Rajk András: Melis György (Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984) - Róla szól Kiadó: Múzsák Közművelődési Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1984 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 119 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 12 cm ISBN: 963-564-092-7 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrált könyv. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Mindenekelőtt az kíván rövid indokolást az adott esetben: milyen meggondolásból kapott helyet korunk egyik meghatározó operaénekes egyénisége egy indulásában és távlatában színészekről szóló sorozatban. Miért operaénekes - és miért éppen Melis? Mielőtt emberi és művészi arculatának néhány vonását felvázolom - röviden válaszolok szónoki kérdésemre. Három érdekes mozzanat felidézése segít közel kerülni a felelethez. Rajk András: Melis György (Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984) - antikvarium.hu. Három különböző, általam tudatosan összefüggésbe hozott mozzanaté. Tartalom Előszó - egy vita ürügyén 4 "Őzike" fia 13 Baráti hangok 43 Ars poetica 57 Szakmai hangok 85 Operaházi szerepek - 1949-1981 113 Rajk András Rajk András műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Rajk András könyvek, művek Állapotfotók Állapotfotók A gerinc enyhén foltos.
– Talán azért jelent nekem olyan sokat ez az elismerés, mert szlovák családból származom. Ötéves koromig csak tótul beszéltem, aztán gyorsan meg kellett tanulnom magyarul, hogy be tudjanak íratni az elemi iskolába. – És innen "egyenes út" vezetett a Zeneművészeti Főiskolára? – Nem egészen. Mint azt már említettem, Bartos Pál lelkész úr terelgetett az éneklés felé, én magam azonban először építészmérnöknek készültem, 1943–44-ben a Műegyetemre jártam, csak ezután kezdtem el a Zeneművészeti Főiskolát. – Az énekesi tanulmányokat pedig számtalan szebbnél szebb szerep követte Anyegintől Falstaffig, Figarótól Petur bánig. Volt köztük olyan, ami különösen is a szívéhez nőtt? Melis György útja a csipkársori tanyavilágból az Operaházba | Minden ami Szarvas. – Nincs kedvencem, ha erre gondol. Pontosabban mindig az volt a legkedvesebb szerep, amire éppen készültem. – Bizonyára még most is sok felkérést kap. – Ma is megkeresnek ugyan egy-két szerepajánlattal, ám már nem sokat vállalok. Július 2-án voltam nyolcvanéves, tudomásul kell vennem, hogy közeledik az elmúlás, át kell adni a helyet a következő nemzedéknek.
A máktörő a helyére kerül, Gyurka bácsi tekintete most egy rozsdás, tüskés szerkezeten pihen meg. — Kenderfésülő, de maguk ezt már nem ismerik! — mondja, miközben kezével gyengéden végigsimítja a szúette deszkalapon ágaskodó szögeket. Aztán előkerül a rokka, mellyel édesanyja egykor a fonalat készítette, végül pedig a parasztemberek fából faragott csizmalehúzóját, a zajacot veszi kézbe. Melis györgy fia szex. Körbenéz, majd így szól: Ez is én vagyok... meg a Don Giovanni is! Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Neves énekesek kísérőjeként és szólistaként rendszeresen hangversenyezik itthon és külföldön: fellépett többek közt Bécsben, Párizsban, Grenoble-ban, Bayreuthban, Hannoverben, Stuttgartban, Brnoban, Londonban, Moszkvában, New Yorkban, Torontóban, Rómában és Svájc több városában. Számos alkalommal szerepelt a budapesti Korunk zenéje sorozaton, a Tavaszi Fesztiválon, a Müpa, a Zeneakadémia, a Filharmónia Magyarország, a Goethe Intézet, a budapesti Francia Intézet és az Olasz Kultúrintézet rendezvényein. Koncertjeit rendszeresen rögzíti a Magyar Rádió. Az a szép: Melis György | MédiaKlikk. Gyakran játszik kortárs zenét, számos bemutató fűződik nevéhez. Ezért a tevékenységéért kilencszer nyerte el az Artisjus Alapítvány díját (1998, 2000, 2001, 2003, 2005, 2007, 2009, 2011, 2012). 2007-ben Gundel Művészeti Díjjal, 2008-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki. A Hungarotonnál 14 CD-je jelent meg, köztük Hugo Wolf szólóművei, s részt vett a Bartók és Kodály összkiadásban is. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen DLA doktori címet szerzett.
Készült: 2012. november 01. csütörtök Írta: Branyiczky Rita (BraRit) Nevek, számok, szép szavak kőtáblákra írva - van, ki után nem maradt, csupán hűvös sírja, vagy még az sem, semmi sem; mást hozott az élet, s magányosan, titokban illant el a lélek. Halottak napja: a szeretet erősebb a halálnál | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Emlékezz mindazokra, akiket szerettél! Gondolj rájuk vissza olykor, hisz általuk lettél azzá, aki ma vagy. Benned ők is élnek - tanításuk, emlékük mindörökre részed.
Fölöttem magyar égnek végtelenje, Előttem a határtalan magyar táj. E kicsi sírban egy csöpp lányka szunnyad, Mint elhervadt virág az õsi kertben. Köröttem mindenütt békés keresztek S mély nyugalom beszédes csöndje hallgat. Mely minden bölcsességnél igazabb. E kicsi hant elõtt, e nagy magányban Megölelem az édes életet, Mely ragyogást küld jeltelen sírokra S virágözönt az ódon temetõkbe S az õszi nap csókjával arcomon Megindulok rózsásan, dalosan, A boldog elmúlás víg vőlegénye. Kosztolányi Dezső: Halottak Volt emberek. Ha nincsenek is, vannak még. Csodák. Nem téve semmit, nem akarva semmit, hatnak tovább. Futók közt titokzatos megállók. A mély, sötét vizekbe néma, lassú hálók. Képek, már megdermedtek és örökre szépek. Halottak napja | Aranyosi Ervin versei. Nem-élők, mindent felejtő, mindent porba ejtő henyélők, kiknek kezéből a haraszt alatt lassan kihullt a dús tapasztalat. Nem tudja itt Newton az egyszeregyet, fejére tompa éjszaka borul, Kleopátra a csókokat feledte és Shakespeare elfelejtett angolul. Nem ismeri meg itt anya a lányát, sem a tudós ezer bogos talányát.
Reményik Sándor Halottak napja van. Az első, Mióta döngve hullott Rá a hant. A Sír tövében egy-egy fénybogár Csillog. Különben sötét a határ, S hosszú az éj alant. Szívek, tilos a nagy világítás, S virág sincs annyi már, Elpazaroltuk régi ünnepen; Egy-egy szálat visz némán, könnyesen, Ki ma este a temetőbe' jár. Hiába, virág sincsen annyi már. Versek halottak napjára. De egy-egy szálat letenni szabad. S hallatni tompán, fojtottan szavunk, És aztán: kezet fogni halkan, loppal, Egyik halott a másik halottal: Ó, hisz' mi itt mind halottak vagyunk. Kolozsvár, 1920. november 1. Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt s szólt ajka, melyet mostan lepecsételt a csönd s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn s ahogy azt mondta nemrég: "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék", vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő, olcsó cigaretta füstjére és futott, telefonált és szőtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem. Többé soha nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Halottak napi versek ~ Halloween.info.hu. Szegény a forgandó, tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse. Édes barátaim, olyan ez épen, mint az az ember ottan a mesében.
A betegséget, az öregedést, a halált. A fogyasztó és hedonista világ mögött valójában a halál előli menekülés problémája van. Mintha elvenne valamit vagy szomorúvá tenne, ha a haláltudattal foglalkoznánk. Pedig ha mélyen találkozik az ember a halállal, akkor az érleli őt. Megérleli az élethez való viszonyunkat, az értékeket megrostálja, összeszedettebben fogjuk az időt, kerüljük a súlyos bűnöket, őszintébben keressük az Istennek nevezett Valakit. A haláltudat egy csodaszép életre érlel meg, s ettől fosztja meg magát, aki le akarja söpörni a halál kérdését. Persze nagyon fáradtságos annak a hazugságnak a fenntartása, mintha időmilliomosok lennénk, mintha Isten kérdését el lehetne nyomni, vagy az elmúlás-elbúcsúzás fájdalmát meg lehetne spórolni. Ezek a hazug manőverek sokba kerülnek a léleknek, sokkal jobb őszintén találkozni a halállal és engedni, hogy megtisztuljunk. Keresztény hitünk szerint nem egyedül kell az élet útján és a halál kapuján átmennünk, hanem Krisztus végig velünk jön.
A halállal való küzdelem megfoghatatlan, homályos, sötét valami, s a gyászoló ilyenkor kapaszkodókat keres. Olyan kapaszkodókat, melyek megőrzik a halállal való küzdelmében, nem hagyják elveszni, belebetegedni, s amelyek máris előre nyúlnak, a túlvilág vigaszát közvetítik. A régi ember gyásza ezért volt kevésbé beteges, cinikus. Amikor ma kilúgozzuk a szimbólumokat, a vallás "kultúrvallás" lesz, akkor egy nagyon fontos támasztól, vigasztól, végső soron az igazságtól fosztjuk meg a modern embert. "Tartsd meg a rítusokat, a rítusok megtartanak téged" – mondhatnánk. A család halottak napján együtt megy a temetőbe. A gyerekek szembesülnek a halál tényével. Hogyan válaszoljunk kérdéseikre? A gyerekek igaz bevonása nagyon fontos. A gyerek is tud a halálról, a gyerek is gyászol. Éretlen szülői hozzáállás, ha lesöpörjük a gyerek kérdéseit, és nem foglalkozunk a gyászával. A gyerek ilyenkor elkezd szorongani, hiszen egyszer csak "eltűnt" a nagypapa, akit szeretett, s senki sem ad magyarázatot. Holnap ugyanúgy "eltűnhet" anya is, meg én is?