poláris kovalens kötés (főnév) ''Kémia'': Ha a kovalens kötésben részt vevő két atom elektronvonzó képessége különböző, akkor poláris kovalens kötésről beszélünk. Ilyenkor a kötő elektronpár "eltolódik" a nagyobb elektronegativitású atom felé, mivel az erősebben vonzza, mint a másik atom. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ekörül az atom körül többet tartózkodnak az elektronok, mint a másik atom körül. Ezért a kötésnek ez az "oldala" kissé negatív töltésű lesz, a kisebb elektronegativitású atom oldalán pedig elektronhiány, vagyis pozitív töltés mutatkozik. Ilyenkor a kötésnek két pólusa (sarka) van, ezért hívják poláris kovalens kötésnek. Példa: A HCl (hidrogén- klorid) molekulájában a cl atomnak sokkal nagyobb az elektronegativitása, mint a h atomnak, ezért a kötés a cl atom felé fog "eltolódni". ez az atom lesz a kötés negatív pólusa, a h atom pedig a pozitív pólusa. a HCl molekulában lévő kötés poláris kovalens kötés. ha a vízmolekulát megvizsgáljuk, ott is azt látjuk, hogy a két kötés kötő elektronpárjai az oxigénatom felé "tolódnak el".
A víz molekulájában két poláris kovalens kötés van. A hidrogén-klorid molekulájában egy poláris kovalens kötés van. ' Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 0 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótá érheted el. WikiSzótá előfizetés
A nagy számú nem poláros kötést tartalmazó molekulák általában hidrofóbak. Poláris kovalens kötés A poláris kovalens kötés akkor következik be, amikor az unióban részt vevő két faj között az elektronok egyenlőtlenül oszlanak meg. Ebben az esetben a két atom egyike lényegesen nagyobb elektronegativitással rendelkezik, mint a másik, és emiatt több elektron vonzza a csomópontot. A kapott molekulának enyhén pozitív oldala lesz (a legkisebb elektronegativitású) és kissé negatív oldala (a legnagyobb elektronegativitású atomjával). Ez elektrosztatikus potenciállal is rendelkezik, így a vegyület képes gyengén kötődni más poláros vegyületekhez. A leggyakoribb poláris kötések azok a hidrogénatomok, amelyek több elektronegatív atomot tartalmaznak, így olyan vegyületeket képeznek, mint a víz (H 2 VAGY). Tulajdonságok A kovalens kötések struktúrájában számos olyan tulajdonságot vesznek figyelembe, amelyek részt vesznek e kötések tanulmányozásában, és segítenek megérteni az elektronmegosztás ezen jelenségét: Oktet szabály Az oktet szabályt Gilbert Newton Lewis amerikai fizikus és vegyész fogalmazta meg, bár voltak olyan tudósok, akik ezt tanulmányozták előtte.
Kovalens kötés: jellemzők, tulajdonságok és példák - Tudomány Tartalom: jellemzők Nem poláros kovalens kötés Poláris kovalens kötés Tulajdonságok Oktet szabály Rezonancia Aromásság Sigma link (σ) Kötvény pi (π) A kovalens kötések típusai Egyszerű link Dupla link Hármas kötés Példák Hivatkozások Az kovalens kötések egyfajta kötés az atomok között, amelyek molekulákat alkotnak az elektronpárok megosztása révén. Ezek a kötések, amelyek meglehetősen stabil egyensúlyt képviselnek az egyes fajok között, lehetővé teszik az atomok számára, hogy elérjék az elektronikus konfigurációjuk stabilitását. Ezek a kötések egyetlen, kettős vagy hármas változatban jönnek létre, és poláris és nem poláris karakterekkel rendelkeznek. Az atomok más fajokat vonzhatnak, ezáltal kémiai vegyületek képződhetnek. Ez az egyesülés különböző erőkkel fordulhat elő, gyenge vagy erős vonzerőt, ionos karaktereket vagy elektroncserét generálva. A kovalens kötéseket "erős" kötéseknek tekintik. A többi erős kötéssel (ionos kötéssel) ellentétben a kovalensek általában nem fémes atomokban fordulnak elő, és azokban, amelyek hasonló affinitással rendelkeznek az elektronokhoz (hasonló elektronegativitások), gyengékvé téve a kovalens kötéseket, és kevesebb energiára van szükségük a megszakadáshoz.
Ebben a típusú kötésben általában az úgynevezett Octet szabályt alkalmazzák a megosztható atomok számának becslésére: ez a szabály kimondja, hogy egy molekula minden atomjának 8 valens elektronra van szüksége ahhoz, hogy stabilak maradjanak. A megosztás révén el kell érniük az elektronok veszteségét vagy nyereségét a fajok között. jellemzők A kovalens kötéseket befolyásolja az elektronpárok kölcsönhatásában részt vevő egyes atomok elektronegatív tulajdonsága; Ha egy atomja lényegesen nagyobb elektronegativitással rendelkezik, mint a kereszteződésben lévő másik atom, akkor poláros kovalens kötés jön létre. Amikor azonban mindkét atomnak hasonló elektronegatív tulajdonsága van, nempoláris kovalens kötés jön létre. Ez azért történik, mert a leginkább elektronegatív fajok elektronjai jobban kötődnek ehhez az atomhoz, mint a legkevesebb elektronegativitásnál. Érdemes megjegyezni, hogy egyetlen kovalens kötés sem teljesen egalitárius, hacsak a két érintett atom nem azonos (és így azonos az elektronegativitásuk).
Az ammónia molekula (NH 3) és az aminok és amidok poláros kovalens kötéssel rendelkeznek a nitrogén, hidrogén és szubsztituens atomok között. Ammónia esetében a dipol olyan, hogy a nitrogénatom negatívabb töltésű, mindhárom hidrogénatom a nitrogénatom egyik oldalán, pozitív töltéssel.. Az aszimmetrikus vegyületek poláris kovalens tulajdonságokkal rendelkeznek. Az elektronegativitási különbséggel rendelkező funkcionális csoportokkal rendelkező szerves vegyület polaritást mutat. Például 1-klór-butánt (CH 3 -CH 2 -CH 2 -CH 2 Cl) részleges negatív töltést mutat a Cl-re és a részleges pozitív töltést a szénatomokra osztva. Ezt induktív hatásnak hívják (, S. referenciák (2016, augusztus 17. Kovalens kötvények és egyéb kötvények és kölcsönhatások. Visszatérve a oldalról. ELEKTROMATÍVUS ÉS POLAR COVALENT BONDING. (S. A webhelyről helyreállították. Elektronegativitás: A kötvénytípus osztályozása. A ól származik. Helmenstine, A. M. (2017. április 12. Példák a poláris és nem poláris molekulákra. február 17.
Ez a koncepció teljesen emberi, és a molekula egyik vagy másik szerkezete egyetlen pillanatban sem létezik, hanem annak bármely változatában (vagy az egészében) létezhet egyszerre. Továbbá a közreműködő (vagy rezonáns) struktúrák nem izomerek: csak az elektronok helyzete különbözhet, az atommagok azonban nem. Aromásság Ezt a koncepciót egy ciklikus, sík molekula leírására használják, amelynek rezonáns kötések gyűrűje nagyobb stabilitást mutat, mint más geometriai elrendezések azonos atomkonfigurációval. Az aromás molekulák nagyon stabilak, mivel nem törnek össze könnyen, és általában nem reagálnak más anyagokkal sem. A benzolban az aromás vegyület prototípusa, konjugált pi (π) kötések jönnek létre két különböző rezonáns szerkezetben, amelyek rendkívül stabil hatszöget alkotnak. Sigma link (σ) Ez a legegyszerűbb kötés, amelyben két "s" pálya csatlakozik. A szigma kötések minden egyszerű kovalens kötésben előfordulnak, és előfordulhatnak "p" pályákon is, amennyiben egymásra néznek. Kötvény pi (π) Ez a kötés két, egymással párhuzamos "p" pálya között fordul elő.
Ungváry Krisztián: Ukrajna ma Orbán Viktor rendszere ellen is harcol, mert Orbán és Putyin tejtestvérek A történész szerint a miniszterelnök és politikai holdudvara ugyanúgy hullarablásban reménykedik, ahogy a második világháború elején Magyarország korabeli uralkodó rétege tette. Pintér Béla: Szóljatok már Szijjártónak, nem muszáj a seggnyalás A színművész az ukránok melletti tüntetésen arról beszélt, Vlagyimir Putyinnak agyára ment a botox, és azt kérte, hogy a lelkünket, az elveinket és a becsületünket ne adjuk oda gázért, olajért és kitüntetésért. Sarkad és Kötegyán polgármesterei jogsértő módon kampányolnak a Fidesznek Klasszikus választási jogsértés, ha egy település hivatalos honlapján, FB-oldalán egy párt mellett kampányolnak, két Békés megyei polgármester ezt az idén teljes nyíltsággal követte el. Magyar Hírlap - Friss hírek. A világ most nem nagyon áll szóba az oroszokkal, de az atomenergia más tészta A Roszatom vezérigazgatója és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója Kalinyingrádban tárgyalt.
Ugyanott dolgozik majd, mint a napokban szintén a távozás mellett döntő Bayer Zsolt.
Wikipedia A hír egy újságírói műfaj, válogatott információk összessége, amely nyomtatásban, televízióban, az interneten vagy szájhagyomány útján nyer publicitást.