Míg korábban többször hallottunk Mary Zsuzsi fiatalabb kedveseiről, addig az utóbbi időben egyetlen fiúról sem suttogtak vele kapcsolatban. Vélhetően egyébként megváltozott külseje miatt nem akart szerelembe bonyolódni. Ezt egyébként Zalatnay Cini is megerősítette. A pályatárs, és jó barát a Hír24-nek elmondta, tudott Zsuzsi pajzsmirigybetegségéről, ami miatt súlyproblémával is küzdött. Cini szerint kigömbölyödött alakja nagyon megviselte kolléganőjét. Szenteste vetett véget életének a magyar énekesnő - Otthonában lett öngyilkos - Hazai sztár | Femina. Fogműtétjével is sokat szenvedett, a beavatkozás szintén okot adhatott az elkeseredésre. Mindezek ellenére Zalatnay Sarolta is azt állítja, az énekesnőn nem látszott, és soha nem beszélt arról, hogy véget akarna vetni az életének. Cini szerint minden művészembernek akadnak nehéz periódusai, neki is voltak már rossz gondolatai, de arról nem tud, hogy az elhunyt pályatársát hasonlók foglalkoztatták volna. Sőt mindig vidámnak és elégedettnek tűnt. Még arról is beszélt az utóbbi időben Cininek, hogy mindenáron rendbe akarja szedni magát. Ám úgy tűnik, ehhez már nem volt elég ereje - a hírek szerint szenteste rengeteg gyógyszert szedett be, és véget vetett életének.
Azóta már elbúcsúztunk a művésznőtől. Az interjúban itt-ott olvashatják a temetésen elhangzott beszéd részleteit is - Vincze Kinga barátomnak, kolléganőmnek köszönhetően, aki megosztotta velem azokat a gondolatait, amiket a temetésen elmondott... Klapka György interjú Szily Nóra Mary Zsuzsi búcsúztatása előtt beszélgetett Klapka György vállalkozóval, az énekesnő volt férjével. A teljes interjút ide kattintva olvashatod. Mary zsuzsi halála video. Így búcsúztatták Mary Zsuzsit A hideg és szeles idő ellenére több százan kísérték el utolsó útjára a karácsonykor tragikus hirtelenséggel elhunyt énekesnőt. Mary Zsuzsit gyermekei és volt férje, Klapka György is megtörten búcsúztatta az egykori zenészkollégákkal együtt. Az énekesnő hamvait a Fiumei úti temetőben a szélben szórták szét egy szökőkút közepéről. Eltemették Mary Zsuzsit A hideg és szeles idő ellenére több százan kísérték el utolsó útjára a karácsonykor tragikus hirtelenséggel elhunyt énekesnőt. Mary Zsuzsit gyermekei és volt férje, Klapka György is megtörten búcsúztatta az egykori zenészkollégákkal együtt.
Dobos Attilát azonban már nem az énekesnő, hanem éppen Klapka szólította el. Mindhármuk halálának dátuma előre meg volt írva. " Kiemelt képek: Smagpictures
Egy olyan időszakban, amikor a globális felmelegedés egyre látványosabb jeleit a média többsége szinte kizárólag az emberi beavatkozással hozza összefüggésbe a közvéleményt befolyásoló anyagaiban. Ma az emberi beavatkozás a legfőbb okozója a földön tapasztalható felmelegedésnek, éghajlatváltozásnak, legalábbis a tudomány PC-nek, (politikailag korrekt – azaz politikailag elfogadottnak kikiáltott) és többségiként meghatározott nézetrendszere szerint, amit akár kötelező tudományos véleményterrornak is lehetne nevezni. A tudományos kutatók többsége abban egyetért, hogy bolygónkon az utóbbi évtizedekben globális felmelegedésnek lehetünk szemtanúi. Azonban azzal kapcsolatban eltérőek a szakértői vélemények, hogy ez a felmelegedés pusztán a természetbe beavatkozó emberi tevékenység számlájára írható, vagy csak természetes folyamatok eredményeként jött létre. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a kettő együtt felelős a globális felmelegedésért. Fabian Gottlieb von Bellingshausen elsőként látja meg az Antarktiszt - Agytörő. A globális éghajlatváltozás természetes okainak vizsgálata sok tudós szerint ugyanolyan fontos kellene, hogy legyen mint az emberi beavatkozás hatásainak kutatása, hiszen ezek célja is annak megállapítása lenne, hogy milyen időtartamra és milyen mértékű éghajlati változásokra kell az emberiségnek felkészülnie.
A mintákból azt is kimutatható, ahogyan a kontinenst fokozatosan beborította a jég. "Ez a kutatás olyan, mintha visszafele játszanánk le egy filmet, hogy lássuk, mi történt, miért következett be fokozatosan akkora lehűlés a földi klímában, ami a jégtakaró kialakulásához vezetett" - magyarázta Brinkhuis az ABC-nek. A most feltárt minták elemzése még két évig fog tartani. Szubtrópusi éghajlat volt az Antarktiszon. Az eredményeket fel lehet használni annak előrejelzésére, hogy mi történik majd a jeges kontinensen az ember gerjesztette globális felmelegedés hatására.
A sarkvidéki éghajlat bármikor megváltozhatköszönhetően a mély meleg ciklonok áttörésének. Ebben az esetben a hőmérséklet 7-10 ° C-kal emelkedik. Nyáron a legmagasabb értékek +2... + 3 ° C. Éghajlati rendellenességek A gleccser zóna meteorológiai mutatóiAz elmúlt néhány száz évben komoly ingadozások tapasztalhatók. Elmondható, hogy az Északi-sark klíma fokozatosan változik. Ez egy globális probléma, amelynek nincs megoldása. Az elmúlt 600 évben fél tucat voltjelentős felmelegedés, amely közvetlenül érinti az egész bolygót. Az ilyen meteorológiai ingadozásokat globális kataklizmák követhetik, amelyek károsíthatják a Föld minden életét. Érdemes megjegyezni, hogy az északi-sarkvidéki éghajlat befolyásoljabolygó forgási sebessége és az általános légköri keringés. A tudósok számításai szerint 2030-ban komoly meteorológiai ugrást kell elérni a jégzónában. Még a legkisebb következmények is jelentősek lesznek a bolygón. Az a tény, hogy az Északi-sark hőmérsékleti mutatói évről-évre feltétlenül emelkednek.
Sarkvidéki jég Mint tudják, a régió vízterülete szó szerint tele van különböző méretű jéghegyekkel. Az Északi-sarkvidékben azonban van egy úgynevezett jégkapcs, amely tükrözi a nap sugarainak nagy részét. Ezért a bolygó nem melegszik fel a kritikus hőmérsékletekre. Biztosan megállapítható, hogy az Északi-sarki jég meghatározó szerepet játszik a Föld egész életében. Ezenkívül a világ óceánjában lévő vízforgalmat szabályozzák. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt 25 évben az északi-sarki jég szintje a teljes tömeg háromnegyedével csökkent. Ma a sapka csak 5100 ezer négyzetmétert fed le. Ez azonban nem elegendő annak biztosítására, hogy a Föld egyre nehezebb legyen minden évben. A halott zónát meghódították Sok éven át az Északi-sarkot élettelen területnek tekintették, amelyen az emberek több napig nem tudnak túlélni. Mindazonáltal ez a mítosz idővel eloszlott. A 16. században, az orosz navigátorok hosszú expedíciójának eredményeképpen elkészítették a Jeges-tenger első térképét. 1937-ben az északi-sarkvidéken a járatokat Baidukov és Chkalov legénysége végezte.