 -x 1 és v 2 = y 2 -y 1. Helyettesítsük ezt be az egyenes irányvektoros egyenletébe: (y 2 -y 1)⋅x-(x 2 -x 1)⋅y=(y 2 -y 1)⋅x 1 -(x 2 -x 1)⋅y 1. Csoportosítsuk át az egyenletet! (y 2 -y 1)⋅x-(y 2 -y 1)⋅x 1 =(x 2 -x 1)⋅y-(x 2 -x 1)⋅y 1. Az (y 2 -y 1) és az (x 2 -x 1) tényezőket kiemelve kapjuk a két ponton áthaladó egyenes egyenletét: (y 2 -y 1)⋅(x-x 1)=(x 2 -x 1)⋅(y-y 1).