A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 10, 8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 383 300 forintra becsülhető, ez 10, 3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A január-decemberi időszakot nézve a bruttó átlagkereset - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 403 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 414 500 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 268 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 277 200 forintot ért el. Ilyen összehasonlításban nézve a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9, 7, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset - összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével - 10, 0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
2020 második negyedévében változatlanul a fővárosban dolgozók átlagkeresetei voltak a legmagasabbak, melyek elérték az 512 000 forintot. A legalacsonyabb bruttó, 278 140 forintos átlagkeresete a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetek alkalmazottainak volt — számolt be a Növekedé. Budapest kereseti előnye a többi területhez képest is kiemelkedő. Csak a fővárosban, illetve Győr-Moson-Sopron megyében (412 190 forint) haladta meg a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az országos átlagot (406 820 forint). A lap a KSH adatai alapján arról ír, hogy Budapesten az egyes ágazatok közül a legjobban a pénzügyi szolgáltatás területet fizetett. A második helyen az információ és kommunikáció terület végzett. Az idei első félévben a legalacsonyabb fizetéseket a vendéglátás szektorban lehetett hazavinni. A fővárosi nettó átlagkereset — a közfoglalkoztatottak nélkül — 329 ezer forint volt 2020 első félévében. A fővárosban a szellemi foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 393 ezer forintot tett ki az idei első félévben.
Az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélküli) bruttó átlagkereset 383 300 forintra becsülhető, ez 10, 3%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. 2020. január–decemberben: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 403 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 414 500 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 268 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 277 200 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9, 7, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – 10, 0%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Ennél gyorsabban 6 tagállamban nőttek a nettó keresetek (pl. Romániában 96%-kal, Bulgáriában 88%-kal, Lett- és Észtországban 83-84%-kal, de Lengyelországban is 50%-kal). A hazai nettó átlagkereset az osztrák 28%-át érte el, ugyanakkor ez is csak arra volt elegendő, hogy a 25 tagállamból a 22. helyre kerüljünk 2019-re (mögöttünk Románia és Bulgária áll). Az Eurostat adatbázisa azonban más fontos mutatókat is tartalmaz, így az egyes kereseti sávokban lévők nettó kereseteinek alakulásáról is vannak adatok. Ez alapján látható, hogy a hazai átlagos (euróban mért) nettó keresetemelkedés (45%) mögött jelentős egyenlőtlenség húzódik meg a kiskeresetűek kárára. Az átlagkereset felét elérők esetében a növekedési ütem 2010-hez képest csak 31, 6% volt, az átlagkereset 2/3-át keresők esetében 38, 2%, míg az átlagkereset 1, 67-szeresét elérőknél 65, 6% volt a növekedés 2019-re. Vagyis az adórendszer változásai a magasabb jövedelműeket hozta igen kedvező helyzetbe.
A legjobban a bankokban jártak A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (709 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (250 900 forint). A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 439 900, a nők esetében 370 000 forintot ért el, ami a férfiaknál 9, 0, a nőknél 10, 2 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 371 000 forintra becsülhető, ez 9, 3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A reálkereset 6, 2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3, 3 százalékos növekedése mellett.
Minimálbér 2021. évi összege 167. 400 forintra nő, a garantált bérminimum pedig 219. 000 forintra emelkedik. Minimálbér 2021. évi összege tekintetében hosszan elnyúltak a tárgyalások a munkaadók és a munkavállalók képviseletei között. A munkaadók nem akartak a minimálbérben semmilyen emelést eszközölni a makrogazdasági körülményekre tekintettel. A Kormány 20/2021. (I. 28. ) Korm. rendeletében kihirdette a minimálbér és garantált bérminimum összegét. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 167 400 forint. Hetibér alkalmazása esetén 38 490 forint, napibér alkalmazása esetén 7700 forint, órabér alkalmazása esetén 963 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére garantált bérminimumot kell alkalmazni. Minimálbér 2020 órabér. Alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 219 000 forint.
Az alábbi táblázatban található összegek a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, továbbá a főállású társas vállalkozó és egyéni vállalkozó minimum kivét esetén történő számításait tartalmazzák. Egyéni vállalkozó és társas vállalkozó esetén: minimum járulékfizetési alap a társadalombiztosítási járulék (18, 5%) tekintetében a ( tárgyhó első napján érvényes) minimálbér/garantált bérminimum 100%-a; a szociális hozzájárulási adó (15, 5%) egyéni és – társas vállalkozók esetén – a szakképzési hozzájárulás (1, 5%) alapja a ( tárgyhó első napján érvényes) minimálbér/garantált bérminimum 112, 5%-a. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj. ) 4. § szerint minimálbér: 14. Minimálbér 2021-ben újra emelkedett és júliustól ismét nőhet. 1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és 14. 2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv. )
M értéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, 2021-ben tehát – a 2020. évivel megegyezően – 161 000 Ft x 9 = 1 449 000 Ft/fő/év. (2011. Minimálbér 2021-ben: megjelent a rendelet, íme a részletek | Bérügyek. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdés) Rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy 2021. január 1-től nincs keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása melletti keresőtevékenyre vonatkozóan…. a teljes cikk a oldalon olvasható, folytatásért kattintson ide.
A minimálbér emelkedése egyéb ellátásokat és kötelezettségeket is érint, a teljesség igénye nélkül röviden áttekintjük e változásokat is cikkünkben.
1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme esetén a természetes személynek az adót addig kell megfizetni, amíg az adókötelezettség alá eső jövedelme a tárgyévben eléri az ( év első napján érvényes) minimálbér huszonnégyszeresét, azaz a 2020-ban is hatályos, 161 000 Ft x 24 = 3 864 000 Ft-ot. Szocho kedvezmény Szocho kedvezményekkel kapcsolatban szintén az év első napján érvényes minimálbérrel kalkulálunk, ami 2021. január 1-jén még 161 000 Ft volt. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. Magyar Mérnöki Kamara. törvény szerint: § (1) A szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Járulékfizetési alsó határ A munkaviszonyban foglalkoztatottak tekintetében meghatározott járulékfizetési alsó határ a ( tárgyhó első napján érvényes) minimálbér 30%-a, tehát 2021. február 1-jétől 50 220 Ft után kell megfizetni a tb járulékot, a szociális hozzájárulási adót, és a szakképzési hozzájárulást. Megbízási jogviszony – biztosítás elbírálása A megbízási jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) keretében történő munkavégzés esetén a biztosítás létrejöttének elbírálásához szükséges vizsgálni, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri-e a ( tárgyhó első napján érvényes) minimálbér 30%-át – ami 2021. február 1-től 50 220 Ft –, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, ami 1 674 Ft (Tbj.
2021. február 07. Minimálbér, garantált bérminimum, és egyszerűsített foglalkoztatás órabére 2021. 2021. január 28. napján megkésve került kihirdetésre a Magyar Közlönyben a hivatalos és végleges 20/2021. (I. 28. ) Korm. rendelete a 2021. évi kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, melyek 4-4%-al nőttek, és a következőképpen alakulnak: 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. 2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 167 400 forint, hetibér alkalmazása esetén 38 490 forint, napibér alkalmazása esetén 7700 forint, órabér alkalmazása esetén 963 forint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 219 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 50 350 forint, napibér alkalmazása esetén 10 070 forint, órabér alkalmazása esetén 1259 forint.