S az is ugyanebből a nemes kódexből származó idézet, hogy "az húsvéti könyérhöz sajt és tej, tikmony, tiszta tészta, környül tésztából koszorúmódra kell csinálni, meg kell sütni, meg kell szentölni, egymásnak kell küldeni". Csakúgy, mint a nyúl tojta hímes tojást! Az ünnepi méltóságot és derűt együtt árasztó, ritkán tapasztalható szép nyelvezettel megírt könyv szövegét példásan gazdag illusztráció teszi még értékesebbé. A képző- és iparművészeti alkotásokat, képeslapokat, egykori húsvéti hirdetéseket, archív és kortárs fotókat, ékszereket és disztárgyakat múzeumok és magángyűjtők legszebb darabjai közül válogatták a szerkesztők. Magyar húsvéti hagyományok háza lucázás. Megkülönböztetett öröm az, hogy a parádés kivitelű album a magyar nyomdászat hagyományos fellegvárában, Gyulán (és nem valahol külföldön), a legendás Kner Nyomda nemes hagyományait is vállaló Dürer Nyomdában készült. Végezetül: e sorok írójának kedves filatelista kötelessége, hogy hírt adjon arról is, amiről Tészabó könyve is beszámol. A Magyar Posta egyike azoknak, amelyek a világon a leggyakrabban emlékeztek meg húsvét ünnepéről.
Gergely pápa a 8. században indította útjára Mindenszentek ünnepét melyet november első... Szüreteljünk magyar módra! A szüret kemény munka és ünnep egyszerre. A szőlő kapálása, metszése és oltása után ekkor köszönt be a... Szent István király ünnepe Magyarország ünnepei között kevés olyan jeles napot találunk, amely annyi kiemelkedő eseményről és... In English
Minél több és apróbb szilánkokra zúzódik, annál hosszabb és boldogabb lesz a házasságuk. Forrás: Sütő Edith (Marosszentgyörgy)
Ezután megint buli, vacsoráig vagy hajnalig tartó lakodalom esetén a reggeli. Na, itt már mutatkoznak különbségek, mert vendéglői lakodalomban általában valamilyen rostonsült hús szokott lenni párolt krumplival vagy krumplisalátával. Leginkább ez utóbbit választják a párok, mert akkor ez már magában foglalja a savanyúságot is. :) Ha mégsem, akkor a fenti saláták közül választják valamelyik variációt, de nem ugyanazt, ami az ebédnél volt. Falusi lakodalom esetén (mert a kultúrtthonban megrendezett lakodalmakat általában így hívják) legtöbbször a töltött káposzta kerül ilyenkor asztalra, de van, hogy valamilyen pörkölt főtt tésztával. Ritkább esetben van, hogy krumplisalátát kínálnak valamilyen rántott szelettel: sima rántott hús, sajttal töltött hús vagy Cordon bleu. Magyar húsvéti hagyományok háza zsűrizés. Természetesen, a lagzi egész ideje alatt a kenyeres kosarak tele vannak, illetve a sós rágcsálnivalókkal teli tányérokat is fel-feltöltik. Mindezeken kívül most már a gyümölcsökkel teli tálak sem mennek ritkaságszámba, szinte minden lakodalomban van valamilyen idénygyümölcs vagy a szokásos alma-banán-narancstál.
Az italokról még nem írtam, de szándékosan hagytam őket külön bekezdésbe. Welcome-drinkként általában valamilyen konyak vagy vermouth szokott lenni, az Alexandrion és a Garrone a legelterjedtebbek. Az asztalokon viszont végig ott vannak a házi pálinkával, likőrökkel, vagy konyakokkal teli üvegek. Sör is szokott lenni, alkoholos vagy "ólommentes", ahoyg itt sokan hívják az alkoholmentes sört; nyáron, nagy melegben inkább a keserű nedü fogy. Bár igaz, a mi esküvőnk is július közepén volt, mégis vagy 5 vedernyi (50 l) bor is elfogyott, annyira finom volt. Hagyományok. Sőt, részeg sem volt senki a vendégek közül. Szóval bor is van a lakodalmakban, de ezek általában házi készítésű borok, csak nagyon elit vendéglőben illetve nagyon pénzes család engedheti meg magának a különféle palackozott borokat. Bár, amilyen a mi borunk volt, vetekedhetett nyugodtan a palackozott borokkal! Vagy van megoldás arra az esetre is, ha valaki nem tud maga bort készíteni: borpincéknél megvásárolhatja ömlesztve és valamivel olcsóbban ugyanazt a bort, ami palackokba megy és sokkal drágábban kerül piacra.
S német legendák szólnak arról is, hogy a nyúl eredetileg madár volt, s egy germán alvilági istennő változtatta haragjában négylábú állattá (más források brit istennőt vádolnak az dühből fakadt átváltoztatással). A fészekrakás pedig valószínűleg abból vezethető le, hogy a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus nevű fajhoz tartozik (lásd Wikipedia), amely abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket rak, kicsinyei nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és füle hosszabb. A tojás meg, ahogyan a nyúl is, már az ókor óta termékenységi szimbólum: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek a tavaszi napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket. A "nyuszi tojta tojás" szinte azonnal megérkezett a német tájakról Magyarországra. Miként a locsolkodás is. Magyar húsvéti hagyományok háza programok. Hiszen a locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, s ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.
A tojásdíszítés királynője Zsigóné Kati népi iparművész a művészetek nyolc ágát műveli, de talán mint az "Az ország nyuszija" és "A... Magyar húsvét – érdekességek és hagyományos magyar locsolóversek Magyar húsvét - érdekességek és hagyományos magyar locsolóversek. Talán a két legfőbb népszokás a locsolkodás... In English Karácsonyi készülődés és boszorkányok Magyarországon: a Luca napi szokások December 13 – án Szent Lucára emlékezünk. A Gergely naptár bevezetésével Luca napjára esett az év leghosszabb... Advent – hajdan és most Az advent szó latin eredetű, a megérkezést jelentő adventus szóból ered és az V. század óta, VII. Gergely... Mr. Goulash és a disznóvágás Mr Goulash imádja a disznóvágásokat. Gyerekkorában a jászságban nagyszülei rendszeresen vágtak – nagy élmény... Az első bálozók ünnepe – 190 éves a füredi Anna-bál Az Anna-bálok története 1825 óta Balatonfüred története. Magyar hagyományok. A békés reformkorban kezdődtek ezek a bálok, és... Alföldi disznóvágás Besenyszögön Az csapata Besenyszögön, az Alföld szívében egy hamisítatlan disznóvágásra volt... Magyar hagyományok a halottak hetében: Mindenszentek, és a halottak napja Mindenszentek III.
R1a-házi nagy királyaink A Mátyás-templomban lévő királyi sír azonban ettől függetlenül egyedi; ezen kívül csak a Szent Jobb, Salamon király sírköve és a feltehetően I. Andrástól származó tihanyi csontok maradtak meg fizikailag a magyar királyokból. (A cikk megjelenése után egy olvasónk jelezte, hogy elfeledkeztünk Szent László király koponyaereklyéjéről, amiből a közelmúltban genetikai mintát is vettek, igaz, az a kiértékeléshez túl töredezett volt. ) A mostani archeogenetikai vizsgálat legérdekesebb része ezért a Mátyás-templomban lévő királysír és a mellette lévő királynéi sír genetikai elemzéséről szólt, eleve azzal a céllal, hogy ebből azonosítani lehet az Árpád-ház genetikai típusát. Ehhez a kulcs az Y-kromoszóma vizsgálata, ez ugyanis csak apai ágon öröklődik, vagyis – minimális változásoktól eltekintve – elvileg azonosnak kell lennie Álmos apai ágú őseitől Istvánon át a későbbi Árpád-háziakig (ez még akkor is így lenne, ha tényleg nem III. Béla, hanem a dinasztia egy másik uralkodója lenne a sírban).
Bőven lehetséges egyébként, hogy az Árpád-házi dinasztia olyan haplotípusba tartozik, amely ritka a finnugor, és mondjuk gyakori a türk népeknél, és ezt más szempontok figyelembe vételével lehet akár úgy is interpretálni, hogy a honfoglalók vezető rétege tényleg türk származású volt. Majd egyszer, ha lesz rá bizonyíték. Ez nem is lenne túl meglepő, hiszen a honfoglalók összetételével kapcsolatos kutatások eddig is azt mutatták, hogy a Kárpát-medencébe bejövő népességben volt egy masszív (a feltételezések szerint úgy 25-35 százaléknyi) "ázsiai" jellegű géneket hordozó réteg. Zavar a legendás magyar termet körül Ez fontos kérdés, bár teljesen független attól az álkérdéstől, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik-e (igen). Az Árpád-ház nem finnugor volta azonban itt egyrészt nagyon félrevivő megfogalmazás, ráadásul az eddig megjelentek alapján nincs alátámasztva. Ebből a szempontból az R1a önmagában semmit nem mond, ahhoz további, jobb felbontású genetikai kutatásokra lenne szükség, olyanokra, amelyek potenciálisan már az R1a haplotípuson belüli elágazásokat is képesek azonosítani.
De nem ám. És most nem Árpád-házi Daka Józsefre gondolok, és nem is a sokat vitatott Crouy-Chanel származási vonalra. Leány ágon nagyon is él, sőt virágzik az Árpád-ház! Hiszitek vagy sem, a hazánkban jelenleg élő magyar személyeknek nem is olyan kis része, legalább 5%-a Árpád-házi leszármazott. De mondhatnék ennél magasabb arányt is, valószínűleg nem lenne téves. Eddigi kutatásaim alkalmával az ismeretségi körömben három olyan ismerős családfáját is sikerült felállítanom, akik Árpád-házi királyaink leszármazottjai – leány ágon -. Pedig olyan nagyon sok ismerős családfáját nem térképeztem fel, tehát az arány elképesztően magas. Természetesen ezt a családfa felállításáig ők nem tudták magukról. A képlet egyébként roppant egyszerű: Ha sikerül találni a családfában legalább egy – nem armalista - nemesi vonalat, tehát legalább birtokadománnyal rendelkező családi ágat, akkor azt feljebb kutatva - leány ágon - további nemes családok bukkannak fel, melyek közül az egyik – ha szövevényes genealógiai úton is – de nagy eséllyel elvezethet magyar uralkodóinkig.
(Vak) Bélára hagyni, aki fiával, II. Gézával együtt uralkodott. Rövid uralkodásuk alatt azonban nem sikerült kellően megszilárdítani hatalmukat, így az őket követő III. Istvánnak folyamatosan ellenkirályokkal kellett megküzdenie hatalma megtartásáért. Ezután István testvére, III. Béla került a trónra, aki bizánci tapasztalatainak és tehetségének köszönhetően újra fel tudta virágoztatni az ország gazdaságát és kultúráját. Halálára Magyarország vált a vezető hatalommá Közép-Kelet-Európában. Első felesége, Anna hatására a burgundiai ciszterci rend fő támogatójává vált. Ekkor alakultak a ciszterci apátságok a Pilisben, Pásztón, Zircen és Szentgotthárdon. A leírások szerint Anna méltó és befolyásos társa volt férjének. Béla halála után az uralkodók hatalma hanyatlásnak indult, melyhez nagyban hozzájárult fiainak trónharca. Az őt követő II. András trónra kerülése után hatalmának megszilárdítását a híveinek adományozott földbirtokoktól remélte, így azonban bevételek nélkül maradt. Ezek pótlására rendszeresen rendkívüli adókat vetett ki, valamint pénzrontással is próbálta növelni bevételeit.
A kijelentés nagy vihart kavart a magyar régészet, nyelvészet és a természettudományos segédtudományok környékén – ennek újabb hullámaival hamarosan mi is foglalkozni fogunk. Akkor néhányan azt gondolták, hogy a szegedi genetikusok a nagyközönség felé játszva próbálnak figyelmet – és így talán további kutatási lehetőségeket – találni, túlinterpretálnak, nem törődve a szakmai terepen elvárt kötelező szakmai óvatossággal, módszertani megfontolásokkal, miközben ők úgy érezték, hogy a megcsontosodott szakma nem hajlandó befogadni a kívülről jövő új eredményeket. Bármi, csak nem finnugor Most valami hasonló juthat eszünkbe a genetikai mellett – talán félig akaratlanul – nyelvészeti kérdésekben is határozott állást foglaló Kásler Miklós onkológus megszólalása kapcsán is. Az alapvető probléma már a rövid idézetből is kiderülhet: Kásler úgy beszél, mintha az eurázsiai és a finnugor származás kizárná egymást – vagy finnugor, vagy eurázsiai génekről van szó. A valóságban értelemszerűen a finnugorok is eurázsiaiak – utóbbi földrajzi fogalomként akkora kategória, ami a mi környékünkön majdnem minden lehetséges leszármazást magában foglal.