Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a nyugdíjrendszer reformja nemrég kezdődött, így jelenleg átmeneti állapotban van. A hozzászólók egy része a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer továbbfejlesztését jobb megoldásnak tartotta a teljesen tőkeszámlás rendszernél. (MTI)
Lesz-e nyugdíjunk 15 év múlva? És mennyi, ha igen? Mit tehetünk, hogy idősen is megélhessünk? Vakrepülés a jövőbe - avagy pilótajáték-e a nyugdíjrendszer? 2014. 17. FA GR Nyugdí3 (a kép a New York-i MoMA Rain Room, azaz Esőszoba című kiállításán készült) Köpök a sírotokra - mondja majd unokánk? 2013. 22. Ha a nyugdíjakat Európa-szerte oroszlánrészben biztosító felosztó-kirovó rendszerekben az éppen aktív generáció befizetései nem fedezik az éppen nyugdíjas generációnak a részükre megígért – és általuk az előző generációt eltartó járulékfizetésükkel megszolgált – nyugdíjukat, akkor mit tehet az állam? Felosztó kirovó rendszer. Első választási lehetőség: az általános adóbevételeiből pótolja a hiányzó összeget. Ezt Magyarországon mintha tiltaná az Alaptörvény (nyugdíjat csak nyugdíjcélú bevételből lehet kifizetni). Második választási lehetőség: kölcsönt vesz fel a nyugdíjak kifizetésének finanszírozására. Magyarországon mintha ezt is tiltaná az Alaptörvény (az államadósság nem haladhat meg egy meghatározott mértéket, amelyet pillanatnyilag persze messze meghalad, így szóbe se jöhet újabb kölcsön felvétele).
A valószínűség azt jelenti, hogy az esetek hány százalékában fog várhatóan bekövetkezni az esemény. Ezért a p valószínűséget az m/n relatív gyakoriság várható értékének is nevezhetjük. Emiatt a nagy számok törvényét úgy is megfogalmazhatjuk, hogy valamely esemény bekövetkezésére végzett n számú kísérlet esetében a bekövetkezések relatív gyakorisága annál pontosabban megközelíti a bekövetkezések várható értékét, minél nagyobb az n. Nézzünk egy példát! Legyen a kísérlet a kockadobás, az esemény pedig az, hogy páratlan szám jön ki. Mivel az összes lehetséges kimenetek száma 6 (1, 2, 3, 4, 5, 6) a páratlanoké pedig 3 (1, 3, 5) vagyis a kimenetek fele, ezért a páratlan szám dobásának valószínűsége 3/6 = 50%. Most kezdjük el dobálni a kockát, számoljuk ki mindig, hogy az addigi dobások hány százaléka volt páratlan (ez a relatív gyakoriság). FELOSZTÓ-KIROVÓ RENDSZER | 24.hu. Tegyük fel, hogy az első dobás 2-es. Mivel ez nem páratlan, ezért a relatív gyakoriság 0/1 = 0%. Legyen a második dobás 6-os, a harmadik 3-as, a negyedik 4-es, az ötödik megint 3-as.
A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer jelenlegi formájában a világ legtöbb országában fenntarthatatlan, ezért elkerülhetetlen a rendszer illetve egyes elemeinek további reformja Magyarországon is – jelentette ki Mészáros József egyetemi kutató a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem nyugdíj-konferenciáján. Mészáros József, munkatársával Banyár Józseffel közösen könyvet írt a nyugdíjrendszer lehetséges átalakításáról, a konferencián az abban foglaltakat fejtette ki. A kutató a nyugdíjrendszereket érintő kihívások között említette a demográfiai problémákat: a népességen belül fokozatosan csökken az aktívan keresők száma, emiatt a társadalombiztosításnak növekvő ellátási igényre kell felkészülnie. Ez nemcsak a magyar társadalomra, hanem Európa több országára is vonatkozik. A kutatók szerint a felosztó-kirovó rendszert az NDC, a teljes tőkeszámlás rendszer válthatja fel. A felosztó-kirovó elv :: NyugdíjGuru News. Mészáros József hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magyar rendszerben az ellátás és a biztosítottak teljesítménye nem kapcsolódik össze, ami arra ösztönzi a biztosítottakat, hogy minimalizálják a rendszerben a jelenlétüket, ahelyett, hogy erősítenék.
Magas várható élettartam Az emberiség történetében sohasem volt olyan magas a várható élettartam, mint most. A férfiak 2020-ban hazánkban átlagosan 72, míg a nők 79 éves korukig élnek. Azoknál pedig, akik megérik a nyugdíjkorhatárt (2020-ban 64, 5 év) ennél még magasabb a várható életkor. A nyugdíjrendszer kialakulásáról itt olvashatsz bővebben: A magyar nyugdíjrendszer története. Míg 1950-ben egy átlagos 65 éves európai nő 14, egy férfi közel 12 évet élt a nyugdíjba vonulás után, addig 2020-ban a 65 évesek hátralévő várható élettartama nők esetében 20, férfiak esetében 17 év volt. Ezek a magas számok örvendetesek, ám kétségtelenül felfoghatatlan terhet rónak a nyugdíjrendszerre Magyarországon és szerte a világon. Nyugdíj, felosztó-kirovó rendszer. Öregedő társadalom A KSH 2019-es összefoglalója szerint Magyarországon 2, 57 millió ember részesült nyugdíjban. Erre az állam egy év alatt a GDP 8, 9%-át, azaz 3750 milliárd forintot fordított. Az öregségi nyugdíj átlaga ehhez mérten 134 947 forint körül alakul, ami az átlagkereset mindössze 59%-a.
A nyugdíj TB-től származó hányada esetében a nyugdíjcélú kifizetések forrását az aktív dolgozók befizetései biztosítják. Ezért különösen fontos, hogy mennyi az aktív lakosság és a járadékra jogosultak (azaz a munkavállalók és nyugdíjasok) aránya. A nyugdíj alapértelmezésben az aktív életszakaszban járulékfizetéssel megszerzett jog az időskori jövedelemre. Magyarországon jelenleg kötelező állami nyugdíjrendszer működik. Működési elvének lényege, hogy az éppen aktív dolgozók adó jellegű járulékaiból finanszírozzák az éppen nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. (ez az ún. "felosztó-kirovó", pontosabb nevén folyó finanszírozású rendszer). Ezért különösen fontos, hogy mennyi az aktív lakosság és a járadékra jogosultak (azaz a munkavállalók és nyugdíjasok) aránya. Az ily módon elérhető nyugdíjat egyéni döntés alapján az öngondoskodás elvén alapuló befizetések egészíthetik ki. Ezek közül talán a legfontosabb az önkéntes magánnyugdíjpénztári rendszer. (A korábbi szabályozás szerint kötelezően választani kellett egy magánynyugdíjpénztárat az 1998 után a munkapiacra belépőknek.
Egyetlen megoldás látszik járható útnak: az öngondoskodás. Egy modern pénzügyi termék azonban megfelelően rugalmas, jelentős hozamot képes produkálni, és feltétlenül biztonságos is, hogy a hosszú évek alatt történt felhalmozás garantáltan megvalósíthassa azt a célt, amiért a programot létrehoztuk. Alkalmasnak kell lennie arra is, ha időközben megváltoznak életedben a prioritások, és magasabb vagy alacsonyabb összeget tudsz csak elhelyezni magadnak, vagy éppen hirtelen pénzre van szükséged. Fontosnak tartom, hogy egy megtakarítási program mindezeket tudja, és a segítségedre legyen bármilyen élethelyzetben. Olyanban is, amire most talán még nem is gondolsz. Szükséges tőkefelhalmozás Ahhoz, hogy a megfelelő tőkecélt fel tudjuk halmozni, rendszeres és folyamatos megtakarításra van szükség. A megtakarítási programok azonban minden ember esetében egyediek, így, ha felelősen gondolkodik a jövőjéről, lépjen kapcsolatba velünk MOST, AMÍG MÉG NEM KÉSŐ! Ne engedje, hogy méltánytalan helyzetbe kerüljön, és vegye kezébe a sorsát.
2022. február 25. A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek Békéscsabán Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartják a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját. 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. Tovább olvasom 2022. február 15. Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján 2022. február 25. 14:00 - 15:00 Helyszín: A kommunista diktatúrák áldozatainak emlékműve Békéscsaba Szabadság tér A megemlékezés a Szabadság téri emlékműnél lesz. 2021. február 25. Zalaegerszeg.hu • Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja. A kommunista diktatúrák áldozatainak békéscsabai emlékhelyei Az Országgyűlés 2000-ben elfogadott határozata értelmében, hazánkban február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja, azaz ezen a napon emlékezünk meg azokról, akiket a kommunista hatalom bármilyen módon meghurcolt. Idén a korábbi évektől eltérően emlékezett február 25-én a kommunista diktatúrák áldozataira a békéscsabai önkormányzat.
A gondolkodó, társadalmi folyamatokat figyelő ember számára egyértelműen nem a válasz. Több okunk is van arra, hogy ne hagyjuk feledésbe merülni múltunknak ezeket a tragikus fejezeteit. Elsőként, mert a múlt akarva-akaratlanul is velünk és bennünk él, gesztusainkban gondolkodásunkban, erkölcseinkben és szokásainkban, sokszor irányt szab cselekedeteinknek még akkor is, ha ennek nem vagyunk tudatában. Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja | kpe.hu. Mindaz, ami elődeink, nagyszüleink és szüleink nemzedékével történt, valamiként része nemcsak a mi, de gyermekeink és unokáink életének is. A nem-tudás tehát nem segíthet ezen, sőt gátolja a felnövekvő nemzedék önismeretét, társadalmi tisztánlátását. Pedagógiai munkánk egyik fő célja éppen az, hogy felelős, önálló ítéletalkotásra képes, hazájukat szerető polgárokat neveljünk, és ez a múlt ismerete nélkül aligha képzelhető el. Különösen igaz ez a történelem azon időszakaira és folyamataira, amelyek alapjaiban érintik erkölcsi elveinket és demokratikus társadalmunk értékeit. Az iskolai oktatás-nevelésnek jelentős szerepet kell vállalnia abban, hogy olyan nemzedékek nőjenek föl, amelyek számára elfogadhatatlan mindenfajta embertelen diktatúra.
Ez volt a "csengőfrász" időszaka, amikor egyetlen család sem érezhette magát biztonságban: bármikor bárkit elvihetett a rettegett ÁVH. 1950-ben a déli és a nyugati határsávból tízezreket hurcoltak el, családok százai kerültek kilátástalan helyzetbe a hortobágyi juhaklokba zsúfolva; 1951-ben 15–18 ezer embert telepítettek ki Budapestről, hogy ingatlanjaikat pártkáderek között osszák szét; új internálótáborokat létesítettek, ahol ma sem tudjuk pontosan hányan raboskodtak, ezek közül a legszörnyűbb hely Recsk volt. A politikai rendőrség pincéiben kíméletlen kínzásokkal készültek a "beismerő vallomások", a rettegés a mindennapok részévé vált, és ezen nem sokat enyhített Nagy Imre első kormánya sem. Világviszonylatban a kommunizmusnak százmillió halálos áldozata volt, az 1945-ben megszállt országokban ez a szám egymillióra tehető. De ha áldozatokról beszélünk, nemcsak rájuk gondolunk, és nem is csak azokra a meghurcoltakra, akik elszenvedték a terror bármilyen fizikai megnyilvánulását, akiket üldöztek '56 után, akik elmenekültek vagy hátrányos megkülönböztetést szenvedtek származásuk, világnézetük miatt.
Az eset ezzel a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált. Sánta Elza Hajnalka, irodalomtanár elmondta, a műsor összeállításában fontosnak tartotta, hogy bemutassa a diákoknak egy-egy író gondolkodását olyan helyzetben, amikor az embereket és a szabadságukat elnyomják. Hozzátette, hogy a diákok szívesen vettek részt ebben. Vánsza Pál, a Békés Megyei Politikai Foglyok Szövetségének elnöke volt hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartja azt, hogy a diákok körében tudatosítsák, mit okozhat az erőszak és a háború egy adott országban és az emberek életében. Fontos továbbá a felelős magatartás, valamint a szabadság és a mások életének a tisztelete, az agresszió elítélése.