Ennek következtében a C-vitamint tartalmazó injekciós készítményt magisztrális szemcseppben felhasználni nem lehet. Az aszkorbinsav, mint alapanyag megtalálható a hatóság pozitív listáján, és minden gyógyszertár számára könnyedén beszerezhető. Injekciós készítménnyel csak akkor lehetne helyettesíteni, ha az aszkorbinsav, mint alapanyag hiánycikké válna. Erre azonban nem jelenleg nem sok esély van. Ha a gyógyszerész C-vitamin tartalmú magisztrális szemcseppet szeretne expediálni a beteg számára, akkor azt szabályosan csak úgy teheti meg, ha az aszkorbinsav alapanyagból saját maga készít egy megfelelő szemészeti készítményt. Gyógyszerrendelés indikáción innen és túl – HGYSZ. Ez gyógyszertechnológiai szempontból nem könnyű feladat, hiszen a felhasználásra kész terméknek számos követelménynek kell megfelelnie. A gyógyszerésznek olyan steril vizes oldatot kell készítenie, amely megakadályozza a hatóanyag idő előtti bomlását. Emellett külön figyelni kell arra is, hogy az elkészült szemcsepp a becseppentéskor ne irritálja a szemet, és hogy hosszú távon se károsítsa a szaruhártyát.
E betegek felépülése úgy is értelmezhető, hogy új célokat és értelmet kell, hogy találjanak, leginkább a barátok és a család támogatásával, akik osztoznak ezen értékekben. Az érték- és hiedelemrendszerbeli osztozás biztosítja az egyén számára az élet egyensúlyát, és azt a hajlandóságot, hogy ezen támogatásokkal adaptív módon küzdjön az élet során. Alapvető jelentőségű tehát, hogy az egyén megszerezze és használja azokat a készségeket, melyekkel saját jólétüket elősegítő spiritualitásukat felszínre tudják hozni. Az orvosi kender "Az endokannabinoid rendszer befolyásolása terápiás hatású lehet szinte valamennyi emberi betegségben" írta Pacher Pál és Kúnos György egy nemrég megjelent áttekintő közleményében. Egy civil szervezet 2016 júniusában megrendezte az első magyar gyógyászati kannabisz konferenciát.
© Szoftver: - Adatbázis: GYEMSZI
2021. 08. 09. 06:32 Otthonunk a Föld, és vészjósló jelenség, hogy a környezetünk elkezdett pusztulni. Minden nap tudatosítani kellene magunkban és egymásban, hogy pár nap csak, amit levegő, vagy ivóvíz nélkül élni tudunk, tehát ezt szem előtt tartva kellene minden pillanatban cselekednünk, és óvnunk a természet nélkülözhetetlen kincseit! Tudnak-e vajon a génjeink alkalmazkodni ezekhez a nagy környezeti változásokhoz? Mi mindent okoznak az emberi szervezetben a génmanipulált élelmiszerek? Mi az a génterápia? Prof dr bardócz zsuzsanna van. Lehet-e biológia fegyver egy oltásnak nevezett génterápiás kísérlet? Megoldás lehet-e a kvantum genetika? Miért kap most olyan nagy hangsúlyt és foglalkozik a tudomány az agy és a szív elektromágneses mezejével? Miért annyira fontos, hogy irányítsuk a gondolatainkat és az érzelmeinket? Hogyan függ össze mindez a környezetünkkel és az életterünkkel? Professzor Dr. Bardócz Zsuzsanna és Jakab István beszélgetése.
Az ellenség már nem a spájzban van, bekúszott a testünkbe is. Jó ideje tudjuk, hogy a hatalmas haszonnal dolgozó, ipari mezőgazdaságban és élelmiszergyártásban érdekelt cégek szennyezik a földet, a vizeket, a levegőt. A természetet. Az életünket. Egy magyar professzor asszony és férje sokat tett és tesz azért, hogy tisztán lássunk, és így tisztán élhessünk. Hulej Emese interjúja. – Nemrég a Népesedési Kerekasztal a kormányhoz fordult, hogy tiltsa be a glifozát gyomirtószer használatát. Ezt a már rákkeltőnek minősített szert az ön férje és kutatótársa, Pusztai Árpád a huszonegyedik század DDT-jének nevezte. Valóban ilyen komoly a helyzet? – A glifozátot a hetvenes években az egyik legzöldebb gyomirtószerként engedélyezték, mondván, gyorsan, húsz perc alatt lebomlik, és az az útvonal, amelyen a hatását kifejti, nincs meg az állatok és az emberek szervezetében, tehát nem veszélyes rájuk. Prof dr bardócz zsuzsanna el. Csakhogy a méréseket nem vizes közegben végezték, márpedig a glifozát jól oldódik vízben. Ha egy területre kiszórják, az esővel bekerül a talajvízbe, onnan a folyókba, tavakba, tengerbe, csapvízbe.
: Táplálkozás, egészség és a jövő, In: Jót, s jól! Szilágyi I. (eds. ) Százak Tanácsa, Budapest, 2012. ISBN 987-963-89475-1-2, pp. 15-23 dokumentum típusa: Könyvfejezet/Szaktanulmány nyelv: magyar 2011 Bardócz Zs. : Géntechnológiai dilemmák, a magyar moratórium, valamint az egészséges élelmiszerigény, In: Mindennapi kenyerünk –ma. Márai G. és Szilágyi I. ) Százak Tanácsa, Budapest, 2011. ISBN 987-963-89475-0-5., pp. 43-49 dokumentum típusa: Könyvfejezet/Szaktanulmány nyelv: magyar 2007 Pusztai, A., Bardocz, S. : Potential health effects of foods derive from genetically modified (GM) plants, Chapter 14 in: Biosafety First Holistic Approaches to Risk and Uncertainty in Genetic Engineering and Genetically Modified Organisms. Terje Traavik and Lim Li Ching) Tapir Academic Press, Trondheim, Norway, pp. 239-252 dokumentum típusa: Könyvfejezet/Szaktanulmány nyelv: angol Pusztai, A., Bardocz, S., Ewen, S. W. B. Prof dr bardócz zsuzsanna al. : Uses of plant lectins in bioscience and biomedicine., Frontiers in Bioscience, 13, pp.