Meglepő módon szinte postafordultával válaszoltak, hogy rendben van. Hogy hasznom azért legyen a dologból, ezen a behívószerű papíron volt egy ingyenes retúr vasúti utazási igazolvány, amit persze kihasználtam. A kalauz nem győzött csodálkozni, hogy miféle bevonulás van. Megjegyezte, hogy bajom lesz abból, hogy elég borostás vagyok és a hajam is hosszabb a kelleténél. Hagytam érvényesülni. Főleg mivel a büfékocsiba invitált és meghívott egy sörre. Nagyjából egy évvel ezután lett máshol végleges állandó lakcímem, de ilyen honvédségi papírt még legalább kétszer kaptam, amivel ugyanazt tettem, mint korábban. Az ingyenes vasúti utalványt pedig mindig igénybe vettem. A legutolsó ilyen papírommal azért be is mentem a Kiegre és bemutattam a személyimet, ami már más állandó lakóhelyet jelzett. Tudomásul vették és sok sikert kívántak és mondták, hogy szerintük az új lakóhelyem területileg illetékes Kieg Parancsnoksága jelentkezni fog nálam rövidesen. Mez helyett egyenruha. Nem tették, nyilván nem volt rám szükségük. Nem bánkódtam miatta.
A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, de a kézbesítéstől számított 8 napon belül az eljárás alá vont személy, a védő és a sértett tárgyalás tartását kérheti. Az eljárás alá vont v. vezérezredes, kérte a tárgyalás megtartását, ahol a Bíróság megállapította, hogy az 1956 Magyar Nemzetőrség egyenruhája, nem azonos, de még csak nem is téveszthető össze egyetlen hivatalos szerv egyenruhájával sem, így viselése sem jogtalan. Ezért a Bíróság v. Sportolóként és katonanőként…. Dömötör Zoltánt fölmenti a jogosulatlan egyenruha viselés szabálysértése alól, így az elsőfokú Bírósági Határozatot megszünteti, és hatályon kívül helyezi. Indoklásként a bírónő elmondja, hogy a per tárgyát képező egyenruha nem másolata a honvédségi egyenruhának, ezért a feljelentés alaptalan volt. Az alperes ügyvédje kérte a Bíróságot, hogy a feljelentőt, tiltsa el a további alaptalan feljelentésektől. (Azért én meghallgatnám a másik felet is, és többféle kérdést is föltennék, ha válaszolna rájuk. ) Tehát összegezve: az 1956 Magyar Nemzetőrség tagjai büszkén viseljék egyenruhájukat, de vigyázzanak az egyenruha használat szabályainak a betartására!
És a vonat robogott tovább. A vonat rövidesen a végállomáshoz ért. A Kiegen az iratainkat visszaadták. Ott jól lecsesztek, mivel nem jelentettem be, hogy már egy éve leérettségiztem. Gondoltam ez logikus, ha már táposként vonultam be. Felhívták a figyelmemet, hogy vannak olyan dolgok, amiket a Kiegnek sürgősen be kell jelenteni és örüljek, hogy – most utoljára – nem büntetnek meg. A későbbiekben nem volt ilyen mulasztásom. 369. – Leszerelés és utózöngék | Katonatörténetek. Pár nappal ezután volt az újabb bevonulás. Ekkor már szerencsére nem érintettként, hanem mint kívülálló megnéztem, hogy hogy is megy az ilyen. És persze elbúcsúztam az akkor bevonuló barátaimtól. Egyébként amit láttam az egészből, az ugyanúgy ment, mint egy évvel korábban. Találkoztam egykori szakaszparancsnokommal és egy velem egyszerre bevonult sráccal, akinek még hátra volt egy időszak (lévén ő egyben töltötte le a 18 hónapot). Ők kísérték a lakóhelyemről Zalaegerszegre bevonultakat. Szintén a leszerelésem után egy két héttel pénz állt a házhoz!!! A zalaegerszegi laktanya leszerelési segélyt küldött.
A HM az első évben 1000-1200 fővel, a második évben 4-5 ezer tartalékossal számol, akiket elsősorban katasztrófavédelem esetén hasznosítana, majd a tárca elképzelései szerint 2012-től évente 400 fővel gyarapodna a tartalékos erő. Csányi is meggyőzhető "A tartalékos rendszer kiépítése azonban nem működne egy megfelelő munkáltatói program nélkül, amelynek végleges kidolgozásában azonban több minisztériumnak kellene megegyezésre jutnia" – állítja Simicskó. Az államtitkár szerint akár kedvezményrendszerben is lehetne gondolkodni a munkáltatói oldal ösztönzése érdekében, hiszen joggal merül fel a munkáltatóban, miért érné meg neki ebben részt vennie. A munkáltatói programot a következő félévben dolgozzák ki nemzetközi példák (pl. brit) alapján, de mindenképpen figyelembe veszik a magyar sajátosságokat. "Csányival, Demjánnal, a Gyáriparosok Országos Szövetségével is le kell ülni, megbeszélni, s meggyőzni őket arról, hogy számukra is hasznukra válik, ha egy ilyen munkavállalóval dolgoznak" – hangsúlyozta az államtitkár.
Keresés a leírásban is Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 9. oldal / 20 összesen... 7 8 9 10 11... 2 6 1 3 5 4 12 11 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
Volt még egy apró adalék. Egy darabig levelezett velem a zalaegerszegi laktanya, ugyanis magam után hagytam némi HTK-t ( H onvédelmi T artozási K ötelezettség, avagy Hová Tette Katona? ). Időnként nem tudtam minden honvédségi cuccal elszámolni. A leszerelésem után pár hónappal küldtek egy felszólítást, meg egy csekket. Hogy ezt miért nem vonták már le az általuk folyósított leszerelési segélyükből, amit az előbb említettem, máig sem tudom. Válaszoltam a laktanyának, hogy tanulok, nincs önálló keresetem. Írták, hogy OK, de küldjek iskolalátogatási igazolást. Küldtem. Ez is megismétlődött még egyszer-kétszer. Emlékeim szerint az összeg az váltakozott, hol többet, hol kevesebbet kértek. Míg végül egyszer csak ezek a levelek elmaradtak, pedig már volt keresetem és Isten bizony befizettem volna a csekket, ha kérik. Az is lehet, hogy addigra a követelés elévült. Látható tehát, hogy a Magyar Néphadsereg, majd Magyar Honvédség azután sem engedett el egykönnyen ölelő karjaiból, miután leszereltem.
A nyugati országok attól féltek, hogyha tovább folytatódik az antiszemita diszkrimináció az egyetemeken, akkor a zsidók nyugatra vándorolnak, és náluk is reprodukálódik valami hasonló feszültség. – Említette, hogy könyve megírásával bizonyos legendákat kívánt eloszlatni. Melyek ezek? – A numerus clausust 1920-ban vezették be és még ma, kilencven évvel később is folynak történészi viták arról, hogy ez zsidótörvény volt-e vagy sem. Igaz, hogy a törvény fő szövegében nem szerepel a zsidó kifejezés, de a könyvemben kimutatom, hogy a végrehajtási utasításban nagyon is szerepel, s hogy utóbbinak ugyanúgy törvényereje van, mint a főszövegnek. Tehát az első legenda az, hogy a numerus clausus nem lett volna célzottan zsidóellenes törvény, hanem valamiféle pozitív diszkrimináció, és a nemzetiségek továbbtanulását akarta volna előmozdítani. A törvényben foglalt nemzetiségi kvóta viszont a zsidókra nem lett volna alkalmazható, hiszen a zsidók felekezetnek és nem nemzetiségnek számítottak. Ehhez meg kellett volna változtatni a zsidók jogállását, s ez éppen a numerus clausus végrehajtási utasításában meg is történt.
Numerus clausus (a latin numerus "szám", "szám" és clausus "zárt") jelöli a végső számos jogi formák a joggyakorlat. Az abszolút jogok általános jellemzője. Tartalom és típus tekintetében a valódi engedélyeket törvény vagy szokás véglegesen egységesíti. A numerus clausus elv nem szerepel kifejezetten a törvényben, hanem a vonatkozó rendelkezéseken alapul. A tulajdonjog teljes bemutatása Gaius római jogászhoz nyúlik vissza a Kr. U. 2. században. A megközelítés a 19. századi járványtörvény általánossá vált. A numerus clausus azt a célt szolgálja, hogy a jogi ügyfelek jogilag egyértelműek legyenek a jogi egyértelműség szempontjából, azáltal, hogy a tartalomtervezés szabadságát a jogi formák korlátozott hatálya révén kezelhetőre csökkentik. A törvényes forgalmat védeni kell a törvény véletlen megsértése ellen, amely a védelem terjedelmének ismeretén alapul. Mivel a tulajdonjogok bármely harmadik féllel szemben érvényesek, azokat valós jogoknak kell tekinteni ( dologi jogok)) korlátozott számú szabványosított űrlap, azaz numerus clausus.
A numerus clausus törvény, amellyel az egyetemekre felvehető "nemzetiségek és népfajok" arányát korlátozta, a magyar történelemben alapvetően fémjelzi a XX. századi magyar zsidóság üldözésének kezdetét. Megálmodójának beszédéből kiderült, a döntés sokkal többről szólt a felsőoktatásnál. Haller István, a Teleki-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere által előterjesztett numerus clausus törvényt szinte pontosan száz éve, 1920. szeptember 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés. A latinul zárt számot jelentő szabály értelmében 6 százalékban korlátozták az egyetemekre felvehető "nemzetiségek és népfajok" arányát. A törvény azért tekinthető az első állomásnak a XX. századi magyarországi zsidóság kirekesztésében, mert az egyetemi körökben az országos arányukhoz képest felülreprezentált vallási közösséget nemzetiségnek minősítették. A hivatalos elnevezés ( A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiára való beiratkozás szabályozásáról) külön nem említi a zsidóságot, a törvényhez köthető megszólalások azonban a középpontba helyezték a magyarországi izraelitákat.
Ennek egyik oka volt az, hogy lecsökkent a Magyarországon élő zsidók száma, 1930-ban már csak 444 567-en éltek az országban. Sokan ugyanis áttértek, vagy kivándoroltak, ráadásul sokkal kevesebben születtek zsidónak, mint korábban. (1921 és 1924 között az összes születés 3%-a zsidó. ) A 20-as évek Magyarországán zsidónak lenni nem volt túlzottan előnyös dolog, az antiszemitizmus politikailag elfogadott volt. Ha a számokat nézzük, kiderül, hogy az 1926/27-es tanévben a felsőoktatásban tanulók 9%-a volt zsidó. Ez azt mutatja, hogy a 6%-os kvótát nem rögtön alkalmazták az egyetemek. A törvény ráadásul így szól: "& az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók között lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedét. " Vagyis lehetőséget ad a megállapított aránytól való eltérésre, minden intézmény saját maga döntötte el, ragaszkodik-e hozzá teljes mértékben. A budapesti Műszaki Egyetem például maradéktalanul betartotta az arányokat, a pécsi egyetemre viszont a megengedettnél majdnem kétszer több zsidó iratkozhatott be.