A légköri levegő bizonyos mennyiségű vízgőzt tartalmaz, melynek mennyisége helytől és időtől függően eltérő. Ez az úgynevezett páratartalom. Csak úgy, mint egyéb anyagok, a levegő is csak korlátozottan képes vizet elnyelni. Ennek határértékét nevezik telítettségnek. A telítettségi szint alatt a párás levegő szabad szemmel megkülönböztethetetlen a száraz levegőtől. A telítési határérték felett azonban, a felesleges víz látható formában, apró vízcseppek (kondenzáció) formájában kicsapódik. Így keletkezik a köd. A páratartalom telítettségi értéke A levegő vízfelvevő képessége hőmérséklet függő. A melegebb levegő több nedvességet tud felvenni. Úgy képzeljük el a levegőt, mint egy szivacsot, ami hőmérséklettől függően változtatja vízfelvevő képességét. 0 ° C-on a szivacs 4, 8 g vizet képes elnyelni (ez a 100%-os páratartalom). Ha 4, 8 g-nál több vizet szív magába a szivacs, akkor az elkezd csöpögni. Ha a szivacs 2, 4 g vizet tárol magában, akkor ez 50% - os relatív páratartalomnak felel meg 0 ° C-on.
A levegő ugyanis az éjszakai órákban folyamatosan hűl, és napkelte előtt éri el a legalacsonyabb hőmérsékletét. Ha nap közben elég meleg volt, akkor nagy abszolút páratartalom mellett is lehet alacsony a relatív páratartalom, ami azonban erősen megnő a hajnali lehűlés miatt. Ekkor a kondenzációs gócokon (fűszálak hegye, levelek éle, faágak, stb. ) a túltelített levegőből a párafölösleg kicsapódik. Ehhez értelemszerűen nagy hőingás szükséges, ezért a harmatképződés a tavaszi és őszi időszakokban a legjellemzőbb. Ha a pára a talajközeli levegőben található kondenzációs gócokon csapódik ki, akkor köd keletkezik. Attól függően, hogy a lehűlés honnan történik, megkülönböztethetünk különböző ködfajtákat. [5] A talaj felmelegedése a relatív páratartalom csökkenését idézi elő, így a létrejövő feláramlás jelentős mennyiségű vizet visz magával. Ezek a légtömegek a felső légrétegekben lehűlnek, túltelítetté válnak. Ha vannak kondenzációs magok, azok felhőelemekként viselkednek. A kialakuló felhők a talajt érő napsugárzás mennyiségét csökkentik, így annak csökkenő hőmérsékletét okozzák.
Emellett a létrejövő csapadék a mérsékelt égövben a talajt hűti, a hideg égövben pedig a csapadék, mivel hóként és jégként jelenik meg, az albedót növeli. [1] Ezen okból az emberi, főleg ipari tevékenység, mivel a felhőképződést gyorsítja, a talaj felmelegedését segíti, így a globális felmelegedéshez járul hozzá. [6] Fiziológiai jelentősége [ szerkesztés] Az emberi szervezet számára a 40-60%-os relatív páratartalom az optimális, az ettől való eltérés diszkomfortérzetet okoz. A magas páratartalom esetén az ember verejtéke nem vagy csak lassan párolog, így a levegőt fülledtnek érezzük. Alacsony páratartalom esetén a nyálkahártyák kiszáradnak, ez kellemetlen, kaparó, köhögésre ingerlő érzetet okoz az embernek. Ez 20 °C-on nagyjából 7-10 g/m 3 abszolút páratartalmat jelent. [7] A fülledt levegő ráadásul pozitív visszacsatolást is okoz, a verejték hűtő hatását ugyanis a lassú párolgás mérsékli, erre a szervezet fokozott verejtékezéssel reagál, ami kiszáradáshoz vezethet. Egyéb alkalmazások [ szerkesztés] Alfa-részecskék nyoma ködkamrában A túltelített levegőben szinte bármi lehet kondenzációs góc, akár ionizált részecske is.
Kevésbé mérhető, bár ugyanolyan fontos szempont az alacsonyabb nedvességvesztés miatti mérséklődő fonnyadás és az abból fakadó selejtmennyiség csökkenés, ill. a hosszabb eltarthatóság. Az eddig leírtak alapján egy párásító berendezés akkor tud kellő hatékonysággal üzemelni, ha a kellő mennyiségű vizet folyamatosan, azonnal pára formájában be tudja juttatni a hűtött térbe. Ismételten megjegyzem, hogy ezek a számított veszteségek elvi értékek, jelentős eltérések tapasztalhatóak a környezet és az áru mi-nőségének függvényében. Minden hűtőtároló egyedi, más paraméterek jellemzik a hűtőkört, így a hatékonyságát is. Ezek a számítások egy konkrét esetre készültek, az egyszerűség kedvéért kissé kerekített értékekkel. Az azonban általánosan elmondható, hogy a párásítással felszerelt hűtőterekben tárolt, arra érzékeny növényfajták súlyvesztesége felére csökkenthető, a párásítás nélküli tárolókkal szemben, ami már egy közepes méretű tároló esetében is nagyon rövid megtérülést, majd egy jelentős többletprofitot eredményez.
2019. máj 24. 11:00 #csiga #meztelen csiga kiírtása Fotó: GettyImages Nem a méreg a megoldás! Nagyon sok háziasszonynak okoznak bosszúságot a kerteket ellepő meztelen csigák. A viszonylag enyhe tél és a bőséges csapadék kimondottan kedvez a szaporodásuknak és szabályos rajokban lepik el a kiskerteket, óriási pusztítást okozva. Bár több házatlancsiga is garázdálkodhat a veteményeskertekben, két behurcolt faj, a spanyol csupaszcsiga és rokona, a barna nagy csupaszcsiga okozza a legtöbb kellemetlenséget. Különösen megnehezíti az ellenük való védekezést, hogy nagyon szaporák, és kevés a természetes ellenségük. Több hatásos vegyszer is létezik csigák ellen, de érdemes kipróbálni a környezetbarát praktikákat is, mielőtt mérgekhez nyúlnánk. A sózást nem javasolnánk. A csigák a sótól kínok között lassan pusztulnak el, ráadásul a kertet is tönkre tehetjük. Válasszunk inkább humánusabb megoldást. Barna meztelen csiga ellenszere? | Hobbikert Magazin. Először próbáljuk meg összegyűjteni a csigákat. Erre több módszer is van: Rakjunk ki salátalevelet, káposztaleveleket arra a helyre, amit elleptek a csigák.
Pár óra múlva már szép számmal fognak lakmározni, és össze lehet őket gyűjteni. Egy vízzel alaposan belocsolt korhadt deszkalap alá szívesen elbújnak éjszakára, még biztosabb a módszer, ha alá zöldségleveleket teszünk csalinak. Kora reggel pedig összegyűjthetjük a csigákat. Ugyanezen az elven működik a lefordított kosár, vagy nagyobb műanyag edény, ami alá szintén leveleket rakunk, és csak egy kis kavicson támasszuk fel az alját, hogy apró rés legyen "közlekedni". A sörcsapda nem csak összegyűjti, de el is pusztítja a csigákat. Egy nagyobb szájú üveget töltsünk meg félig sörrel és helyezzük a csigajárta helyre. Ellenállhatatlan lesz számukra, és az alkoholtól mámorosan pusztulnak el a sörben. Meztelen csiga ellen mark. A módszer hátránya, hogy a szomszédságból is odavonzza az összes csupaszcsigát. Az összegyűjtött csigákkal ugye kezdeni is kell valamit. A humánus megoldás, hogy elvisszük őket jó messzire (ne a szomszéd kertjébe dobjuk, mert visszajönnek). Ezzel sajnos nincs megoldva a helyzet, mert lehet, hogy olyan területet fertőzünk meg, ami eddig csupaszcsiga-mentes volt.
Ezzel beindítasz egy hőtermelő bomlási folyamatot, melynek hatására a csigapeték megszűnnek létezni. Viszont nagyon sokan esküsznek rá, ezért egy próbát megér! Meztelen csiga ellen macarthur. Hogyan védekezzünk a csigák ellen? A megoldás: kávé! Szórd a kávézaccot azon növényeid köré, melyeket a csigák előszeretettel pusztítanak, és figyeld meg a hatást. Remélem, beválik! Ha hasznosnak találtad a cikkünket, kérlek téged, kattints a tetszik gombra — és oszd meg a barátaiddal is a facebook-on.
A csigaölőszer nem használható fel olyan zöldségfélék kezelésére (zöldhagyma, kapor, petrezselyem, saláta, káposztafélék, sóska, spenót, stb. ) amelyeknek friss zöld része kerül fogyasztásra! A készítményt a növényekre felülről szórni tilos! Lépj be a válaszadáshoz. Be kell lépned a válaszadáshoz, vagy regisztrálj, ha elõször vagy itt. Itt regisztrálj » Vissza a tetejére