A Holdon lévő hélium-3 koncentrációja a regolitban mindössze 1, 4-15 ppb (Part per million – milliárdod rész) a napos oldalon és 50 ppb a sötét oldalon – nem véletlen, hogy a kínai űripar a Hold sötét oldalán akar ügyködni. 150 tonna regolitot kellene feldolgozni, hogy 1 gramm hélium-3-at izoláljanak, amelyet úgy lehet kinyerni, ha 600 Celsius-fokra melegítjük a holdport. Ciszlunáris-tér Hány (fény)évre vagyunk a rentábilis űrbányászattól? Bár lehet, hogy fényévekre vagyunk attól, hogy költséghatékony legyen, az űrbányászati piac több milliárd dollárt ér már ma. A NASA például egyetlen aszteroidát többre becsül, mint a globális gazdaságot. A Psyche aszteroida túlnyomórészt vasból és nikkelből áll. A NASA azt tervezi, hogy 2026-ban eléri felszínét, hogy közelebbről is megnézze. GyártásTrend - Az űr a jövő aranybányája. Míg a technológiai fejlődés és a környezetbarát üzemanyagok, például a víz és a szén-dioxid felhasználása elérhetővé teszik az aszteroidákat és a Holdat a bányászathoz, elég sok időbe telik, amíg az űrbányászat életképes lesz.
De a víz nem az egyetlen értékes dolog, amit a Holdról szerezhetünk. Dr. Carlos Espejel, az Ispace bányászati mérnöke szerint a Hold felszíne rengeteg ritkaföldfém elemet is tartalmaz. Ez egy másik hajtóereje a holdbánáyszatnak, a Hélium-3 megszerzése minél nagyobb mennyiségben. TAG Heuer Monaco V4: A világ első szíjhajtású órája. Nem, ez nem az a gáz, ami miatt hangja viccesen elváltozik, miután kiszívta a születésnapi léggömbből. Ez egy ritka izotóp, amely a Földön található héliumnak körülbelül 0, 0001 százalékát teszi ki. A hélium-3-at betáplálhatjuk a jövőbeli fúziós reaktorokba, és biztonságosabbá, környezetbarátabbá tehetjük az atomenergiát. Ez azért van, mert ez a hélium izotóp nem radioaktív és nem termel mérgező hulladékot. A hélium-3 természetes úton kétféleképpen keletkezhet: a Föld mélyén, lítium atomok bomlástermékeként, illetve a világűrben, a kozmikus sugárzás kiváltotta nukleáris reakciók hatására. A mélyben képződő atomok kijutnak az atomszférába, majd onnan elszöknek a világűrbe, az űrben létrejövő hélium-3 viszont a Föld mágneses tere miatt nem jut le a bolygónk felszínérére.
A Tag Heuer: Monaco V4-es órája, amelyet 100 000 svájci frankért (97, 5 ezer dollár) vesztegetnek, minden hagyománnyal szembemegy; a hagyományos, időtálló fogaskerekes megközelítést, amelyet először a 18. században vezettek be, az autómotorokban elterjedt szíjhajtású technológiára cseréli. TÖRTÉNELEM - Az eredeti Tag Heuer Monaco merész, szögletes tokkal rendelkezett, amely teljes szakítást jelentett a hagyományos óraépítési esztétikával. Először Steve McQueen csuklóján volt látható az 1970-es Le Mans című klasszikus versenyfilmben. - Az eredeti Monaco volt a világ első mikrorotoros automata kronográfja (1969-ben Jack Heuer, a TAG Heuer tiszteletbeli elnöke mutatta be). Aki arannyal kereskedik, dörzsöli a tenyerét az észak-koreai atomkísérlet miatt | Paraméter. A Monaco V4-ben található új, erőteljes szerkezet a high-tech, nagyteljesítményű autóversenyzés világa előtt tiszteleg. - 2004-ben a TAG Heuer bemutatta a Monaco V4 Concept Watch-ot, a világ első szíjhajtással, lineáris tömeggel és golyóscsapágyakkal ellátott óráját. Öt hosszú évnek kellett eltelnie, de a 150. évforduló előestéjén a TAG Heuer bemutatta a világnak a kétszeresen szabadalmaztatott Monaco V4-et.
Germániummal ötvözve annak félvezető tulajdonságait javítja. Az érintőképernyők készítésének egyik kulcsfontosságú anyaga. (Kép forrása: Nerdtalker - Own work, CC BY-SA 3. 0, Wikimedia Commons) Az aszteroida-bányászat ára Mielőtt feltárnánk az űrbányászat legfuturisztikusabb elképzeléseit, megpróbáljuk meghatározni annak életképességét a földi bányászathoz képest. A NASA szerint egy aszteroida-bányászati küldetés költsége körülbelül 2, 6 milliárd dollár. Ez a becslés a Keck Institute for Space Studies (KISS) megvalósíthatósági elemzésén alapul. A KISS tanulmánya egy 500 tonnás C-típusú Near Earth Asteroid (NEA) elfogását és holdpályára szállítását vette alapul. Az ilyen típusú aszteroidák kulcsfontosságúak az űr gyarmatosításához, mivel vizet és egyéb elemeket tartalmaznak, amelyek üzemanyagként használhatók. De hogyan lehet elfogni egy ilyen hatalmas gördülő követ? Az aszteroida forgási sebességével megegyező módon egy robot űrhajó napelemes meghajtóival felpörgetné és konténerbe zárná.
Biztonsági nyomógombokkal ellátott, Platinum 950 színű összecsukható csat Elérhetőség 1. tétel (75 darab): november 2009 2. tétel (75 darab): június 2010 Becsült fogyasztói ár: 100, 00 svájci frank
Az űr a jövő aranybányája A ritkaföldfémek és más ásványok elengedhetetlenek a zöld technológiákhoz, például az elektromos járművek gyártásához és a megújuló energiák előállításához. A kihívást az okozza, hogy egyre több ritkaföldfémre van szükségünk, de ezeknek a bolygónkon való elérhetőségük korlátozott. Egyes tudósok feltették a kérdést, hogy mi lenne, ha ki tudnánk használni az összes anyagot, ami az űrben repül? Azt állítják, hogy aszteroidákon is bányászhatunk a jövőben. Igen, aszteroidákon. Becslések szerint egyes fémek és elemek esetében, a Föld bányászati erőforrásai kifogynak kevesebb mint 50 év alatt. Az indium, amely a vékonyrétegű napelemekhez kulcsfontosságú ritkaföldfém elem, 20 éven belül eltűnhet a bolygónkról. De a platina is elfogyna, ha a bolygón 500 millió járművet elektrifikálnának, hiszen az üzemanyagcellás elektromos járművek katalizátorként támaszkodnak a platinára. Érthető, hogy alternatív bányászati lehetőségeket keresünk. Az indíum fontos szerepet játszik a félvezetőtechnikában.
68. Növényvédelmi Tudományos Napokon intézeti elismerések Beküldte Növényvédelmi I... - 2022, február 24 - 14:08 A 68. Növényvédelmi Tudományos Napokon három kutatónk teljesítményét díjazták, Németh Márk Vörös József Emlékérmet kapott, Kóbor Péter Szelényi Gusztáv Emlékérem junior fokozatát nyerte el, illetve Páll-Gergely Barna a tavalyi évben a COVID miatt elmaradt Növényvédelmi Tudományos Napok miatt most vette át a Szelényi Gusztáv Emlékérem junior fokozatát. Mindhárom díjazottnak gratulálunk és további nagyon sikeres, magas színvonalú és produktív munkavégzést kívánunk! Százötven csigafajt fedezett fel a magyar kutató – Pesti Hírlap. Antagonista hatású vegyület a lucernapoloska kémiai kommunikációjában Beküldte Növényvédelmi I... - 2021, november 18 - 13:46 Az ELKH ATK Növényvédelmi Intézet Alkalmazott Kémiai Ökológiai Osztálya és a Rothamsted Research Biointeractions and Crop Protection (Harpenden, Egyesült Királyság) kutatói közös kutatásokat végeztek a lucernapoloska ( Adelphocoris lineolatus) szexferomonjával kapcsolatban. Átadták az idei Bolyai János Kutatási Ösztöndíjakat Beküldte Növényvédelmi I... - 2021, szeptember 24 - 11:00 Intézetünkből négy kutató, Hettyey Attila, Künstler András, Németh Márk és Tóth Zoltán nyerte el ezt a kimagasló elismerést.
Közismert, hogy több őshonos katicafajunk élet-halál harcot vív a fennmaradásért a harlekinekkel, ám most egy újabb, a magyar népléleknek oly kedves apróság néma küzdelméről érkezett hír. Pontosabban néhány fotó, ezen az előtérben a mindenki által ismert, meséink, dalaink egyik ihletőjét, a védett óriás éticsigát ( Helix pomatia) látjuk, mögötte pedig egy invazív faj két egyedét. Elöl az óriás éticsiga, mögötte az invazív faj két egyede. Fotó: A képek alapján Dr. Miniatűr állatokat fedeztek fel magyar kutatók | 24.hu. Páll-Gergely Barna biológust, az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének tudományos munkatársát kérdeztük: kik ők, és hogyan értékeljük jelenlétüket? A nagyon tömör válasz: Egy behurcolt faj, a cirádás éticsiga ( Cornu aspersum) két egyede, amely a kiskertekre és az éti csigára is komoly fenyegetést jelenthet. Egyre többen vannak A Földközi-tenger medencéjének nyugati részén őshonos, de mára a Mediterráneum teljes területén megtalálható, Görögországba például valószínűleg tudatosan, étkezési célból telepítették még az ókorban. Hazánkban Tihanyban volt az első észlelése az 1970-es években, húsz évvel később már Budapestről is volt adat.
Magyar tudósok kérnek segítségét, méghozzá meztelencsiga-gyűjtésben! Páll-Gergely Barna zoológus, nemzetközi hírű csigakutató Facebook-posztjában írt arról, miért! A pincelakó meztelencsigák, amik nagytermetűek és sárgás-zöldes színűek, viszonylag ritkán fordulnak elő városi környezetben, azonban a nyári esőket követően lehet találkozni velük az utcán. Segíts te is felderíteni a budapesti invazív csigafajokat! | Gardenista. A magyar tudósok, Páll-Gergely Barna és Turóci Ágnes már gyűjtöttek Budáról – Királyhágó tér környéke és Herman Ottó út, – meztelencsigákat, de amikor felboncolták őket, érdekes eredményt kaptak. Kiderült, hogy egy másik fajt találtak, amiről az országban még nem jeleztek: a foltos meztelencsigát. Fotó: Facebook Ezért is felmerült bennük a kérdés, hogy az összes pincelakó meztelencsiga adat rossz határozás eredménye-e? Átnézték a Mátra Múzeum gyűjteményi anyagát is, és a következőt írták: A pincelakó meztelencsiga országszerte elterjedtnek látszik, míg a foltos meztelencsiga csak Budáról ismert jelenleg. Hogy felmérjük, hogy a két faj jelenleg mennyire terjedt el, szükségünk lenne élő példányokra Budapestről illetve az ország más tájairól is.
Elterjedését senki nem kutatta, egészen 2018-ig alig 10 tudományosan is megerősített esetben bukkant fel cirádás éticsiga Magyarországon. Ekkor a szakember Facebook-oldalt indított, ahol azt kérte a budapestiektől, hogy küldjenek fotókat a cirádás, és egy másik hasonlóan idegenhonos faj, a fehérsávos éticsiga (Helix lucorum) észleléseiről. Mára a cirádás 100, a fehérsávos 40 megjelenésére van adatunk csak a főváros területén. Ezen a képen látszik, hogy előbbi inkább Pesten, míg utóbbi Budán gyakoribb: Forrás: Páll-Gergely Barna Nekik lejt a pálya Mindkét faj jelen van és terjed, ez pedig legalább két okból is rendkívül szomorú. Egyrészt hatalmas étvágyukkal nagyon komolyan károsítják a virágos- és konyhakerteket, Ausztráliban és Új-Zélandon – ahova szintén emberi közvetítéssel kerültek – jelenleg a puhatestűek közül az egyik legjelentősebb gazdasági kártevőnek számítanak. Másrészt óriás éticsiga vetélytársai, és félő, hogy kiszoríthatják élőhelyéről az őshonos fajt. Sőt, tudományosan ugyan még nem jelenthetjük ki, de a szakember megfigyelései alapján ahol ezek megjelennek, ott az óriás éticsigák populációi visszaszorulnak.
Hogy a beazonosítás még sikeresebb legyen, képet is mellékelt a poszthoz: Kiemelt kép: Pixabay Címkék: Ha tetszett, lájkold, ha vitatkoznál, itt lent, a kommentablakban megteheted, ha szeretsz minket, irány a megosztás.
Páll-Gergely Barna zoológus, malakológus csigafajokat kutat, eddig százötvennél tart. "A biológiai sokféleség hatalmas kincs, amire nagyon kell vigyázni" – nyilatkozta a kutató a Magyar Nemzetnek. "Bár az emberiség úgy gondolja, hogy már teljes egészében ismeri a Földet és annak élővilágát, ez koránt sincs így. Mostanáig körülbelül kétmillió fajt azonosítottak a kutatók, de a legmegbízhatóbb becslések tízmillióra teszik a fajok számát. A madarakat már leírták, rendszerbe helyezték, de például a rovarok vagy éppen a puhatestűek között még nagyon sok az ismeretlen faj. " A kutató már ötéves korától csigákat gyűjtött, majd középiskolában tudományosabb szempontból is elkezdett érdeklődni irántuk. Pécsen tanult biológiát, egyetemi évei alatt pedig eljutott Törökországba és Görögországba is gyűjtőutakra. Első csigáját ezek során fedezte fel, 2009-ben. Egy elismert professzor felfedezte, és meghívta Japánba, hogy ott doktoráljon, majd posztdoktori tanulmányait is itt végezte el. Három éve, 2017 őszén tért vissza hazánkba: az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében dolgozik és kutat, most éppen meztelencsigákat.