Kovács Gyula erdész 2000-féle régi magyar, többek között göcseji gyümölcsfafajtát nevel "tündérkertjében", köztük olyanokat is, melyek már csak nála lelhetők fel. Jó 30 évvel ezelőtt kezdte a gyűjtőmunkát a göcseji tanyavilágban: oltóvesszőt vett a fákról, amit a vadalanyra oltva elültetett pórszombati kertjében. A gyűjtemény elsősorban a Göcsej, Őrség és Hetés régi fajtáinak megmentésére irányult, ám mára kilépett a tájegység határai mögül. Érkeztek fajták az ország több pontjáról, a Felvidékről és Erdélyből is. Medes-hegyen a Kárpát-medence ősi fajtáinak gyűjteményét, azaz egy különleges gyümölcsfa génbankot hozott létre. Ősi magyar gyümölcsfajták | MagyarokVilaga.hu. Kovács Gyula kezdeményezésével elindította az egész Magyarországra kiterjedt Tündérkert mozgalmat, melynek célja az ősi magyar, főkép Zala megyei gyümölcsfa fajok megmentése. Ma már több mint száz helyen kétezer fajta régi eredetű gyümölcstermő növényt gondoznak. Országos mozgalom indult a hazai őshonos gyümölcsfáik megőrzéséért: Zala és Vas megyei civilek felhívására több magyarországi településen ültetnek ritka gyümölcsfákat Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én.
Leírás és Paraméterek Faj: Malus domestica Érésidő: október-novemberben szedhető, januártól áprilisig fogyasztható. Gyümölcse: ellaposodó, szabálytalan gömb alakú. Közepesnél nagyobb, néha egyenesen nagy. Héja meglehetősen vastag, szívós, fénylő, sima, száraz tapintású. KERTBARIK - Régi (ősi) gyümölcsfa fajták. Alapszíne világoszöld, éretten halványsárga, napos oldalán barnáspiros bemosással. Húsa zöldes vagy sárgásfehér, tömött, elég omlós, kellemes fűszeres ízzel. Termékenyülése: öntermékeny Felhasználás nyers fogyasztás Termékenyülés Önmeddő (porzópár szükséges) Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
06-30-235-10-63 * Elmondása szerint nehéz időkben, a török és habsburg korban a göcseji embert ezen gyümölcsfák mentették meg, még a múlt század elején is rengetegen voltak akik egész évben csak gyümölccsel táplálkoztak. Nehéz idők úgy érzem most is vannak, csak gyümölcsfa nincs, gondolkodjunk előre. Göcsej egyik néhány száz fős településén, Pórszombaton él Kovács Gyula erdész, aki a helyi hagyományok megőrzéséért tevékenykedik. Ennek ékes bizonyítéka több száz darabból álló gyűjteménye, amelyet a tájegység jellegzetes, mára szinte kihalt, elfeledett gyümölcsfáiból állított össze kitartó munkával. Ugyancsak a hagyományok megőrzését és felelevenítését szolgálja a Medesi-kör, az a "nem hivatalos" hagyományőrző szerveződés is, mely különböző rendezvényekkel, programokkal segíti elő célul kitűzött feladatát. Idén Kovács Gyula ezen tevékenységét a megyei közgyűlés a "Zala megye kistelepüléseiért és hagyományaiért" díjjal ismerte el. Ennek apropóján beszélgettünk a pórszombati erdésszel. A kezdetekhez visszanyúlva először, elkanyarodva a gyümölcsfáktól, Pórszombat múltjába és a Medesi-kör létrejöttébe tekinthetünk be.
A történelmi Magyarországon olyan sokféle gyümölcs termett, és olyan sok volt belőlük, hogy a Kárpát-medence valóságos Tündérkertnek számított. Szombathelyen, a Múzeumfaluban új csemetekertet hoztak létre a régi, teljesen elfeledett fajtákból. A múlt egy darabját igyekszik átmenteni a mának a vasi Múzeumfalu legújabb kezdeményezése. Úgy határoztak, a régi parasztporták mellett csemetekertet hoznak létre azokból a gyümölcsfa-fajtákból, amelyek egykor a térségben, különösen az Őrségben jellemzőek voltak. - Ezek olyan fajták, amik nemhogy üzletekben nem lelhetők fel, hanem a hivatalos törvények szerint még szaporítani is tilos. Nem is metszette őket a régi ember, ezek csak adtak, ezek csak teremtek - magyarázza a pórszombati Kovács Gyula, aki szakmáját tekintve erdész. A mintegy 50 fa, Kovács Gyula több mint ezer fajtát őrző gyűjteményéből való alma, körte, cseresznye, berkenye, szilva, naspolya és meggy. Eleinte csak az Őrségben és a Göcsejben, néhány éve pedig már az egész Kárpát-medencében keresi a lassan feledésbe merülő fajtákat, amelyekből a 19. században még ezernél is többfélét ismertek.
Aztán alighogy megismerkedünk a családi macskával, a házigazda azonnal belevág a gyümölcsfatörténetbe, közben pedig beljebb tessékel minket, hogy kóstoljunk valamit. Van abból is raktáron, de nem az ecetekre gondol. 200 kert, 3500 régi magyar gyümölcsfajta Kovács Gyula számára a gyűjtésből életcél, a rendszerből mozgalom lett, így ma már nincs olyan része az országnak, ahol nincsen a kihalásra ítélt ősi gyümölcsfákból egy-egy példány. Tündérkert lehet egy plébánia kertje, egy iskola udvara vagy egy présház melletti mező is. Ma a kétszáz kert kétszáz közösséget is jelent. Nem csoda, hogy a mozgalom hírét nem lehetett az ország határain belül tartani, Pórszombatot sokan csak miatta keresik fel. Ma Pórszombat környékén tízhektárnyi területen, tizenkét kertben összesen 3500 régi magyar gyümölcsfajtát őriz. Alma, körte, kajszi, cseresznye, birs, őszibarack, szilva, naspolya, meggy nő kertjeiben. Ez a gyűjtemény egyedülálló Európában, "de valószínűleg a világon sincsen hasonló. Ami még egyedi ebben, hogy mind ugyanúgy van, ahogy évszázadokkal korábban.
Bereczky Máté 1800-as évek közepén írt, négykötetes munkájában még több mint 500 körte-, 400 alma- és 100-nál is több szilvafajtáról emlékezik meg, köztük azokról, amelyekből most a Múzeumfalu kertjébe is került egy-egy. - Ő a Kárpát-medencének a történelmi Magyarország területének a teljes gyümölcsállományát leírta, amennyire tudta - mondja Ambrus Lajos író. - Nyilván, tájváltozatokat nem tett bele a könyvébe, de ez a több mint ezer fajta gyümölcs jelzi, hogy Magyarország valóban egy gyümölcsöskert volt valaha. A facsemetéket Vas megye, az ausztriai Őrvidék és a szlovéniai Mura-vidék különböző településeiről érkezett magyar, horvát, szlovén és osztrák általános iskolás gyermekek ültették el, és fogadták jelképesen örökbe. A vadalanyokra oltott fák, Kovács Gyula szerint bárhol megélnek a Kárpát-medencében. Gyümölcsük régen fontos tápláléknak számított, és ma is vannak még olyan fajták, amelyek éréstől érésig eltarthatók, jól aszalhatók, vagy ecetnek is alkalmasak. A csemetekertet Böcskör Sámuel felsőőri néptanító 1856-os leírása alapján alakították ki.
Matt Baglio a tanfolyam teljes ideje alatt napi kapcsolatban állt Gary atyával, és rengeteg megmagyarázhatatlan információra tett szert. A rítus betekintést nyújt az ördögűzők és a démoni megszállottság áldozatainak lebilincselő életébe, és első kézből származó beszámolókat is tartalmaz, amelyeket gyakorló ördögűzők osztottak meg a szerzővel. A történet csúcspontján Gary atyának egyedül kell szembenéznie az Ördöggel. Baglio megismertet minket az ördögűzés történetével, bemutatja a különböző rítusokat és rituálékat, elmagyarázza, valójában mit is tanít a katolikus egyház a démoni megszállottságról, sőt kitér a kapcsolódó témakörökre is – az angyalok és démonok hierarchiájára, a sátánista kultuszokra, a fekete misékre, az átkokra és a hasonló jelenségeket kutató tudósok és antropológusok különböző modern elméleteire. Az oknyomozó stílusban megírt könyv a szkeptikusoknak és a hívőknek egyaránt érdekes olvasmány. A rítus igaz története 2. A rítusból kiderül, hogy az igazi démoni megszállottság nemcsak felülmúlja a képzeletet, hanem sokkal rémisztőbb is, mint hinnénk.
Hogyan hat, hogyan merít egymásból a mítosz és a mese? Kik mesélik és kik hallgatják a mítoszokat és a meséket? November 4. Modern mítoszok Milyen történetei, megdönthetetlennek tartott igazságai vannak a modernitás kulturális mintáinak? Milyen valóságai léteznek a "modern világnak" és milyen csatornákon, médiumokon keresztül válnak átadhatóvá és átélhetővé ezek a valóságok? Az előadás ebbe az összetett és sokszínű kérdéskörbe kíván bepillantást nyújtani. November 11. Az édenkert és az "igazi élet" mítoszai Mit jelent egy adott kultúrában az "igazi élet", az "örök boldogság tere és ideje" és az ezekkel sokszor szembe álló mindennapok tapasztalata? NEMZETI PÓLÓ WEBÁRUHÁZ - Álmos a keleti Magyar-Birodalomban: Álmos az "áldozat". Van-e átjárás a különböző világok között, s ha igen, hogyan lehet azt elérni? Az előadás során több vallás, eszmerendszer, kultúra példáján keresztül ismerkedhetünk meg ezekkel a kérdésekkel. November 18. A "hősök" Ki számít követendő példának egy kultúra életében: Milyen személyiségjegyek, cselekedetek, döntések tesznek valakit hőssé? Milyen erényeket ötvöz a hős és mire ösztönzi a közösség tagjait?
Ha húsvét, akkor Hollókő, a világörökségi rangú palóc falu. Programok, szálláshelyek:. Ha erre a vidékre, de kisebb tömegre vágyunk, lássuk Noszvajt! A legfinomabb kalácsok, a legviccesebb bábelőadások: (Rendezvények menüpont). A név kötelez – Nyúl község mindent megmutat a falu és az ünnep romantikájából a traktortól a gólyalábazásig. Különleges érdekesség, hogy a megyei Vakok és Gyengénlátók Egyesületének jóvoltából azt is kipróbálhatjuk, hogy milyen a tapintásunkra, orrunkra, fülünkre hagyatkozva megélni ahúsvét örömét:. A rítus igaz története film. Ízelítő víg kedvű felnőtteknek a magyarországi németek húsvéti szokásaiból – tojásgurítás Vértessomlón: (Kultúra/Hagyományőrzés menüpont). Éva magazin húsvét különszám 2010. Szöveg: Viczián Zsófia írása, Fotó: Acpsyndication
A végére viszont győzedelmeskedik a fény.
És pontosan itt van és ebben a "vetélkedésben" lelhető meg Álmos igaz története is. Nagyon nehéz ma már megállapítani az akkori események történelmi sorrendjét, mert-erre vonatkozólag-csak a szájhagyomány és a földrajzi elnevezések őrzik azok emlékét. Annyit biztosan tudunk, hogy a régi, sziklamezei hunok fejedelmi leszármazottai székhelyüket a Bodrog környékén, Zemplénben és Ungváron erősítették meg és itt, az Álmos idejében élő "OND" -Atilla-ivadékként -Álmossal egyenrangúnak tartotta magát. Nem ismerte el Álmost uralkodó királyának. Álmos az Ister-Gami székhelyéről irányította az ország ügyeit és megteremtette az "egységes nemzetet", de a Bodrog-Zempléni hunok elkülönítették magukat ettől az "egységtől". Érdekel mi a húsvét? | Éva magazin. Álmos bölcsességének sikerült áthidalni minden meg nem értést és minden igyekezete az volt, hogy végleges békességet teremtsen, hiszen egyre jobban közeledett a régóta tervezett és Árpád által vezetett végleges hazatérés ideje. Éppen ezért személyesen akart találkozni OND fejedelemmel és vezértársaival.
Hétfőn minden a termékenységről szól. A tojásban ott rejtőzik az új élet lehetősége. A vízhez a termékenység képzete is társul, főleg, ha fiatal fiúk locsolják fiatal lányokra. Húsvéthétfőn újraindulhattak abálok is, lehetett újra lakodalmat tartani. Örülni a virágba borult tavasznak. Különleges népszokások a múltból Harmatszedés: A harmatszedés szokása Szent György napjához (április 24. ) kötődik, ami közel esik a húsvéti ünnepekhez, ezért sok elemében hasonló is a húsvéti szokásokhoz. A reggeli harmatot kell ilyenkor összeszedni egy köténnyel vagy abrosszal. Az így összegyűlt víz atermékenységet fokozza, bármibe keverik is – mint ahogy a húsvéti locsolás célja is az, hogy a megöntözött lányok egy napon anyává váljanak. A rítus igaz története 9. Határjárás: Nagyszombat éjjel vagy húsvétvasárnap hajnalban indultak határjárásra egyes vidékeken. Ilyenkor a falu népe papi vagy világi elöljárói vezetéssel, énekelve, zajongva körbegyalogolta a falu határát. A szokás praktikus célja a pontos telekkönyvezés hiányában a határok rögzítése és annak a fiatalabb nemzedékre való áthagyományozása volt.