Ez nem számít spoilernek, de egy fekete mágiával és vuduval foglalkozó mexikói boszorkánynál és fiánál jobbat nem lehetett volna kitalálni? Érthetetlen, ahogy az is, hogyan lehetett ezt a filmet egy olyan tapasztalatlan rendezőpárosra bízni, mint Adil Er Arbi és Bilall Fallah. Igazi gyakorlat nincs mögöttük, a portfoliójuk lényegélben kimerül pár sorozatepizódban, néhány rövidfilmben, és egy játékfilmben. A tapasztalat kreativitással pótolható (lenne), viszont a Bad Boys 3 -ban a kreativitás szikrája csak az akciójelenetekben érhető tetten valamelyest, de ebben is több a hiba, mint a logika. Persze a próbálkozás látszik, hogy megidézzék Bay stílusát: gyors vágások, látványos szűrők és verekedések, golyózáporok. A Bad Boys 3 erőszakos, de nem öncélúan brutális film. Igen, a Bad Boys 3-ban több a vér, mint az előző részekben együtt, viszont sok minden hiányzik belőle, ami az 1995-ös és a 2003-as filmben megvolt: ilyen a politikai inkorrektség, a kémia a két főszereplő között, a nosztalgia és maga Bay.
Az elmúlt években ugyan leszállított néhány sikerfilmet, de sem az Öngyilkos Osztag, sem pedig az Aladdin nem miatta lett közönségkedvenc. Lawrence még ennél is kétségbeejtőbb helyzetben volt: utoljára 9 éve láthattuk moziban, méghozzá a már említett Gagyi mami-franchise harmadik felvonásában, amire biztosan nem lehet túl büszke. Az elmúlt években megpróbálkozott egy mindössze egy évadot megélt sorozattal és a karrierjét elindító standuphoz is visszatért, de ez utóbbi sem volt hosszú életű. Kellett a duónak a Bad Boys, mint egy falat kenyér, csak a stúdió nem volt benne biztos, hogy a világnak is szüksége van-e a Rosszfiúk visszatérésére: ezt bizonyítja, hogy Lawrence még 2013-ban jelentette be a folytatást, ami aztán jó sokat halasztódott, egy időben úgy volt, hogy két film készül egyszerre, később meg úgy, hogy egy se, aztán végül csak összejött a dolog - csak immáron az első két filmet dirigáló Michael Bay közreműködése nélkül. És sajnos a film minden képkockáján ott érezhető az erőlködés, ráadásul a kamera mindkét oldalán.
Film 2020. január 25. 13:16, szombat Ötvös Tibor A Bad Boys harmadik része egyértelműen a két főszereplő közötti kapcsolatra és a nosztalgia-faktorra épít. Teszi mindezt sikerrel, hiszen a Mindörökké rosszfiúk egy nagyon is fogyasztható és szórakoztató old-school akciófilm. Vannak olyan filmek, melyek megtekintése előtt eléggé izgul az ember, hiszen kedvenc filmje/színésze tér vissza a vászonra. Az új Bad Boys esetében mindkét eshetőség felmerül, hiszen egy közel 20 éve pihenőre küldött franchise-ról van szó, melynek első és második része is tartogatott klasszikus, könnyen visszaidézhető pillanatokat. Az első fejezetben a személyek felcseréléséből adódó helyzetkomikumok, a két főhős közötti "társadalmi" különbségek és persze a látványos akciók (fagylaltkocsis üldözés vagy a végső verseny) ugorhatnak be. A másodikban pedig a bedrogozott Marcus vagy éppen a jamaicai drogosoknál zajló lövöldözés maradhatott emlékezetes. A második faktor pedig a színészek visszatérése kultikus szerepeikbe.
Félelemmel és egyben várakozással ültem be a Smith-Lawrence duó hosszú szünettel bemutatott újabb rosszalkodásaira, hisz ennyi idő elteltével tartottam attól, mi újat képesek a múltidézésen kívül nekünk bemutatni a címszereplő srácok. Sajnos semmit…de mégis jó volt újra felülni a nosztalgiavonatra, mely azonban most már kicsit döcögősebben közlekedik, mint negyed évszázada. Kritika: Bruce 1995-ben kezdődött az ő érdekes kapcsolatuk, mellyel igazi nagyágyúvá tette az akkori Will Smith -t. A máig ebből a stílusú filmekből élő Michael Bay nyolc évvel az első rész után elkészítette a Bad Boys 2-öt, amiben Mike Lowrey detektívre már jobban támaszkodott. A hosszabb de nem jobb második etap is erősen az első részre hajazó formavilággal rendelkezett, viszont gyengébb sikereket ért el mint elődje. Rögtön ezután kezdtek el foglalkozni a harmadik rész gondolatával az alkotók, de a megugró gázsik miatt elindult a huza-vona a folytatást illetően. A Sony 2009-től egészen 2018-ig tudta nyújtani a sok-sok forgatókönyvíróval és rendezőjelöltekkel rendelkező projektet, ám a különböző nézetek illetve elképzelésbeli különbségek miatt nem valósult meg a harmadik rosszfiú story.
Bad Boys – Mindörökké rosszfiúk Bad Boys for Life 2020 A rosszfiúk rossz fiúk maradnak. A korábbi két Bad Boys film sztárja, Will Smith és Martin Lawrence újra járőrpárba áll, hogy szembeforduljon mindennel, ami rossz, erőszakos, bűnös, vagy jobb kocsija van, mint az övék. Pedig Marcus már a korai nyugdíjra készülő rendőrfelügyelő, Mike pedig az életközépi válsága mélyén dagonyázik. Ez így is maradhatna jó sokáig, ha fel nem bukkanna egy albán zsoldosvezér, akinek egyszer régen elkapták a testvérét. És ez az albán valami különlegeset ígér nekik – és Miami újra a feje tetejére áll. A gyors, vicces, akciódús filmek műfajteremtő alapdarabjának harmadik részét régóta várják a mozirajongók. Most az eredeti főszereplők és az eredeti alkotók együtt garantálják, hogy az új Bad Boys lesz olyan vagány, mint az eddigiek voltak! A film még nem található meg a műsoron.
Hiába állítják sokan, hogy Michael Bay a világ legrosszabb rendezője, én kedvelem a stílusát, az egyéni látásmódját: történelmi hibái ellenére is tetszett a Pearl Harbor, és valamennyire az Armageddon is működött. Ez a látásmód hiányzik az új moziból, melynek folytatását már be is jelentették. Hogy erre szükség van-e, erősen kérdéses. Látszik, hogy Smith és Lawrence is elfáradt, de ami a legnagyobb baj a Bad Boys 3 -mal, hogy egyáltalán nem emlékezetes. Az első és második részből a mai napig tudok idézni ("Na látod, így kell vezetni! Ezentúl mindig így vezess! " / "Hány éves vagy Cula? "), ebből azonban nem lehet. A Bad Boys 3 sajnálatos módon egy kissé lélektelen alkotás lett, ami erőlködve próbálja megidézni az a világot, amelyben a rosszfiúk még valóban menők és valóban rosszfiúk voltak, egy életen át. Bad Boys - Mindörökké rosszfiúk (Bad Boys for Life) Rendező: Bilall Fallah és Adil El Arbi Játékidő: 113 perc Hazai bemutató dátuma: 2020. január 16. Forgalmazó: InterCom
A motor forgása közben armatúrájában ugyanúgy indukálódik feszültség, mint a generátorban. Az indukált feszültség az ismert: összefüggéssel határozható meg, és a motorra kapcsolt feszültséggel tart egyensúlyt. A helyettesítő kapcsolásra felirt huroktörvény segítségével, majd a fordulatszámot kifejezve, kapjuk hogy: A fordulatszám tehát állandó kapocsfeszültség és állandó fluxus esetén csak az armatúra áramától függ, az áram növekedésével csökken a fordulatszám. A külsőgerjesztésű motor nagy előnye az aszinkron motorral szemben, hogy fordulatszámát tág határok között lehet változtatni. Szinkronmotorok indítása: az indítás jellemzői és módjai. Az előző összefüggésből megállapítható, hogy a fordulatszámot befolyásolhatja az U és a belső ellenállás(pontosabban főáramköri ellenállás). A kapocsfeszültség növelésével, ill. csökkentésével a motor fordulatszáma növekszik, illetve csökken. A gép fluxusával a fordulatszám fordítottan arányos. A fluxus a gerjesztő árammal, a gerjesztő áram pedig a gerjesztő körbe kötött soros ellenállással szinte veszteség nélkül változtatható, mert a gerjesztő áram kis értékű.
Külső gerjesztésű egyenáramú motorok működése A külső gerjesztésű egyenáramú motor armatúráját és gerjesztő tekercsét külön energiaforrásról tápláljuk. A gerjesztő tekercset tápláló energiaforrás feszültsége állandó lehet. Az armatúrakör tápforrása változtatható feszültségű. Így vele az indítás művelete is elvégezhető és fordulatszámváltoztatásra is alkalmas. A motor rajza a következő ábrán látható. A külső gerjesztésű egyenáramú motor kapcsolási rajza Az indukál feszültség és a gép nyomatéka Az armatúra áramának és a főpólus fluxusának kölcsönhatásaként jön létre a motor hajtó nyomatéka: Amely egyensúlyt tart a motort terhelő nyomatékkal. Ha a gerjesztő áram állandó és a gép kompenzált, azaz a fluxust az armatúravisszahatás nem csökkenti, akkor a mellett a is állandó, tehát a nyomaték az armatúra árammal egyenesen arányos. A motor nyomaték és fordulatszám jelleggörbéje A fordulatszám A terhelő nyomatékot növelve a motornyomatékának is növekednie kell, ez pedig csak az armatúra áramfelvétel növekedése árán lehetséges.
A mai modern iparágakban a villamos energia jelentős részét villamos gépek fogyasztják el, így ezen gépek hatékony vezérlése és üzemeltetése kiemelt figyelmet igényel, ugyanis ezáltal jelentős megtakarítások érhetőek el. A villamos forgógépek közül is a legelterjedtebb az aszinkron gép, amely népszerűségét relatív egyszerű felépítésének, robosztusságának és olcsóságának köszönheti. Az aszinkron gép konstrukciójának köszönhetően képes külső segítség nélkül, önmagától indulni. A különböző indítási módok azonban különböző módokon terhelik meg a gépünket - annak tekercselését, csapágyazását és tengelyét is -, a gép tengelyén lévő terhelést, valamint magát a hálózatot és a hálózatra kapcsolódó további fogyasztókat. Ezen hatások miatt a megfelelő indítás kiválasztása, valamint a megfelelő teljesítményelektronikán át történő üzemeltetés is fontos. Az aszinkron gép legelterjedtebb indítási módjai közé tartozik a direkt, a lágy- és a csillag-delta indítás, valamint a frekvenciaváltóval történő indítás.