Pintér kert - Pécs Az arborétum Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta nevét, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Halála után a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, növelve ezzel az arborétum fajgazdagságát. Így napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét. A szépen gondozott kertben számos védett növényfaj is előfordul, többek között csodabogyók (Ruscus sp. ), farkasboroszlán (Daphne mezereum), sőt itt megcsodálhatjuk pl. a fokozottan védett bánáti bazsarózsát (Paeonia officinalis subsp. banatica) is. Cím: Pécs, Tettye tér 9., Tel. : 72/517-200 Nyitva tartás: május 1-szeptember 30. : munkanapokon H-Cs: 8-16, P: 8-14 Szo-V és ünnepnapokon: 10-18 október 1-április 30. : munkanapokon H-Cs. Pintér-kert arborétum , Pécs. 8-16, P: 8-14 1 / 2 Pécs Pécs az ország dél-nyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel.
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
További képek Forrás:, A képek forrása: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma. Az arborétum Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta nevét, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok elegye alkotja a kert növényzetét. A szépen gondozott arborétumot minden évszakban érdemes felkeresni. Térkép - Pintér-kert arborétum - 7625 Pécs, Tettye tér 9.. Tavasszal a fokozottan védett bánáti bazsarózsa megcsodálására is lehetőség nyílik. A kert növénytani értékei miatt 1977-től országos Természetvédelmi Terület, 2009 óta a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. A kertben több mint harminc védett növényfaj él. Legnagyobb értékét az orchideafajok (majomkosbor, szarvas bangó) képviselik, de megtalálható a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás (mecseki karsztbokorerdő, ezüsthársas törmeléklejtő-erdő) is megtalálható. A kert nem csak növényeknek, hanem számos védett állatfajnak is otthont ad – mocsári teknős, lábatlan gyík, csonkafülű denevér, valamint számos madár él itt.
2021. november: Több mint százmillió forintból újult meg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának (DDNPI) a pécsi Pintér-kert Arborétumban álló székháza, míg a park egy kilátóval gazdagodott. Pintér kert pes 2010. A mintegy kéthektáros Pintér-kertben álló, a DDNPI székhelyéül szolgáló villaépület felújítására azért volt szükség, mert funkcióját már nehézkesen töltötte be. A DDNPI gazdálkodási tartalékaiból és kormányzati forrásból fedezett 123 millió forintos beruházás eredményeként megújulhattak az épület elavult belső terei. A ház teljesen új tetőszerkezetet kapott, valamint egy stílusában és arányaiban illeszkedő bővítmény épült hozzá. Az egykori tettyei szőlőbirtokos villájának egyetlen eredeti formában fennmaradt belső terét, a Pintér-villa építési idejéből származó dolgozószobát a jövőben vezetéssel csoportok is felkereshetik, abban egy Natura 2000 tematikájú rejtett installációt is megtekinthetnek a látogatók, írták a közleményben. A Pintér-kertben 13, 6 millió forintból, európai uniós forrás segítségével új, fából épült, üvegmellvédes kilátó is létesült, amely a kert vadregényesebb, nehezebben megközelíthető, legmagasabb részén, az erdőbe simulva nyújt panorámát Pécsre.
Arborétum a Mecsek lábánál. Az arborétum Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta nevét, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Halála után a kert nagy részét visszahódította a Mecsek természetes növényzete, növelve ezzel az arborétum fajgazdagságát. Így napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét. Pintér-kert Arborétum, Pécs - épülettár. A Pintér-kert országosan védett természetvédelmi terület, mely számos védett és fokozottan védett növényfajával kellemes és hasznos szabadidős programlehetőséget nyújt, egyben a külső programok, foglalkozások színhelyét is adja. Számtalan ritkaság, nálunk nem honos fenyő-, lombosfa- és cserjefaj él benne, Közép-Európa egyik legnagyobb arizonai ciprusa is itt található. A mediterrán flóra elemei a babérszuhar, a júdásfa, a fügefa és a gránátalma. Májusban lenyűgöző látvány a bazsarózsavirágzás.
Szendrey Júlia életművét saját imázsa takarja el: írásainak jelentős része kiadatlan maradt, miközben személyéről nemzedékek sora formált markáns véleményt. Pályafutása során olyan társadalmi közegben kellett alkotnia, amelyben rendkívül ellentmondásos volt azoknak a nőknek a megítélése, akik írtak, publikáltak, elismerésre vágytak, vagyis a nyilvánosság terében mozogtak. Alig tizenkilenc éves volt, amikor nagy érdeklődést kiváltó naplópublikációi (Petőfiné naplója; Naplótöredék) megjelentek a korabeli sajtóban, alig huszonkilenc, amikor több évnyi hallgatás után nyilvánosság elé lépett első versével, valamint önálló kötetben publikált Andersen-fordításaival, és harminchét, amikor egy korabeli antológia bevezetője ezt írta róla: "Szendrey Júlia nyitja meg azon időszakot, midőn költőnőink általános irodalmi szinvonalra emelkednek. Nem talált boldogságra második férje oldalán sem Szendrey Júlia, a meg nem értett özvegy » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. " A későbbi irodalomtörténet-írás második házasságának tényén képtelen volt túllépni, s arról sem vett tudomást, hogy Szendrey Júlia nemcsak múzsa, hanem alkotó is volt, akinek életműve jelentős része nem jelent meg nyomtatásban.
A leghitelesebb forrásból, saját gyerekeitől származó kiskori feljegyzésekből, levelekből és naplókból kaphatunk képet arról, milyen volt Szendrey Júlia mellett felnőni, milyen volt Petőfi özvegyének második családja. Amikor meghalt Petőfi Sándor, akkor a kortárs közönség azt várta volna el Szendrey Júliától, hogy vagy haljon utána lehetőleg azonnal, vagy legalábbis élete végéig a nemzet özvegyeként gyászolja. Az végképp nem érdekelt senkit, hogy ő egy önálló személyiség, sőt, van egy gyereke, akivel kénytelen boldogulni valahogy, miközben semmilyen bevétele nem volt. Egyetlen lehetősége volt, hogy férjhez megy, és ezt soha nem bocsátották meg neki" - mesélt lapunknak a nemzet özvegye mítoszról és hatásáról Nyáry Krisztián. A közönségi fenti elvárásának megfelelően Szendrey Júliának a költő halála utáni élete mintha kitörlődött volna a köztudatból. Szendrey júlia ilona horvath books. 1850-ben, egy évvel Petőfi eltűnése után még mindig csak 21 évesen hozzáment a 30 éves Horvát Árpádhoz. A második házasságáról azonban nem csak azt érdemes tudni, hogy fogott Petőfinek a Szeptember végénnel kimondott átka és boldogtalan volt a frigy, hanem hogy Szendrey Júlia végre maga is publikáló szerzővé vált, illetve a házasságkötéskor másfél éves Petőfi Zoltánnak még négy féltestvére született.
Gyimesi Emese: A Hársfa utca 1. lakói – Szendrey Júlia családjának terézvárosi otthona, Irodalomismeret, 2017, 3. Horvát Árpád (történész) – Wikipédia. sz., 44–59. Szendrey Júlia és Horvát Árpád kapcsolatát is érintő interjú: HVG: Szendrey Júlia - Egy nő több, mint csak asszony Gyimesi Emese: Mozaikcsalád gyerekszemmel – Családi identitás és térhasználat Szendrey Júlia gyermekeinek levelezésében, in: Erdélyi Gabriella (szerk. ), Érzelmek és mostohák: Mozaikcsaládok a régi Magyarországon, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019, 241–263. Gyimesi Emese: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában - Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, Horvát Attila, Árpád és Ilona gyermekkori levelei, versei és játékai 1840 - 1870 (Budapest, Magyar Családtörténetek: Források 2., 2019. )
Az elsőség már a 19. században is eldönthetetlen volt: egyes újságok az óvodaalapító Brunszvik Teréz grófnőt, mások József nádor harmadik feleségét, Mária Dorottya hercegnőt tartották a szokás magyarországi meghonosítójának. Az 1840-es évekre már a városi polgárság köreiben is ismertté vált a karácsonyfa-állítás. Megjelentek a karácsonyi vásárok, különösen híressé vált a pesti Mikulás-vásár, amelyet rendszerint a Városház téren rendeztek meg. Az 1860-as évek körül az egyre inkább kiteljesedő fogyasztói kultúra már kiemelt célcsoportként kezelte a gyermekeket. Szendrey júlia ilona horvath house. Ekkoriban jelentek meg Pest-Budán tömegesen a gyermekeknek szánt játéktárgyak. Míg a század első felében elsősorban finomságokat (például cukrozott gyümölcsöket) kaptak karácsonykor a legfiatalabb családtagok, a század közepétől egyre elterjedtebbé vált a legkülönfélébb játékok ajándékozása. Szendrey Júlia gyermekeinek levelezésén keresztül ebbe a világba pillanthatunk be. Szendrey Júlia gyermekei (Petőfi Zoltán, Horvát Attila, Árpád és Ilona) a korszak egyik legműveltebb értelmiségi családjában nőttek fel.
1867-ben megfogalmazódott benne az az akkoriban különösnek tűnő elhatározás, hogy elköltözik a férjétől. Ismerősei hiába figyelmeztették a külvilág ítéletére és egyre súlyosbodó betegségére, - méhrákot diagnosztizáltak nála -, nem voltak képesek őt lebeszélni a szándékáról. Csakugyan elköltözött a Zerge utcai (ma Horánszky utca) külön lakásba, ahol 1868. 161 éve született Szendrey Júlia legkisebb gyermeke, Ilona - Szendrey Júlia - kutatás. szeptember 6-án hosszú szenvedés után meghalt. Különköltözését a közvélemény valóban nem nézte jó szemmel, de a titokról csak az utókor szerezhetett tudomást, hogy miért történt. Júlia előkerült naplójából, feljegyzéseiből kiderült, hogy férjével megromlott a házasságuk, mely amúgy is nélkülözte a szerelmet és csak barátságon alapult. A végső lökést az adta a nőnek, amikor kiderült, hogy férje egyéb viszonyai mellett pornóújságokkal töltötte idejének nagy részét. Férje egyébként nem volt mellette sem betegségében, sem halálos ágyánál, így értékes iratait is másra bízta Júlia, aki ekkor már teljesen elutasította férjét annak viselkedése és megváltozott magatartása miatt, és válni akart.
Az újabb írások témái a 16. -19. századi magyar mozaikcsaládok. Az fent szemlézett cikket teljes terjedelmében ide kattintva érheti el.
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft