Így vécéztek a rómaiak Print Collector / Getty Images Hungary A mechanizmus hasonló – persze jóval kezdetlegesebb – a ma ismert angolvécékéhez, a vécépapír azonban még nem volt divatban ebben az időben. Helyette a római polgárok egy botra tűzött tengeri szivacsot, ún. tersoriumot használtak fenéktörlésre. Miután elvégezték a dolgukat, belemártották az eszköz szivacsos végét a lyuk alatt elfolyó vízbe, esetleg egy odakészített, sós vízzel vagy ecettel teli vödörbe, majd továbbadták azt soron következő társuknak. Az első vécépapírt csupán 1857-ben dobta piacra egy Joseph Gayetty nevű New York-i üzletember, majd egészen 1890-ig kellett várni rá, hogy a találmány gurigára tekercselt változatban is kapható legyen. Római civilizáció és életmód. Pannonia | zanza.tv. Kezdetben a hirdetések főként a vécépapír pozitív egészségi hatásait emelték ki, például az aranyér megelőzésének sikeres eszközeként emlegették. A mosáshoz gyűjtötték a vizeletet Más volt a helyzet, amikor a polgárok kisdolgukat végezték. A régészeti leletek alapján a rómaiak az otthonukban és a középületekben elhelyezett, apró cserépedényekbe vizeltek, amikor pedig ezek megteltek, tulajdonosaik az utcán kihelyezett, nagyméretű vizelettároló edényekbe ürítették ki őket.
Császárportré [Caligula] "A Caligula (Kisbakancs, Csizmácska) nevet tábori tréfából kapta, mert közkatona ruhában nevelkedett a katonák között. Hogy milyen nagy szeretetben és tiszteletben állott azoknál a bajtársi együttélés révén, az legjobban akkor tűnt ki, amikor Augustus halála után a lázongó és valósággal őrjöngő katonákat kétségtelenül egymaga, puszta megjelenésével lecsendesítette... Igyekezett a népszerűség-hajhászás minden eszközével fokozni az emberek rokonszenvét. Miután sűrű könnyhullatás közben megtartotta Tiberius fölött a gyászbeszédet, s őt nagy pompával eltemettette, azonnal indult, hogy anyja és testvére hamvait hazaszállíttassa, bár az idő viharos volt, mégis ment, hogy gyermeki kegyeletét minél jobban fitogtassa... " (Suetonius, Kr. u. 70-140 k. Egy ágyban a rómaiakkal – szex és perverzió az ókori Rómában » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. ) Császárportré [Nero] "Úgyszólván egyetlen rokoni kötelék sem volt, melyet gazságában meg ne tépázott volna. Claudius leányát, Antoniát, aki Poppaea halála után nem akart hozzá menni feleségül, elemésztette, azon a címen, hogy lázadást szervez; éppígy végzett többi, mégoly távoli rokonaival és atyafiaival is.
Azt felelték, hogy nyugodtan fürödhetek, bár kissé kockázatos. "Hát kérdeztem annyira nem szabad? " Így letettem a fürdő reményéről, bár szinte láttam magamat, ahogy odavisznek. Ugyanolyan nyugodtan és higgadtan mondtam le róla, mint ahogy készültem rá. Ezt azért írom meg neked, hogy az intésekhez példával is szolgáljak. Továbbá, hogy a jövőben ugyanolyan önuralomra kényszerüljek, amilyenre ezzel a levéllel mint záloggal előre elköteleztem magam. Római Birodalom - Politikai élet az ókori Rómában. Minden jót! (Muraközy Gyula)
S rabszolgában, megint csak a hódítások következtében, nem volt hiány. (Itália kb. 4 milliónyi lakosának egyharmada - egynegyede lehetett a rabszolga, egy rabszolga ára kb. fél kiló ezüstnek, egy-kétezer sesteriusnak felelt meg. ) Az újabb és újabb sikeres hadjáratok, a rabszolgasorba vetett hadifoglyok, a provinciák lakóinak milliói az olcsó munkaerő korlátlan tömegét jelentették. E folyamat eredményeként a Kr. 2. századtól a rabszolgamunkára alapuló közép- és nagybirtok vált uralkodóvá. Megváltozott a birtokok termékszerkezete is. A fiatal világbirodalom fejlett mezőgazdasági termeléssel rendelkező földterületeket foglalt immár magába, így lehetővé vált az olcsó gabona behozatala. A birtokokról ennek következtében a gabonatermelés kiszorult, inkább piacra termelő szőlő-, olajültetvények, gyümölcsösök és kertek jellemezték ezeket. Róma ipara, kereskedelme és pénzpiaca számára korlátlan lehetőségek kínálkoztak a hódítások következtében. Nem veszélyeztették a vetélytársak a vállalkozási, befektetési lehetőségeket, a kézműves termékek számára újabb és újabb piacokat szereztek.
A domus bejáratától egy tágas nappaliba, az átriumba, juthattunk. Ide nyíltak a hálószobák, a dolgozószoba és az ebédlő. Az ablakok a belső udvarra néztek. A városok vízellátását a vízvezetékrendszer biztosította. A hegyi forrásból érkező víz útja több kilométeren át folyamatosan lejtett, ezt boltíves árkádsorral oldották meg. A 79-ben kitörő Vezúv hamuval borította be Pompei utcáit. A hamu olyan épségben őrizte meg a múlt emlékeit, hogy a falakon még a korabeli graffitiket is láthatjuk. A római utak három rétegből álltak: öklömnyi kődarabok, rajtuk mésszel kevert kőtörmelék, azon pedig durva szemcséjű murva. A hézagokat betonnal öntötték ki. Az út, a sztráda oldala lejtett, így az esővíz az útszéli árokba folyt. Később szabálytalan kőlapokkal borították az utat, a hézagokat caementummal (CEMENTUM-MAL) töltötték ki. Sok ilyen út maradt fenn a Dunántúlon, azaz Pannoniában is, mely Augustus (ejtsd: Augusztusz) uralkodása alatt vált római provinciává. Pannonia egyik fontos területe volt Savaria (ejtsd: Szavária) – ezen, vagyis a mai Szombathelyen át szállították az Északi-tengertől Rómába az értékes borostyánkövet.
Ha azt szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot! A javasolt szűrőprogram ide kattintva elérhető.
Névnapi köszöntő Zsolt napra - YouTube
Névnapi köszöntő-Zsolt napra - YouTube
Pl. Sándor napja ma vagyon, Átbillegtem a fagyon, Ha egy garast adnátok, Tudom meg nem bánnátok. Ha meghaltok jól jártok, Rám marad a vagyontok, Szívemből kívánom! • Zsolt. (Borsod megyei palóc) Az énekelt névnapi köszöntők dallamanyagában is sok az egyedi, invariáns, vagy kevés variánssal rendelkező dallam (műköltészeti eredet), s gyakran szerepel egyházi → népének. A variánskörrel is rendelkező, elsősorban köszöntőként használt tipikus dallamok közül kiválik két nagyobb, különböző stílusrétegbe tartozó csoport. Az egyik V + (xVII/1–5/6) hangkészletű, dúros tonalitású (teljes értelemben vett dúr ritkán alakul ki a kis hangkészlet miatt), s többnyire kis szótagszámú darabokat tartalmaz. A dallamok menetét a sima, lekerekített ívek, gyakori 1 és 2 kadenciák, az építkezést a szekvenciák jellemzik. Ide tartozó énekek például "Zendülj fel szent János" vagy "Paradicsomkertbe" (országos, egyházi népénekként is ismert), "Serkenj fel kegyes nép" (Arad, Békés, Bihar, Csongrád), "Most érkezünk ez helyre" vagy "Parnasszusnak hegye zeng" (Erdély), "Ó szent István, hát még alszol-e? "