Általánosságban elmondható, hogy olyan számítógépeknél, amit több ember használ, célszerű mindig kijelentkezni az összes olyan oldalról, ahova előtte beléptünk, ezzel megakadályozva azt, hogy visszaéljenek személyes adatainkkal. Más a helyzet ha családtagok, közeli ismerősök használják ugyan azt gépet, és nem kell tartani semmiféle visszaéléstől. Több lehetőség is kínálkozik, hogy egyszerre több névvel is használjuk a Facebook közösségi oldalt: Használjunk különböző böngészőket A legkézenfekvőbb megoldás, hogy különböző böngészőket használunk, így minden egyes böngészőben más-más Facebook fiókot kezelhetünk. A legnépszerűbb három böngésző a Chrome, Firefox és az Internet Explorer, ezek együttes használatával egyből 3 Facebook profil kezelésére nyílik lehetőség folyamatos ki-be jelentkezés nélkül. Néhány kattintással megbizonyosodhat róla, hogy más is nézegeti-e a Facebook-fiókját. Itt annyit kell tennie, hogy a Facebook fiókjába, hogy törhetetlen. Érthető módon senki sem szereti, ha a Facebook-fiókjában kotorásznak. A közösségi oldal biztonsági beállításaiban szerencsére nyomon követhető a dolog: a Beállítások menüpont Biztonság fülére kattintva a Bejelentkezett helyek menüpontot kell keresni – ha ide kattint, rögtön odajut –, ahol eszköz és dátum szerint láthatók az aktív bejelentkezések.
Gmail Minden amit a Gmail-ről tudni szeretnél. Hol tudsz bejelentkezni, hol lehet regisztrálni, hogyan törölheted a fiókodat és még sok minden más. Freemail Minden amit a Freemail-ről tudni szeretnél. Hol tudsz belépni, bejelentkezni, hol lehet regisztrálni, hogyan törölheted a fiókodat és még sok minden más. Facebook Minden amit a Facebook-ról tudni szeretnél. Hol tudsz belépni, bejelentkezni, hol lehet regisztrálni, hogyan törölheted a fiókodat és még sok minden más.
Rendkívül fontos, hogy a fiókjához társított mobiltelefonszám valódi legyen, mivel van, mert a szöveges üzenet társítva lesz a Facebook-fiókjával. Ez az opció gyakorlatilag lehetetlenné teszi a fiókjába való bejelentkezést. Ha bekapcsolja, és használja ezeket a beállításokat, a Facebook számla lesz nagyobb biztonságban, és az adatokat, mint a meglévő benne. Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy ha megpróbálom ezeket a beállításokat, a Facebook számla nem lesz elérhető, hogy idegenek. Igaz, hívlak benneteket, hogy néz a video tutorial, hogy pontosan hogyan tudjuk biztosítani a Facebook számla, hogy lehetetlen megtörni. Ne feledd, ha a javaslatok, panaszok vagy kiegészítések, ne habozzon írni a megjegyzések rovatban, de-akkor is, ha teljesülnek a megjegyzések rovatban a felhasználó egy problémát, és tud segíteni neki, ne habozzon, tegye meg, az egyetlen módja, amit tehetünk ez a hely jobb, lásd a megjegyzések rovatban! A megjegyzések rovatban próbál valamelyest a témában, így más látogatók kínálnak bemutató + kommentek vonatkozó megjegyzéseket lehet extra támogatást a felhasználói hibákat, vagy vágy, hogy tanuljanak.
Ettől függetlenül A feleségem története nem vontatott. Egy percig sem veszítjük el a kíváncsiságunkat a páros rejtélyes kapcsolatáról, aminek sikerült minden szélsőségét és ellentmondását bemutatni. Enyedi pedig pont olyan finoman nyúlt bele a történetmesélésbe, amivel Füst Milán mellett az ő hangja is megszólalhat.
"A szürke pokol rabja" Életrajz Füst Milán: Önéletrajzom a francia, Gallimard-féle kiadás elébe. In: Füst Milán: Emlékezések és tanulmányok. Bp. Magvető. 1967... 7 Füst Milán: Napló, 1939. In: Füst Milán: Napló. II. köt. Magvető, 1976. 8 Füst Milán: Az életem rövid története. 1919. I. 12 Füst Milán önéletrajza (1951). Magyar műhely, 1967. 23-24. 13 Füst Milán: Önarckép 18 "Nem éppen jelentéktelen emberek hallatták hangjukat" Kortársak Karinthy Frigyes: Füst Milán. In: Karinthy Frigyes: Miniatűrök. Gondolat. 1966. 21 Nagy Zoltán: Füst Milán: Változtatnod nem lehet. Nyugat, 1914. 25 Kosztolányi Dezső: Füst Milán: Változtatnod nem lehet. In: Kosztolányi Dezső: Egy ég alatt. Szépirodalmi, 1977. 28 Kosztolányi Dezső: Füst Milán. 29 Komlós Aladár: Füst Milán versei. In: Komlós Aladár: Vereckétől Dévényig. Szépirodalmi, 1972. 36 Kassák Lajos: Füst Milán (Bővített változat: In: Kassák Lajos: Csavargók, alkotók. Magvető, 1975. ) 39 Németh László: Füst Milán. In: Németh László: Két nemzedék. Magvető, 1970.
In: Kádár Erzsébet: Ritka madár. Nyilvánosság Klub-Századvég, 1993. 145 Fülep Lajos levele Füst Milánnak. PIM V. 4140/271/5 147 Füst Milán levele Fülep Lajosnak. MTAK Ms 4587/101 150 Noel, Bernard: Füst Milán ideje. 154 Rónay György: Füst Milán: A feleségem története. In: Rónay György: A nagy nemzedék. Szépirodalmi, 1971. 156 Bori Imre: Füst Milán: A feleségem története. In: Bori Imre. Az avantgarde apostolai. Újvidék, Forum, 1971. 164 Kis Pintér Imre: Füst Milán: A feleségem története. In: Kis Pintér Imre: Helyzetjelentés. 171 "Semmi sincs egészen úgy" Gondolatok, pályaképek Füst Milán: A Nyugat születése. Magvető, 1967. 189 Füst Milán: Kiléptem a Nyugattól. In: Füst Milán: Napló I. 191 Lukács György: Jelentés dr. Füst Milán magántanári értekezéséről. 4140/159. 193 Abody Béla: A gondolkodás látványa. 197 Hanák Tibor: Füst - mítosz - valóság. 203 Ungvári Tamás: Arcképvázlat Füst Milánról (Javított változata: Füst Milánról. In: Ungvári Tamás: Ikarusz fiai. Szépirodalmi, 1970. 216 Lengyel Balázs: A költők költője.
Cannes-ban debütál Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története, amely Füst Milán irodalmi Nobel-díjra felterjesztett azonos című regényét dolgozza fel. Az előzetes után most újabb filmrészletekbe kukkanthatunk bele! Egy hét múlva, július 14-én a 74. Cannes-i Filmfesztiválon lesz az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmjének, A feleségem történeté nek a világpremierje. A filmfesztivál versenyszekciójában vetítik majd az alkotást, amely Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett azonos című regénye alapján készült. A filmet a hazai mozik szeptember 23-tól vetítik majd. A feleségem története előzetesét már nálunk is láthattátok, a Filmvilág blogra pedig felkerült három rövid részlet a filmből, amelyek mindegyike a két főszereplő, Störr kapitány és Lizzy (akiket Gijs Naber és Léa Seydoux játszik) feszültséggel és szenvedéllyel teli kapcsolatába enged betekintést. Mutatjuk az egyiket: Enyedi Ildikó munkáját a koronavírus-járvány kitörése nagyban nehezítette: a pandémia egyrészt lassította az utómunkafolyamatot, másrészt pedig tavasszal maga a rendező is átesett a betegségen.
Első rész Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem. De hogy evvel… Hat láb és egy hüvelyk magas ember vagyok s kétszáztíz font, tehát valóságos óriás, ahogy mondani szokták, ha ráköpök erre, meghal. Így gondolkodtam Dedin úrról eleinte. De nem is itt kell kezdenem. Hát hiába, még most is csupa indulat vagyok, ha rágondolok. Voltaképp rosszul tettem, hogy megházasodtam, tudom. Már azért is, mert eladdig nem sok közöm volt a nőkhöz, hideg természet voltam. Ha visszatekintek korai ifjúságomra, érdemleges történetem szerelem dolgában alig több, mint a következő: Tizenhárom éves lehettem, mikor egy parkban álldogáltam a hollandiai Sneek városában, Friesland közelében, akkor ott laktunk. Egy nevelőnő ült a parkban egy kisgyerekkel, és így kiáltozott rá: – Veux-tu obéir, veux-tu obéir? Ez nagyon tetszett nekem. Ezt is mondta neki: – Vite, vite, dépêche-toi donc. Ez is nagyon tetszett. Lehet, hogy el is határoztam már akkor, hogy francia nőt fogok feleségül venni. Egy szó mint száz, ezt az édes dallamot szívesen hallgattam, s aztán, mintegy isteni sugallatra, a park szélére mentem, kitéptem egy lapot a noteszomból, és ezt írtam rá hollandusul (mert írni franciául még nem tudtam, se beszélni jól, csak éppen értettem, amit mondanak): Greppel, greppel – ezt a két szót írtam rá.