Than Mór: A Mohácsi csata Fotó: Wikipédia Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor – tette hozzá. Pap Norbert szerint az elmúlt mintegy száz évben a kutatók több mint egy tucat lehetséges pontot jelöltek meg a mohácsi síkon a falu helyét illetően. Megvan, hol volt pontosan a mohácsi csata - Infostart.hu. Elmondta: kutatótársaival földrajzi névelemzéssel, írott források, történeti térképek, a térség gazdasági szerkezetének, tájhasználati változásainak és a földrajzi telepítő tényezők elemzésével vizsgálták, hogy hol helyezkedhetett el a település, mivel foglalkoztak a lakói. A kutatók előbb négy lehetséges helyszínt vizsgáltak meg, majd az azokkal kapcsolatos mélyebb elemzések során jutottak arra a következtetésre, hogy az egykori Földvár a mai Sátorhelytől délre, Udvar falutól északra, a Borza-patak mentén, egy átkelőhelynél helyezkedett el. Ezt igazolja a kutatás során elemzett, 1700-ra datálható térkép is.
Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása. Utalt rá: a vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk. Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet - mondta a PTE kutatója. Az egykori falu feltárása mellett, az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsírokat, sáncok és árkok helyeit keresni. Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt - közölte Pap Norbert. Mohácsi csata térkép. A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak - mondta el a kutató. MTI (Borítókép: Székely Bertalan: A mohácsi csata)
A könnyűlovasság és a gyalogság közé állították fel az ágyúkat – már amennyit még időben partra tudtak tenni a dunai hajókról. Ezután következett a második harcrend, melynek közepén az előkelők és csapataik között állt a király, a háta mögött ezer vértessel. Két oldalt könnyebb felszerelésű lovasság kaphatott helyet, míg a harcrend szárnyait kisebb gyalogos csapatok biztosították. A király testi épségének őrzésére, menekítésére még egy kisebb könnyűlovas csapatot is elkülönítettek. A csatarend azt sugallja, hogy elsősorban védekezni kívántak, Az oszmánok viselkedése azonban mindent megváltoztatott. Bár már három napja folytak az előcsatározások, s Szülejmán is harcra készült augusztus 29-én, a nehéz terepen csapatai csak lassan jutottak a felsorakozott magyar seregig: az élen haladó Ibrahim nagyvezír a 4000 janicsárral és 150 ágyúval megerősített ruméliai hadtesttel csak dél környékén jutott el a mohácsi síkságot övező fennsík szélére. Bár Ibrahim pasa erői önmagukban is felülmúlták a magyarokét, a nagyvezír úgy döntött, hogy serege fáradt a harchoz, ezért csupán egy 7–10 000 fős könnyűlovas különítmény küldött előre, hogy lesállást foglaljon a magyarok hátában, többi katonájának pedig elrendelte, hogy harcrendben várakozzanak a magyarok jobb szárnyával szemben, miközben a szolgák hozzáláttak a táborveréshez.
1 év, 5 hónap Marvel-kisokos: Hát így működik a szuperkatona-szérum, ami létrehozta Amerika Kapitányt A szérum pontos hatásait egy nemrég megjelent Marvel-könyvben részletezték. 1 év, 6 hónap Ezért zuhant le szándékosan a repülővel Amerika Kapitány Az első bosszúálló végén Amerika Kapitány az egyik legerősebb Bosszúálló, aki még Thor kalapácsát is méltó volt harcba hívni. De vajon miért nem használta erejét első saját filmje végén? 1 év, 9 hónap Eszement koronavírusos teória kapott szárnyra Az első bosszúálló kapcsán, de szerencsére hamar lecsapták Biztos mindenkinek megvan a Times Square-en játszódó befejezés, vele együtt pedig a háttérben leledző reklámtáblák is. 1 év, 11 hónap VIDEÓ: Egész nap tudnánk nézni - Amerika Kapitány: Az első bosszúálló kritika Új sorozatunkban kritikus szemmel, visszatekintő jelleggel vesszük végig a Marvel Moziverzum eddigi filmjeit. Menjünk is vissza a múltba, hogy egy ízig-vérig klasszikus kalandfilm részeként megismerkedhessünk az első bosszúállóval, Amerika Kapitánnyal.
Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (Captain America: The First Avenger) 2011 Az Amerika Kapitány a Marvel univerzum kezdeteire koncentrál, amikor Steve Rogers (Chris Evans) önkéntesként jelentkezik egy kísérleti programba, amelytől átváltozik az Amerika Kapitányként ismert szuperkatonává. Amerika Kapitány egyesíti erejét Bucky Barnesszal (Sebastian Stan) és Peggy Carterrel (Hayley Atwell), hogy szembeszálljanak a gonosz HIDRA nevű szervezettel, melyet az ördöngös Vörös Kopnya (Hugo Weaving) vezet. CD1 CD2
A Marvel visszahozta a szuperhősöket a köztudatba, és akkora sikert halmozott fel, hogy sorok álltak a különböző filmek vetítésénél. 2008-tól napjainkig közel 30 film jelent meg, melyekben majdnem szinte az összes szereplő szerepelt. Nagyon sok rajongót szerzett magának a Marvel ezekkel a filmekkel, és valahol nagyon sajnáltuk, hogy a Bosszúállók széria véget ért. Közben a szereplők is rengeteget változtak az első részhez képest, amit most szeretnénk nektek is megmutatni. 1) Dr. Strange A brit színész, Benedict Cumberbatch játszotta el a remek orvos karakterét. Több Bosszúállók részben feltűnt, kapott saját filmet, és mi már nagyon várjuk a következő részt is. 2) Loki Thor testvére, aki folyamatosan keresztbe tesz neki, és nem érdekli más, csak hogy hatalomra jusson. Bár sokszor a nézők azt hiszik megjavult, sajnos ez nem történt meg. 3) Gamora A Galaxis örzőiben tűnt fel. 2014-es debütálása óta nem sokat változott kinézete. Több részben feltűnt Thanos lánya, aki folyamatos harcban állt apjával.
Ezután megjárta Párizst és Brüsszelt, de keserűen tapasztalta, hogy a korábban előkelő körülmények között élő orosz emigránsok legfeljebb taxisofőrök és háziszolgák lehetnek a nyugati világban. Ekkor olvasta az újságban, hogy Paraguay elnöke szakértőket keres országába, így hát emlékezve gyermekkori álmaira, útnak indult Latin-Amerikába, ahol végül az indián őslakosok nemzeti hőse lett belőle. Szergej Prokopovics jelentős közgazdász volt, aki a prágai Közgazdaságtani Műhely vezetőjeként vált elismertté. Az orosz "külhonban" Oroszország és a nyugati országok egyik legjelentősebb gazdasági szakértőjeként tartották számon. A nyugati körök jelentős mértékben az ő értékelései alapján alakították ki saját stratégiáikat a Szovjetunióval kapcsolatban. Következtetéseinek mértékletessége, számításainak pontossága, előrejelzéseinek objektivitása az oroszországi tudományos műhelyek legjobb hagyományait folytatta, és jelentős hatással volt a történészek és közgazdászok új generációjának létrejöttére, s egyúttal megalapozta a szovjetológia gazdaságtörténeti vonalát.
"Izgalmas és tanulságos életutat tudhat magáénak Immanuil Velikovszkij orvos, pszichológus, aktivista és a velikovskyizmus néven ismertté vált katasztrofista elmélet megalkotója" Elméletét a természettudományos közélet kezdettől fogva elutasította, és az áltudományosság kategóriájába sorolta, később pedig összehasonlító mitológiai és kronológiai következtetései is megkérdőjeleződtek. A fake news, az összeesküvés-elméletek és az alternatív történetírás mai fénykorában azonban fontos megismerni, hogy 50-70 évvel ezelőtt milyen reakciókat váltott ki egy tudományos konszenzust felborítani kívánó ötlet. Hasonlóan izgalmas az albumban szereplő további 12 bemutatott életút is, amelyeknek szerzői Szabó Viktor, Gyimesi Zsuzsanna és 1-1 portré erejéig Mészáros Zsófia és Szaniszló Orsolya. A portrék közös nevezője, hogy különös figyelem fordítódik azokra az egyedi motivációkra, amelyek Oroszország elhagyásához vezettek, vagyis arra, hogy milyen szerepet játszhatott a döntés meghozatalában a családi, rokoni és ismeretségi háló, illetve milyen jellegű személyes tapasztalatok bizonyultak sorsfordítónak.
"Az emigráció mentalitástörténeti vizsgálata szélesebb kontextus után kiált, és fontos tanulságokkal szolgálhat, hiszen a mindenkori egyén és a történelem bonyolult viszonyát firtatja. Ezért a téma nemcsak a szakemberek, hanem a világ megértését igényként kezelő szélesebb közönség számára is releváns, különösen 2022 elején, amikor ismét egy kelet felől érkező emigrációs hullám közepén vagyunk" A Panorama Rossica Műhely (Mészáros Zsófia, Szabó Viktor, Szaniszló Orsolya és e sorok írója) 2020 tavaszán komplex interdiszciplináris projektet indított "Az orosz emigráció első hulláma: életstratégiák" címmel, az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ keretei között. Az apropót az orosz emigráció első hullámának 100 éves távlata adta, az alapot pedig egy több mint 3000 főt számláló adatbázis, amelybe az orosz és/vagy az egyetemes kultúra és társadalmi élet szempontjából jelentős, de Magyarországon kevésbé ismert személyeket gyűjtöttünk össze. Az adatbázis összeállításakor földrajzi és szakmai sokszínűségre törekedtünk, hogy minél szélesebb rétegek motivációira láthassunk rá, akik a 20. század elején az emigrációt választották.