Az első magyar horror: Post Mortem kritika - YouTube
november 5, 2021 12:43 du. A 2000-es évek utáni magyar film ritkán tér el a bevált formuláktól – a magyar romantikus komédiákkal Dunát lehetne rekeszteni –, esetleg csak a kezdő, feltörekvő alkotók vagy művészfilmesek, akik belenyúlnak más zsánerekbe, esetleg független filmet rendeznek. Rengeteg jó kivételt lehetne mondani, akár csak a most mozikban futó Eltörölni Frankot, de ha egészében nézzük az elmúlt két évtizedet, akkor több romkom-ot látunk, mint eredeti ötletet. A Post Mortem egy próba a magyar horror megalkotására, egy zsánerre, ami a magyar filmtől nagyon is idegen. Viszont ez az újdonság nem tart sokáig, 10-15 perccel a film kezdete után már elkezd a nézőben dolgozni a tudat, hogy ezt már látta valahol. A zseniális alaphelyzet után – első világháború, spanyolnátha, egy elzárt falu és egy idegen főszereplő – nagyon gyorsan felismerjük a horror zsáner lekopott motívumait. Pedig a Post Mortem -nek minden lehetősége adott volt, főleg ezzel a történelmi kontextussal, hogy a magyar film 2000-es előtti világát – amiben még fontos szerepe volt a pusztának, kisvárosnak, a magyar "nép"-nek (bár nehéz ezt a szót ma már nem negatívan érteni) – egybegyúrja a jelenlegi filmipar tendenciáival.
Végre van mozifilmes horrorunk, de az eredményt nem biztos, hogy kirakjuk az ablakba. Kifejezetten megörültem, amikor bejelentették, hogy nagy költségvetésű horror készül kis hazánkban. Ideje volt már, hogy végre itthon is készüljenek olyan zsánerfilmek, melyek a borzongani vágyók igényeit elégítik ki. Mint a műfaj rajongója, izgatottan vártam, hogy mivel rukkol elő a Trezor és A vizsga rendezője, Bergendy Péter és bár az elvárásaim nem voltak az egekben, mégis nagyon szerettem volna, hogy jól sikerüljön a Post Mortem. Sajnos nem így lett. Az első világháborúnak vége, a fegyverek helyett pedig már a spanyolnátha szedi áldozatait. Tomás (Klem Viktor) elhunytakról készít fotókat, hogy a családtagjaik még egyszer, utoljára "élőnek" láthassák őket. Egy kis faluba vezet az útja, ahol furcsa dolgok történnek. Megismerkedik egy életvidám kislánnyal, hogy aztán ketten próbálják felgöngyölíteni a rejtélyt. Megkockáztatom, kevesen várták nálam jobban a Post Mortemet, s noha szó nincs róla, hogy egy műfajt megreformáló darabra számítottam, egy profin kivitelezett, erős közepes zsánerfilmre mindenképp jó volt az alapanyag.
Egy apróka kislány, Anna (Hais Fruzsina) invitálására aztán olyan településre keveredik, ahol szokatlanul sok a halott, és ha ez még nem lenne elég, furcsa, már-már természetfeletti jelenségek lengik be a falucska mindennapjait. Persze Tomást nem olyan fából faragták, hogy berezelne néhány mozgó tárgytól, suhanó függönytől, na, meg indokolatlan sutyorgástól, így elhatározza, felfedi a helység rejtélyét és kideríti, mégis mi a bánatot akarnak ezek a szellemek az emberektől. Mert hát mindig akarnak valamit, nemde? Hát, sok sikert! Karakterek Ha egy moziban nem klappol a forgatókönyv és a rendező sincs a helyzet magaslatán, akkor a látvány és a szereplők még mindig megmenthetik a mundér becsületét. Na, már most az a helyzet, hogy bármennyire is szerettem volna, hogy jól süljön el, minden a helyén legyen, a Post Mortemnél csak a képek maradtak patyolattiszták, ugyanis a figurák olyannyira súlytalanok lettek, hogy rendesen fájt nézni őket. Tomás, alias Klem Viktor, mint valami indokolatlanul keménykedő macsó, úgy vágtat át a kísértetek tömkelegén, teljesen egydimenziós, mindenáron fel akarja göngyölíteni a rejtélyt és kész.
Eastern79 2021. 04. 04 18:01 olvasottság: 1258x Nagyon kíváncsi voltam Bergendy Péter filmjére, és hát csalódtam is meg nem is. Nagyon szeretem a hazai alkotásokat, különösen az utóbbi évek filmtermésében találni gyöngyszemeket, és bár a Post Mortem egyáltalán nem rossz film, azért találni benne néhány hiányosságot, amelyek ha nem lennének, sokkal nagyobbat szólt volna. A főszereplő Tomás ( Klem Viktor) és Anna ( Hais Fruzsina) közti kapcsolatot nem igazán tudtam hová tenni, hiszen a lány kora miatt szerelmi szálnak túl bizarr, viszont a fiatal hölgy játéka nekem kicsit távol áll a természetestől, és valahogy a párbeszédeik is kicsit mesterkéltnek hatottak. Néha úgy tűnt, mintha incselkedne a fotográfussal, néha meg az áldozat és a hős sztereotípiát próbálták erősíteni. Tomás karaktere is egészen furcsán reagált némelyik helyzetre, például a vízzel elárasztott házban csak nézelődik aranyosan, egy helyben toporogva, miközben egyre feljebb kúszik a vízszint. Ez a kuszaság abban is tetten érhető, hogy rengeteg kérdés nyitva marad, például nem derült ki, mitől ömlött a víz a falakból.
További, nélkülözhetetlen biztonsági alkatrész, a bojler-biztonsági szelep. Beépítése mindig a tápvízellátó hálózat bojler elötti szakaszába történik. Tehát a bojler hideg víz ágába kell beépíteni. Csatlakoztatása 1/2″ belső menettel történik. Ezermester Fórum • Téma megtekintése - Meleg víz a tetőtérben. bojlerjavítás biztonsági szelep Felépítése: A vízáramlás sorrendjében magába foglalja: A (1) visszacsapó szelepet, amely megakadályozza a víz visszaáramlását a bojlerből a tápvízhálózatba. A biztonsági szelepet (2), amely elvezeti a bojler felfűtése következtében táguló víz által okozott, illetőleg a hőmérséklet-korlátozó együttes hibája eseténkeletkező túlnyomást. A lefúvógomb (4) balra történőelfordításával a szeleptányért (2) ki lehet emelni és a vizet a bojlerből le lehet engedni, a lefúvató csövön (3) keresztül. Fűtés közben biztonsági okokból az elvezető vezetékből víznek kell folynia! Működés ellenőrzése végett a lefuvató gombot időnként balra, a beütött nyíl irányába kell elforgatni. A bojlerből a leeresztő vezetéken keresztül ilyenkor víznek kell távoznia.
Beépítése során figyeljünk arra, hogy mindig a hideg víz oldali biztonsági és túlfolyó szelep után és a meleg víz tárolótartály elé építsük be. Karbantartások és ellenőrzések alkalmával itt is figyeljünk a helyes és adattáblán feltüntetett megfelelő előnyomásra, ami magasabb a fűtésrendszerbe épített társainál. Vízszerelő – fűtésszerelő munkáinkat mindig a legjobb tudásunk szerint kivitelezzük!
Kedves Dávid! Nagyon köszönöm a segítséget! kotec Hozzászólások: 4 Csatlakozott: vas. máj. 03, 2009 9:44 pm Szerző: kotec » pén. 22, 2017 12:20 pm Üdv! Jelenleg egy pacsai, kb 30kw-os vegyestüzeléű kazánnal fűtjük a kb 120m2 családi házat. Nyitott Tágulási Tartály Bekötési Rajz. Zárt rendszer, 1 keringető, 15 lapradiátorral. Most tervezzük egy 1500 l-s puffertartály beépítését, illetve 4 fűtéskör kialakítását, hogy ha pufferről megy a fűtés, akkor ahol kevesebbet tartózkodunk ott felesleges maximumon fűteni, valamint jobban szabályozható az egész fűtés. A puffer töltésnél vagyok kicsit elbizonytalanodva. Nézegetem egy ideje a drága (pl Laddomat 21-60) illetve az egyszerűbb, termosztatikus keverőszelep vagy kazánvédő szelepes megoldásokat csak nem világos: - gravitációs keringést mindenképpen biztosítani kell a kazán és a puffer között, vagy a kazánt teljesen kilehet, ki kell zárni akkor ha már lejesen elaludt a tűz és csak a pufferről megy a fűtés - ha nem kell kizárni, nem veszik el sok hő a hideg kazánban? - kihűlt kazán esetén a termosztatikus keverőszelep teljesen elzárja a pufferből visszatérő áramlást vagy pont a gravitációs miatt megmarad.