Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Több mint 1200 munkatárssal készítjük kiemelkedő színvonalú termékeinket és biztosítjuk szolgáltatásainkat. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít portfóliónk. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban. Elérhetőségek - Víz- és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok. Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt. Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában. Elérhetőségeink: Telefon: 1818 E-mail: Chat: Chat indítása Külföldről: +36 (1) 550-1858 Jelmagyarázat Kormányablak Posta Térkép visszaállítása
Víz- és csatornabekötés, mellékvízmérő ügyintézés lakossági valamint közületi víz- és csatornabekötések intézése mellékmérő cserék ügyintézése plombázások ügyintézése Közműegyeztetés Közmű Egyeztetési Iroda postai levelezési címe: Közmű Egyeztetési Iroda telefonszáma: (56) 516-313, Közmű Egyeztetési Iroda faxa: Közműegyeztetés ügyfélfogadási ideje: 7 30 – 12 00, 13 00 – 15 00 7 300 – 12 00, 13 00 – 15 00 Ügyfélszolgálatunkon elektronikus ügyfélhívó segítségével történik az ügyintézés, kivétel az egyeztetett időpont alapján történő ügyintézés. További elérhetőségek Telefonszámok Postai címek Ügyintézés, bejelentések +36 (56)516-316 Fax: +36 (56)429-766 Víz- és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok +36 (56)425-002 +36 (56)429-790 +36 (56)516-330 Titkárság, vezérigazgató, gazdasági igazgató, műszaki igazgató +36 (56)516-315 Fax: +36 (56)516-312 +36 (56)429-662 Ivóvíz-hálózati hibabejelentés +36 (56)420-104 Csatornahálózati hibabejelentés +36 (56)516-310 Városi üzemigazgatóság +36 (56)516-320 Fax: +36 (56)516-322 Szolnok Felszíni Vízmű +36 (56)521-298 Fax: +36 (56)521-299 5000 Szolnok, Tószegi út.
A bíróságok eddig a munkavégzés, a munkavégzéshez szükséges előkészületek, a munkahelyen való közlekedés és más hasonló tevékenységek során bekövetkező károkat tekintették a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett kárnak. A kötelező oltás elrendeléséről szóló rendelet viszont mindössze arra hatalmazza fel a munkáltatókat, hogy a munkavégzés feltételeként írják elő az oltást. Az oltást nem a munkáltató adja be, azt még csak nem is a munkahelyen, munkaidőben fogja a munkavállaló felvenni. Nagy kérdés, hogy ilyen esetben hogyan döntenének a bíróságok, hiszen az oltás felvétele során nyilvánvalóan nem a munkaviszonya keretében jár el a munkavállaló, de attól mégsem teljesen függetlenül, hiszen a munkavégzés előfeltételét próbálja éppen teljesíteni a kötelező oltás felvételével. Mit tehet a munkáltató? Kötelező COVID oltás: itt vannak a részletes szabályok!. A kormányrendelet, bár megtehette volna, nem rendezte el a felelősség kérdését, így csak évek múlva, az első erre vonatkozó bírósági döntések alapján fogjuk tudni megítélni, hogy meddig terjed a munkáltató felelőssége a kötelező oltás miatti esetleges mellékhatások kapcsán.
2021. november 2. A cégek által elrendelhető kötelező oltás szabályozása – derül ki a Niveus Consulting Group szakvéleményéből – finoman szólva nem sikerült tökéletesre. A tanácsadó cég több lehetséges problémát is leírt. A "munkahelyek koronavírus elleni védelméről" szóló rendelet felhatalmazta a munkáltatókat, hogy dolgozóik számára kötelezőként írják elő az oltást. A Niveus Consulting Group friss kommentárjában felhívta a figyelmet: problémás lehet, hogy az oltásra vonatkozó adatokat kizárólag a veszélyhelyzet alatt kezelheti a munkáltató, azt követően nem, tehát a veszélyhelyzet megszűnését követően azokat meg kell semmisíteni. Ennek alapján a veszélyhelyzet után a munkáltató egy esetleges peres eljárásban nem fogja tudni bizonyítani, hogy miért nem fizetett munkabért egy oltatlan munkavállalónak, vagy miért szüntette meg a jogviszonyát. Kormányrendelet kötelező oltás. A rendelet értelmében a szankciók ahhoz kapcsolódnak, ha a munkáltató nem veszi fel az oltást. A jogszabály szövege szerint viszont kérdéses, hogy ha valaki nem mutatja be az oltási igazolását, akkor is elrendelhető-e a fizetés nélküli szabadság.
Az oltási kötelezettség azokra a munkavállalókra vonatkozhat, akik a védőoltást 2021. november 1. napja előtt nem vették fel, tehát számukra írható elő a munkavégzés feltételeként az oltási kötelezettség. 2. Kikre vonatkozik? Bár a Kormányrendelet nem munkavállalókról, hanem "foglalkoztatottakról" beszél, a jogszabály alapvetően a munkajogviszonnyal, illetve a munkaviszony feltételeivel kapcsolatban határoz meg előírásokat. Ebből az következik, hogy a Kormányrendelet csak a munkajogviszony keretében foglalkoztatott munkavállalókra irányadó, a munkáltató szervezetnél megbízási, vállalkozási jogviszonyban foglalkoztatottakra nem. 3. Kötelező céges védőoltás: most minden fontos kérdést tisztázunk - Portfolio.hu. Fontos a határidő Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy a még oltatlan kollégák számára előírja az oltás kötelező felvételét, úgy meg kell határoznia a védőoltás beadatásának határidejét ezen személyek tekintetében; mely határidő legalább 45 nap kell legyen. Ez azt jelenti, hogy legkorábban december közepétől fűződhetnek tényleges munkajogi jogkövetkezmények a "nem oltottsághoz".
A munkáltatók lehetőséget kaptak a csütörtökön megjelent rendelet értelmében, hogy kötelezővé tegyék a munkavállalóik számára a koronavírus elleni védőoltás felvételét. Gera Dániel, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédje a Portfolio megkeresésére előrevetítette, hogy rövidesen az Alkotmánybíróság elé fog kerülni a jogszabály és minden bizonnyal nagy vita várható az ügyben. Kötelező oltás: van kiskapu, aknamező a szabályozás - Napi.hu. Azt is tisztázta lapunknak nyilatkozva, hogy a munkáltató vezethet statisztikát arról, hogy milyen arányban vannak a cégnél beoltva az emberek és azt is mondta, hogy a rendelet lehetőséget ad a munkáltatónak a szabályok szelektív alkalmazására. Véleménye szerint a megbízási szerződéssel dolgozókra nem alkalmazhatják a vállalatok a rendelet szabályait. Gera Dániel: Felvetődnek-e a rendelettel kapcsolatban alkotmányjogi kétségek? Ha igen, miért, melyek ezek? A koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételének lehetősége az elmúlt időszakban többször felmerült, ugyanakkor annak bevezetésére korábban főként alkotmányjogi megfontolásokból nem került sor.
Egydózisú vakcina esetében (ilyen például a Johnson & Johnson Janssen névre hallgató oltóanyaga) a 45 napos határidő az oltás beadásának napja szerint vizsgálandó, kétdózisú oltóanyag esetében pedig az első dózis beadásának napja az irányadó, tehát kétdózisú vakcina esetében a munkavállalónak elegendő a megszabott határidőn belül csupán az első dózist felvennie. A második dózist az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. A munkáltató természetesen megszabhat hosszabb határidőt is az oltás felvételére, azonban a 45 napos minimumot mindenképpen be kell tartania. Ahogyan az oltás felvételének kötelező előírását, a határidő kialakításának szempontjait sem kell indokolnia a munkáltatónak, arról saját jogkörében maga dönthet. 4. Tájékoztatási kötelezettség A Kormányrendelet figyelembe veszi azt a körülményt, hogy jelenleg is igen sok ember dolgozik otthonában home-office munkarendben, akiket a munkáltató írásban, papír alapon csak igen körülményesen tudna megszólítani. Ennek megfelelően a munkáltatónak elegendő email útján tájékoztatnia a munkavállalókat arról, hogy a szervezetben dolgozók számára előírja a védőoltást, mint a munkavégzés feltételét, nem szükséges a kollégákat írásban, papír alapon tájékoztatnia a bevezetendő munkáltatói intézkedésről.